A JÓD ÉS A HALAK!

Bármilyen meglepő is, pajzsmirigy, mint olyan nincs a halakban!

Helyette néhány sejt (“diffúz sejtcsoport”) bír ilyen szerepkörrel. Kb. a hipotalamusz “magasságában”, a szájüregtől, ill. nyelőcsőtől lefelé találhatóak ezek… A sejtek termelik illetve raktározzák a különféle jód tartalmú fehérjéket, hormonokat . Ezekben a folyamatokban megemlítendő, hogy
-Thyreopglobulin nevű glikoprotein képződik, mely jód tartalmú fehérje, hormon alkotó stb. (még visszatérek rá egy későbbi írásban)

Melyek a jód közvetett feladatai?
-Idegsejtek kiépülésének, képződésének elősegítése az ebrionális fejlődés során.
-Mitokondrium működésre hatva az alapanyagcsere biztosítása.
-Az eltérő sótartalmú vizek egymásutánjához való alkalmazkodás elősegítése… lsd. brakk vízi fajok, hajdan hazai viza, angolna stb.-
-A hipotalamuszon keresztül a szaporodást irányító, kiváltó hormonok szintjének gátlása!
-Hat a máj, az izomzat a csontok, az agy, a vese, és a kopoltyúk kiegyensúlyozott működésére, de itt már bizonyos esetekben közvetlenül is.

Avagy: egy anyagcsere zavaros hal, ha kellő mennyiségű jódot kap, kellő mértékben fokozódik a pajzsmirigy funkciójú sejtek működése, az anyagcsere helyre áll(hat), és az állat elkezd utódokat létrehozni. Egy makk egészséges nagyon termékeny állatnál / csoportnál viszont csökkenhet a szaporulat a fokozott jódbevitel hatására! (néha érdemes elgondolkodni, hogy mit is szeretnénk elérni a jódozott konyhasóval )

-A humán pajzsmiriggyel azonos feladatú sejteken felül, mint már írtam róla, a vérben is találhatóak különféle jódkötő fehérjék, valamint ahogy arról még sokszor szó esik majd, a szabályozó funkciót a neuroendokrin rendszer más tagjai is támogatják, ellátják.