A “SZŰRŐBAKTÉRIUMOK” SEJTSZÁMÁNAK FEJLŐDÉSE

Egy baktériumfaj sejtszámának fejlődése

Kiindulhatunk abból, hogy egy újonnan berendezett akváriumban, vagy egy teljesen felújított, kitakarított akváriumban egy napon belül megfelelő mennyiségű baktérium rendelkezésre áll, hogy az oldott organikus szennyezést semlegesítse. Ennek megtörténte után táplálkozási hiány keletkezik a baktériumoknál, megáll a szaporodás. Ezután ha a táplálkozási kínálat állandó, akkor a baktériumfaj sejtjeinek a száma is állandó marad, szaporulat és kipusztulás középen tartja a mérleg nyelvét. Mialatt azok a baktériumfajták, amik az oldott organikus tápanyagot elbontják gyorsan és hatékonyan teszik a „dolgukat”, ezalatt például a nitrifikáló baktériumoknál már más a helyzet. Az ammónia, és ammóniumoxidáló baktériumoknak körülbelül csak 3 napra van szüksége, hogy a keletkezett ammóniát lefogják a vízből. A nitritoxidáló baktériumok már jelentősen lassabbak. Ezeknek a fajoknak az osztódási ideje körülbelül 24 óra, többeknek még hosszabb intervallumra van szükségük.

Sejtmennyiség

A baktériumok elszaporodásának kezdő fázisában a baktériumok a szabad víztérfogatban úsznak, sodródnak. Így minden felületre eljuthatnak. 1 millió sejt/ml „lélekszámnál” már fehér ködként felismerhetőek. Pár óra vagy egy-két nap után egyszerre csak tiszta lesz a víz. A baktériumok a gyors elszaporodást követő éhségi fázisban pelyheket képeznek ki a szabad víztérfogatban, ami a szűrőben a szűrőanyagon iszapként, mulmként kicsapódik. A pelyhesedés elmélete a szakirodalomban még nem tisztázott. Egy viszont biztos, ennek a pelyhesedésnek a jelentősége mérvadó egy tisztítóberendezés számára. Pelyhesedés, és üledékesedés hiányában nem lenne esély a vízből való kiválasztásnak. Egy kommunális tisztítóközpontban semmitől sem fél jobban a karbantartó, minthogy az élesztett iszap elfolyik. Láthatóan fellép a konkurrencia a pelyhesedő, és a vízben maradó baktériumfajták között. Gyenge terhelésnél a pelyhesedést képező fajták vannak előnyben. Magában az akváriumban hasonlóan nagyon fontos szerepe van a pelyhesedésnek, enélkül a víz megtört, opálos, és zavaros maradna. Egy számpélda megadhatja a leképezést ismét. A pelyhek alapvetően a szűrőben, az akvárium talaján, a növények levelein képződnek. A pelyhek belsejében később a baktériumokon kívül üledékrészecskék is sokasodnak, mint kolloidok és anorganikus komponensek (pl.: vashidroxid vagy kálcium-foszfát). Minél jobb a pelyhesedés, annál tisztább, átlátszóbb, kristályosabb lesz a víz. Ha a pelyhesedésen belül le tud zajlani a víztisztító folyamat, akkor a vízben már nem terjednek tovább a baktériumok, azaz a sejtsűrűség/ml 100.000-es érték alatt marad. Ha a terjeszkedési térfogatban a pelyhesedésnek és az iszapkicsapódásnak, vagy a táplálékkínálat túl magas, akkor a baktériumok egy része a vízben szuszpendált állapotban marad, úszik, sodródik, így a víz zavaros marad. Ilyesmit kell elképzelnünk pl egy erősen halakkal betelepített afrikai sügéres medencében, amiben növények sincsenek.
Az akvárium vizének rendben tartásában a baktériumok egy nagyszámú spektruma vesz részt. Részben egymással konkurrálnak, néha viszont kiegészítik egymást. A különböző fajták a lebontási folyamatokban különböző lépéseket végeznek el. Így lesz az ammónium oxidációjából nitrit, majd a következő nagy lépés egy folyamat eredménye szintén, a nitritből így lesz a nitrát. A nitritoxidáló baktériumfaj elterjedésénél tudnunk kell, hogy az osztódási intervallum 24 óra. A nitritoxidáló baktériumoknak körülbelül 3 hétre van szükségük, hogy megfelelő számban legyenek jelen ahhoz, hogy a nitrit értéket alacsonyan tartsák.