AZ ÖSSZKEMÉNYSÉG (gH)

Nagyjából ki lehet jelenteni, hogy 1’dH (1 keménységi fok) körülbelül 33uS/cm (mikrosiemens per centiméter) vezetőképességnek felel meg, ha egyéb kevésbé fontos szerepet játszó sómennyiséget elhanyagolunk.

Az összkeménységet német keménységi fokban [‘dH] adják meg (=Grad deutscher Härte), és megfelel a vizünkben oldott alkálifém ionok összegének, amik a mi vizeinkben majdhogynem csak nagyrészt Kalcium és Magnézium kationoknak felel meg.

Annak, hogy efféle felületesség (leegyszerűsítve az összetételeket) felé hajlok, csak egy konkrét oka van, éspedig nevezetesen az, hogy a kereskedelemben kapható GH tesztek legnagyobb része csak a Ca és Mg ionok mérésére alkalmas, hiszen túlnyomó részben lévén ezen ionok mérése hiteles eredményt ad.

Ha megfelelően nagy számú Kalcium (Ca) és Magnézium (Mg) ion van vizünkben oldva, akkor a vizünk kemény. Nem savas, nem lúgos, nem lágy, KEMÉNY. (nem több, de nem is kevesebb :o) ) Értelemszerűen ha az ilyen oldott ionok mennyisége a vizünkben csekély, akkor a vizünk lágy. LÁGY. Nem lúgos. ( :o) csak azért, jelzem, mert sokan hajlamosak keverni a fogalmakat, ha eddig nem is tették… :o) )

A GH mérési egysége természetesen nem csak német keménységi fokban fejezhető ki, hanem ppm-ben (Parts per Million) vagy pedig mg/L (milligramm per liter) egységekben is. Természetesen végeredményben mindegyik ugyanazt jelenti, a váltószámok pedig a következőképpen alakulnak:

1’dH = ~17,9ppm(mg/L), vagy pedig fordítva 1ppm(mg/L) = ~0,056’dH

Általánosságban a GH mérésére alkalmas kereskedelemben kapható termékek közül érdemes a jó ár/érték arányú csepegtetős teszteket választani. Ezekhez üvegcséket árulnak, amikben ha a mérendő folyadék mennyiségét megkétszerezzük, akár 1/2 GH pontossággal is mérhetünk, vagy 4-szerezésnél 1/4 pontossággal is.

Gyakran találkozhatunk tesztcsíkokkal, papír-indikátorokkal, amik sokszor többféle értéket is mérnek nekünk. Ezek a tesztek azonban legtöbbször túl pontatlanok és ehhez képest olyan drágák, hogy érdemesebb egy 20-30-szor használható csepegtetős terméket megvásárolnunk.

Tegyük fel, hogy megmértük vizünket, és van egy értékünk. Honnan tudjuk, hogy a vizünk most akkor lágy, vagy kemény? Ebben segít alábbi kis lista talán:

0-4’dH = nagyon lágy
4-8’dH = lágy
8-15’dH = közepesen kemény
15-20’dH = kemény
20-25’dH = nagyon kemény
(afrikai sügéreink vizének összkeménysége ha nem is a legfontosabb érték, de ajánlott vizünk összkeménységének értékét a 16-22-es skála környékén tudnunk)

A “normális” vizekben a GH érték minden bizonnyal az egyik legfontosabb érték, hiszen az összkeménység minden organikus életforma funkcióit befolyásolja. Egy hal helytelen vízkémiai körülmények között nemhogy elpusztulhat, de ami még rosszabb, egész életében szenvedhet, kínlódhat.

A növényeink helytelen összkeménységű vízben nem dolgoznak megfelelően, aminek eredményeképpen nem fejlődnek, sőt visszaépülnek. Ennek az eredménye egy nitrogénvegyületekkel telítődött víz, és erős alganövekedés lehet az akváriumokban. A hirtelen megfékezhetetlen algásodási jelenség legtöbbször helytelen vízkémiának köszönhető.

A GH érték egy akvárium esetében azonban fõleg afrikai sügéreknél nem a legmeghatározóbb. Kezdeti időszakban való mérése, ismerete egy fiatal akváriumnál ajánlott, mikor még az összkeménység beállóban van. Egy bejáratott, élettel teli akváriumban (pl nem rohamosan növő növények, beállt vízkémia, stb) kiindulhatunk abból, hogy az összkeménység alapvetően nem változik sokat.

Az összkeménység értékén változtatni is tudunk, igen sokféle módon:
az összkeménység emelését magnéziumsók és kalciumsók hozzáadásával érhetjük el, például

MgSO4 (magnézium-szulfát/kiserit/keserűsó)
CaSO4 (kalcium-szulfát)

Fent említett vegyületek mindegyike patikában beszerezhető, adagolásukat akváriummérettől függetlenül evőkanálnyi mennyiségekben ajánlanám fokozatosan, közben ellenőrizve az akvárium vizének GH-értékét!!!