IZOMZAT

Ez nagyon sok ponton hasonlít az emberére…

A mozgás szervrendszerének aktív összetevői…

A sügérek vázizomzata egyszerű: 2 háti és 2 hasi nyalábból áll, amelyek szelvényei a fej felől hátra haladva egymást követve, a 2 oldalon időbeli eltéréssel húzódnak össze, így lökéshullámot keltve, melynek révén a farokúszó nagy erő kifejtésére válik alkalmassá. Az úszókat, az állkapcsokat és a szem mozgatását végző izmok tömege elhanyagolható a nyaláboké mellett, bár fontosságuk nem különbözik azokétól… Az izom nyalábok kúp alakú, egymásba tolódó szelvényei között kötőszövetből álló válaszfal található melyekben Y szálkák képződnek. Ezek tehát nem a csontrendszerhez, hanem az izomzathoz tartoznak, számuk a fajon belül állandó, de a fajok között rendkívül nagy eltérések lehetnek, mérettől függetlenül (a sügéreknél általában kevés Y szálkát találunk)…

Harántcsíkolt, sima- és szívizom szövettel rendelkeznek.
A harántcsíkolt eltérő kontrakciójú, rövid ideig tartó munkavégzésre alkalmas, közvetlen idegi szabályozás alatt álló szövet,(a motoros véglemez “irányítja”), amely miofibrillum rostokból épül fel. Ezeket kötőszövet (Endomysium) borítja, s a rostok izomnyalábokba tömörülnek, azokat szintén kötőszövetes hártya választja el egymástól, s ezek a nyalábok alkotják magát az izmot, melyet izompólya borít kívülről…amit már kitalálhattok ,hogy mi alkot.

2 típusa fordul elő a halaknál, Fehér izomzat: ez az izomglikogénből (tartalék tápanyag, amely felépítését tekintve a növényi keményítőre hasonlít) felszabadított glükóz lebontásból származó ATP-t hasznosít, miközben valamennyi tejsav is keletkezik (akárcsak a humán izomláz egyik típusánál).
A vörös izmokban Lipidek(palmitátok) lassú oxidációja során keletkező ATP felszabadítása történik, ez relatíve hosszabb izommunka esetén is biztosít energiát…

Sima izomzat: Az erek falában, az emésztőszervrendszer elemeinek falában található. Beidegzése a harántcsíkolthoz hasonló. Hosszú ideig képes munkát végezni, azonos erejű kontrakcióval…

A szívről a későbbiekben részletesebben írok, elöljáróban ennyit, hogy izomzata autonóm idegi szabályozás alá esik hosszú időn keresztül képes munkavégzésre, eltérő kontrakció mellett…

Az izom kontrakció, a már említett miofibrillumok nagy számú párhuzamos filamentumból állnak, melyek Aktinból (filamentális fehérjéből) és Miozinbol (4 alegységből álló fibrózus fehérjéből) állnak ,ezek az aktin és miozin szálak egymás közé “becsúsznak”(kontrakció) ,ha egy idegimpulzus megváltoztatja a felületi töltéseloszlásukat, amely egyszerűsítve a következő módon megy végbe: ATP molekula ADP-re és Foszfát csoportra bomlik(miközben energia szabadul fel), majd az utóbbi része kreatinnal összekapcsolódva Kreatin-Foszfátot alkot, a kreatin foszfát kialakulásakor pedig lerövidül a miofibrillum, s számos K-P. kialakulásnál az izom összehúzódik… amikor energia hatására felbomlik, akkor az aktin-miozin táv megnő (relaxáció), … az izom elernyed…