KARBONÁTKEMÉNYSÉG (KH)

Ahogy az előző fejezetben a GH (összkeménység) ismertetése során megvilágításra került, hogy ionok határozzák meg értékét, ugyanezt elmondhatjuk a KH érték esetében is kicsit másképpen, miszerint a Karbonátkeménység értékét az ANIONOK határozzák meg.

A KARBONÁTKEMÉNYSÉG is KEMÉNYSÉGI FOKBAN mért érték (‘dH=Grad deutscher Härte), ami megfelel a vízben oldott KARBONÁTOK (CO3–) és HIDROGÉNKARBONÁTOK – másképpen bikarbonát – (HCO3-) összegének. Ezek a kalcium és Magnézium kötésében kerülnek be a vízbe. A KH (karbonátkeménység) egy része az összkeménységnek, és egy kiegyenlített vízben szabályszerűen 80%-a az összkeménység (GH) értékének.

A KH a GH része, ami felforraláskor kicsapódik a fazék karimáján, és felelős a csapok, tusrózsák, no meg a mosógépek vízkövesedéséért. (a reklám helye) No de senki ne ijedjen meg, nem kell algonért rohanni, ha túl magas a KH!!!

A mért értékeket az előző hozzászólásomban leírtaknak megfelelően kell értelmezni, ugyanígy a KH esetében is járatos a ppm vagy a mg/L mértékegység.

A KH értékét csepegtetős tesztekkel kapjuk meg a lehető legpontosabban, ha a kifizethető árat nézzük, és a hozzá adott “teljesítményt”. Nem véletlen, hogy személy szerint én a csepegtetős tesztekre voksolok nem csak azért, mert azt használok, hanem mert bevált, és elég szakértő ismerős lévén a környezetemben mind csak ezt ajánlotta.

Kis kitérőként a tesztekhez egy ilyen konzultáció során vittem be laborba papírcsíkos tesztet is, amin a CO2 mennyiség is fel volt tüntetve. Na ekkor győztek meg utoljára, mikor is kiderült, hogy papírcsíkos teszttel soha nem lehetett, és soha nem is lehet a jövőben sem CO2 tartalmat mérni a vízben… Szóval kiderült a turpisság, mit el nem adnak szemfényvesztés gyanánt plusz egy ezresért…

A KARBONÁT és BIKARBONÁT (Hidrogénkarbonát) ionok a pH értékkel egy szerves összeköttetésben állnak. például (mert fontos):
10,3 pH értéknél mind a karbonát, mind a bikarbonát ionok nagyjából azonos számban vannak jelen, efölött az érték fölött a CO3–(karbonát), alatta pedig a HCO3- ionok száma nagyobb… Kijelenthető ezen túl példának okáért, hogy 8,3-as pH érték alatt szinte semmilyen CO3– KARBONÁT nincs jelen a vízben.

De a KARBONÁTKEMÉNYSÉG akváriumainkban nem is ezért a legfontosabb…. A legfontosabb feladata az afrikai sügéres akváriumokban, hogy a pH értéket pufferelje. Ennek a pufferelésnek köszönhetően a PH érték nem indul gyors, sebes változásnak, nem ingadozik, ennek értelmében nem vezet majd halaink tömeges és gyors pusztulásához. A szoros a PH-KH egymásrahatásnak köszönhetően a KARBONÁTKEMÉNYSÉG az egyik legfontosabb tükörérték halaink jóllétét illetően a vízkémiát érintően.

Járatos képlet is van a KH mint KARBONÁTKEMÉNYSÉG mérésére:

KH=2,8*CO2/10^(7,9-pH))

Senkinek nem ajánlom azonban a KH értékének ilyetén kiszámolását, lévén, hogy igen drága készülékek az egyenlet jobb oldalának értékeinek pontos megállapításához nem állnak rendelkezésre… A “késhegynyi” hiba azonban itt már végzetes hibához is vezethet, amely késhely ilyen esetben esetleg bennem landolna eztán… ( :o) )

Fontos, hogy a KH érték akváriumunkban kezdetekkor gyakrabban legyen kontrollálva mindaddig, amíg be nem áll. Ezután ciklikus mérésekkel szem előtt tartandó. Egy stabilra járatott akváriumban, ahol vízcsere sem történik, kiindulhatunk abból, hogy a KH állandó.

Természetesen a KH érték is változtatható, és természetesen ez sem változtatható minden határ nélkül büntetlenül. Éppen ezért sem ajánlom bárkinek aki vízkémiai ismereteit ezidáig csak innen merítette, hogy elkezdjen kemikáliákat lapátolni a vizébe… Még ne…

A KH értéket lehet növelni karbonát, és hidrogénkarbonát sókkal, például:

MgCO3 (itt emelkedik a GH érték is, természetesen ez mindenki számára egyértelmű ugye? lásd előző fejezet, ha nem…) magnéziumkarbonát

NaHCO3 (itt a GH nem emelkedik, miért is? Ha nem tudod, olvasd újra az előző fejezetet!!!) nátrium-hidrogénkarbonát, szódabikarbóna.

A KH érték csökkentésére a legegyszerűbb eljárás egy ozmóziskészülék, vagy egyszerűen elforralással előkészített vízzel ( nem forróvíz, mert pikkely se marad az akváriumban, nemhogy hal!!! ) való hígítás.

ÉRDEKESSÉG:
Aki tudja mit csinál, az ásványi savakból való adagolással is el tudja érni a KH csökkenését (pl 3%-os sósav), leoltását. Ilyen esetekben ugyebár először a vizet akváriumon kívül készítjük elő, és nem a halakra és bőrükre csepegtetünk… nos és persze a biztonság!!! (a sav az nagyon tud marni, és eközben még ráadásul fáj is! :o) ).

A KH érték akkor is enyhén változik, ha a vízben lévő oldott széndioxid mennyiségét változtatjuk, mondjuk a víz szellőztetésének mértékével.

Így a végére is értünk nagy vonalakban – de megfelelő szinten – annak, hogy mi is az a két összetevő, ami a vezetőképességet alapjaiban befolyásolja. Remélem logikusak is az ebbéli összefüggések, amik mindhárom fogalom esetében az IONOK jelenlétének köszönhetők. Hogy továbbra is ezektől a minden életformának alapvető részecskéktől borsózzon az érdeklődők háta, jelzem, hogy talán még nagyobb a szerepük, mondhatni alapvető a pH (potentia Hydrogenii) érték megismerésében.