pH ÉRTÉK

Figyelem, figyelem! Mindenki, aki indikátorfolyadékokkal, vagy papír-tesztcsíkokkal méri vizének pH-ját, mindig tartsa fejben, hogy relatíve magas mérési pontatlansággal számolhat! Ismeretes, hogy ezeknél a teszteknél a felhasználó színlátása határozza meg a leolvasott értéket. Már pici színtévesztés is komoly eltéréshez vezethet. Ezért kéretik mindenkinek fehér háttér előtti, és erős fényben való értékleolvasást. Igényesebb indikátortesztek tartalmaznak színskálát, amikhez képest a fehér papíron összehasonlíthatjuk mérésünket. Ha nincs ilyen skálánk, vagy esetleg elázott, megszíneződött, használjunk fehér tiszta lapot! (képzeljük csak el, ha megsárgul a papírja, és a kék folyadékot akarjuk szemmel bemérni… hát a sárga meg a kék együtt bizony zöld… Máris nincs eredmény… Vagy nem megfelelő…

Persze fenti bevezető túlságosan szőrszálhasogató, és néhol túlzó ugye? Egyáltalán nem, és ezt nagyon hamar meg is fogjuk érteni.

A pH érték a H+ ionok számának 10-es alapú negatív logaritmusa. A logaritmus alapját a literenkénti mol-ok száma képezi.
A “vegytiszta” víz (H2O) amint OH- és H+ ionokra bomlik szét (öndisszociáció) a pH érték a semleges ponton, pH7,0 értéken helyezkedik el. A pH7 és pH14 közötti értékek a lúgos vizeket, a pH7 és pH0 a savas vizeket foglalják magukba. Értelemszerűen a lúgos vizekben a H+ ionok túlsúlyáról beszélünk, a savas vizekben pedig ezáltal az OH- ionok túlsúlyáról.

Az, hogy a fentiekben miért nem voltam szőrszálhasogató, az pontosan most derül majd ki: a pH érték logaritmikus volta miatt ha a vizünk pH5-ös, akkor az a víz 10-szer savasabb, mint a pH6-os. Ph 4 még a pH5-nél is 10-szer savasabb, így könnyen beláthatjuk, hogy ezen érték lehető legpontosabb ismerete nagyon fontos! Amennyiben leolvasáskor a pH-értéket flegmán, vagy rosszul olvassuk le, fatális hibát okozhatunk egy potenciális beavatkozással!

A pH értéket elektromos készülékkel is lehet mérni, a kereskedelmi forgalomban a legjobb, és legmegfelelőbb az ezüst elektródás, kalibrálható műszertípus, ami sokszor még kombinált is, azaz a pH mellett mér elektromos vezetőképességet, és mér hőmérsékletet is. Természetesen a kezdeti beruházás jóval nagyobb mint egy pH mérő folyadék esetében, viszont megfelelő karbantartással ezek a készülékek az örökkévalóságig használhatók. Pontosságuk legtöbbször a vessző utáni második helyi értékre terjed ki, és ezen százados pontosság mellett ennek tűrése +-2 század érték. Frissen kalibrált készülékkel mérési adataiból még komoly pontossággal CO2 tartalom is számolható, amire a kereskedelemben ugyebár nincs kapható teszt, noha mérése fontos lenne.

A pH érték az általunk használt mindennapos vizekben a karbonát és a hidrogénkarbonát ionok által pufferelt érték. Egy szabad H+ ion megkötődik egy szabad (bi)karbonát ionon, és ezáltal semlegesítődik. Nagyon lágy vizekben, ahol már nagyrészt a karbonát, és a bikarbonát ionok kötöttek, bekövetkezhet az úgynevezett savomlás jelenség is. A növények, állatok, mikroorganizmusok rettentő érzékenyen reagálnak a gyors és erős pH-érték változásokra.

A vezetékes vizünk szinte mindenhol kivétel nélkül pH7 feletti értékkel rendelkezik bármilyen meglepő is, egy egyszerű okból kifolyólag: így semmiképpen nem marhatja el a sav a vízvezetékrendszerünket. Miután ez a víz az akváriumba kerül, az idő múlásával teljesen más értékekre is beállhat.

A pH-érték minden akváriumnál más és más időközökben felülvizsgálandó. Ez változik az akvárium méretétől, a halak számától, méretétől, az etetés gyakoriságától, a szűréstechnikától, a növények számától, fajtájától, hogy ne említsem a vízcserék gyakoriságát, a víz hőmérsékletét, és az oldott ásványi anyagok mennyiségét… Amennyiben viszont a pH értékünk hosszabb időn keresztül is stabil marad, akkor mérhetünk ritkábban is.

Kisebb pH érték-változást a a víz szellőztetésével is elérhetünk, amivel is emeljük a pH-t, mivel kihajtjuk az oldott széndioxidot a vízből. (lásd: a kétnapos szénsavas ásványvíz már nem is olyan szénsavas mint az új…) Természetesen egy jól szellőztetett akváriumnál az ellenkezője következik be, ha a szellőztetést megszüntetjük.

Fontos azonban tudnunk, hogy a pH érték egy érzékeny súlypontú háromszögben kap szerepet. Ha a háromszög sarkait nézzük, akkor a 3 sarok tulajdonosai: pH, KH, CO2.

Példa: Ha ebben a háromszögben minden csúcsból a háromszög közepe felé indítok egy vonalat, azok egy pontban találkoznak. Ha képzeletben ezt a pontot most megfogjuk kézzel, és a háromszögön belül mozgatjuk, akkor természetesen a szorító sarkaiban jelen levő KH, pH, CO2 horgonyvonalai is együtt mozognak a ponttal.

Ugyanígy érvényes a valóságban is a három érték kapcsolata, szétválaszthatatlan, kötött, és egymásra szoros kölcsönhatással bírnak!

A KH érték megnövelése is a pH érték növekedéséhez vezet, hiszen ezzel megnöveljük a vizünk pufferelési képességét. a pH csökkentésére savak hozzáadása egy lehetőség (csak gyakorlottaknak, és védőfelszerelésben), vagy a legegyszerűbben CO2 hozzáadásával. Érdemesebb azonban a pH csökkenését a KH csökkentésével elérnünk, ez a legkulturáltabb, és legminőségibb módja is, hiszen nem gyors, nem brutális, nem művies, hanem ismeretekre alapuló beavatkozás.

Hogy a pH-val kapcsolatban az első fejezet végén pont is legyen valamilyen szinten, ezért a bizonyos háromszög szorítósarkaiban álló értékek egymásrahatását be is mutatnám egy kis táblázatban. A piros értékek halaink egészségi állapotát nem segítik előre (mondhatjuk úgy is, hogy ebbe ‘beledöglenek majd tutira’), a zöld értékek mindkettőnek megfelelők, de főleg csak CO2 hozzáadásával érhetők el, a fehér cellák pedig halaink számára megfelelők, de növényeink számára már nem annyira (de itt még azért szépen elvannak)…

Általában egy sügéres akváriumban (sok sok kivétel van, de az arany középút nem a pH7) a pH érték 8,2 körül rendben van, jónak tekinthető. Természetesen ahány beömlő folyó, ahány különböző vízmozgású partszakasz, ahány különböző hegység, annyiféle érték létezik mind a malawi, mind a tanganyika, mind a Viktória tóban, ami persze nem jelenti azt, hogy egy halfaj egy-két tizeddel más pH-jú vízben ne tudna élni és virulni (na persze itt nem a csapvízre gondolunk első sorban (mint ahogy ezt már nagyon jól tudjuk :o) )… Gondoljunk csak bele: ahány földrajzi variáns létezik egy halfajból, annyiféle vízben úszik! De egy dologgal ne keverjük össze semmiképpen, nevezetesen azzal, hogy ezeket a halakat alapvetően akkor mind más és más vízben lehet csak tartani…

No igen a teljes igazság nemhogy odaát van, hanem nincs is. Egy biztos, a vízkémiában is vannak szintek, hasonlóságok, ezen belül a pH-ban is.

A laza kis kitérő után térjünk csak vissza a pH érték fogalmához, ahol is megneveztem egy 8,2-es értéket. Ha az előzőleg bemutatott táblázatot megtekinted, akkor láthatod, hogy a NEVEZETES CO2 KH pH háromszög egyensúlyában igen sokféleképpen lehet a 8,2-es értéket produkálni. Láthatjuk, hogy ha a KARBONÁTKEMÉNYSÉG 5KH értéken található, akkor egy jól szellőztetett akváriumban (kevés CO2) a 8,2-es érték fenntartható! Ilyen alacsony KH értékeknél azonban nagyon figyelnünk kell (kicsi a pufferkapacitás is), hiszen amint előzőekben is említettem a növényeinknek már nem annyira megfelelő ez a vízminőség. Ennél az esetnél (KH5, pH8,2) már érdemes növényekkel telepített akváriumoknál a CO2 adagolása, no persze nem olyan mennyiségben, hogy a pH érték csökkenjen, hanem csak abban a mértékben mindenképpen javasolt már, hogy a potenciális biogén mésztelenedést megakadályozzuk!!!

Már kis mennyiségű szabad szénsav az akváriumban elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a vízinövényeket és algákat a bikarbonát asszimilációban (azaz hogy megfelelő mennyiségű szabad CO2-t bocsásson rendelkezésre a fotoszintézishez). Ugyanekkor a biogén mésztelenedésnek sem tud ellenhatni. Ha a folyamat elkezdődik, akkor a levelek szélein a karbonátok kicsapódnak, és a nyersanyag felvételben is akadályozzák. Ugyanígy hosszabb távon az akvárium üvegén is ronda vízkősávok jelennek meg.

AJÁNLANÁM VISZONT A BIOGÉN MÉSZTELENEDÉS ÉS MESZESEDÉS TÉMAKÖRÉBEN MINDENKI SZÁMÁRA HANS FREY (Hans Frey – Az akvarista kislexikona Gondolat – Budapest (1970)) írását, ami meggyőződésem szerint erről a legmegfelelőbben értekezik.

Azonban akár szeretnénk CO2-t adagolni, akár a KARBONÁTKEMÉNYSÉGET szeretnénk inkább emelni, az alapvető rossz, ha az alapvető közmondásnak hiszünk: HELYTELEN: “A SOK SOKAT SEGÍT” . Ez természetesen a lehető legvégzetesebb hozzáállás lenne akár növényeink, akár halaink számára. A vízkémiában az alapvető tételt inkább így fogalmazzuk meg adagolás esetére: HELYES: “A MÉREG CSAK MENNYISÉG KÉRDÉSE”. Mivel a CO2 mennyisége amit adagolnunk kell ahhoz, hogy a pH értékünket csökkentsük mindig függ a KH értéktől is, ezért könnyen előfordulhat, hogy tudatlan, vagy gyakorlatlan kéz hatására egy CO2 reaktorral a vizünkbe CO2 túladagolást végzünk, ami a halaink rövid időn belüli széndioxid mérgezéséhez vezet!!!

Példa:
Csökkentsük pH értékünket pH8,2-rol pH7,6-ra úgy, hogy Karbonátkeménységünk a KH 12 értéken helyezkedik el!

Ehhez 6,77 mg/L CO2 adagolásával juthatunk el.

Most nézzük meg az előbb bemutatott táblázatot, és ellenőrizzük le. Tehát KH 12-es oszlop, kikeresed a pH oszlopot, és utánaszámolsz.

Most képzeljük el, hogy örülünk az új CO2 reaktorunknak, és máris rendbe akarjuk rakni a vízkémiánkat, felbuzdulva a tényen, hogy tudunk mindent… Nos akarjuk mindezt hatásosan, gyorsan, ahogy azt az ember mondjuk a legszebb nőket szereti elcsábítani…

Mi a vége a kis példánknak: a hatásosság jegyében, és hogy gyors siket érjünk el, kicsivel nagyobb CO2 mennyiséget juttattunk a vízbe. Csak 14 mg-al többet literenként… Ezzel a cirka 21-23 mg-al és ezzel a sebességgel elértük, hogy ezen rövid időn belül akváriumunk lakosait gyakorlatilag lemészároltuk.

SOHA NE AKARJ A VÍZKÉMIÁDON NAGYMÉRTÉKBEN VÁLTOZTATNI, CSAK FOKOZATOSAN, MÉG AKKOR IS, HA EZT ESETLEG EGY ÍRÁS, EGY KÖNYV, VAGY EGY TAPASZTALTABB KOLLÉGA TANÁCSOLJA!

Említettem már, hogy a pH skála 0-14-ig terjed, és azt is, hogy afrikai sügéres akváriumokban az arany középutat kb 8,2 pH körül állapíthatjuk meg. Hogy bevezetés képpen legyen itt némi ellazulás is, érdekesség képpen talán érdemes megemlíteni, hogy a pH skála 5-9-ig terjedő intervallumában vannak azok az értékek, amik az akvarisztikában túlnyomó szerepet játszanak (persze ilyenkor jön az okos gyerek, hogy õ pH 2-ben tart halat, és egyedül a világon… na ezért túlnyomó rész a 99.999 %). Hogy mennyire hatalmas különbség van akváriumvíz és akváriumvíz között? Olyannyira, hogy az egyik köszönő viszonyban sincs a másikkal, amennyire éltető elem az egyik halnak a pH 5 savas-víz, annyira halálos ugyanannak egy pH9-es lúgos-víz. Hogy érzékeljük a lényegi különbséget a két vízminőség között, erről talán pont a pH érték árulja el nekünk, hogy mennyire is másak.

ph5-ös víznél a pH9-es tízezerszer lúgosabb!!!

A kimenő vizünk (csapvíz) pH értéke és az akváriumvizünk pH értéke között nincs egy határozott összefüggés. Mindamellett, hogy ahány ház annyi csapvíz, annyi akváriumvíz, ahány akvárium…

ABSZOLÚT TANÁCS: soha ne akarjuk a csapvizünk pH értékét az akváriumunk pH értékével hasonlítani, hiszen bármilyen naiv összefüggést is vonnánk le, az hamis lenne, másrészt pedig azért ne is tegyük, mert eddig nem olvastunk figyelmesen!

ABSZOLÚT MAGYARÁZAT: A legmélyebb értelmezésben is a karbonátok(KH) és a szénsav (vízben oldott CO2) határozzák meg a víz pH értékét, ne felejtsük el a háromszöget! Éppen ezért más a csapvizünk pH-ja, és az akváriumunk vizének pH-ja, és éppen ezért, mert függő viszony van az értékek között, nem lehet kapcsolatot vonni köztük.

Ha a vezetékes vízben annyira nem is muszály, annál fontosabb az akváriumunk vizében a pH mérése! Egy abszolút muszály! Ebben a vonatkozásban azonnal megemlítendő, hogy (BŰVÖS HÁROMSZÖG!) a KARBONÁTKEMÉNYÉSÉG mérése ugyanennyire fontos, vagy a biztos ismerete. Mint eddig le is írtam az is játszik szerepet, hogy van-e CO2 beadagolás, és az is, hogy reggel ébredező növények (asszimiláció kezdete), délután (asszimilációcsúcs), vagy este (villanyoltás előtt) mérjük meg a pH értéket. A CO2 ugyanúgy a bűvös háromszög résztvevőjeként szerepet játszik a pH értékünk alakulásában, mint a növényeink.

Aki esetleg nem olvasta a biogén mésztelenedésről szóló említett írást, kérem tegye meg most (interneten nem nehéz megtalálni…) Fontos tudni, hogy növényeinknek milyen fontos szerepe van a napszakokban a CO2 tartalom alakulásában…

KH5 felett a pH érték az akváriumunkban pH 8 és 8,4 között mozog, ami nem közvetlenül csak a CO2 adagolásának köszönhető, hanem a jelentős vízmozgás is szerepet játszik benne, amit a szivattyúink szűrőinkben előidéznek akár a vízfelszínben, akár pedig az akvárium vizén belül. A pH érték 7,3 körüli érték alá való csökkenése semmiképpen nem ajánlatos afrikai sügéres vizekben, hiszen ezen a határértéken gyökeresen változhat az ammónia-ammónium egyensúly. Az ammónia mérgező halaink számára (erről alább írok).

Az alaptétel a pH értékünk tekintetében:

Afrikai sügéres akváriumoknál a lúgos-puffer elegendő volta stabil és megbízható pH értéket eredményez!!!