TÁPLÁLÓANYAGOK

A halak számára szükséges vegyületeket két csoportba rendezhetjük, engergia szolgáltató vegyületek -cukrok(szénhidrátok), és minden amiből cukor készíthető a glükogenezis rögös útján…(zsírok, fehérjék stb.)-, valamint minden más, vitamin, ásványi anyag, víz stb…

Energia szolgáltató vegyületek:
Kezdjük a Szénhidrátokkal… olyan szén vegyület, amiben csak oxigén és hidrogén van heteroatomként, méghozzá úgy, hogy x db hidrogén atomra fél x Oxigén atom jut… szóval Cm(H2O)n általános képletet is felírhatjuk rá… innét jön a hidrát név… a szén, vízzel alkotott vegyületeinek nézték őket hajdanán…csakhogy bármeddig lapátolták a kőszenet az esővízbe, nem lett belőle cukor… a szervezetnek cukor alapegységekre (monoszacharidokra) van szüksége, így a nagyobb, összetett molekulákat is ezekre bontja le fokozatosan…
Vannak Cukorszerű szénhidrátok és nem cukor szerűek, az utóbbiak pl. a különböző rostok, szilárdító anyagok pl. növényi cellulóz stb… nehezen bontható, nagy méretű, ellenálló vegyületek, míg a cukorszerűek (pl. különféle cukor molekulák összekapcsolódásával jöhetnek létre) aránylag könnyen bontható energia szolgáltató vegyületek…

A cellulózzal a halak saját enzimjei nem tudnak mit kezdeni, de baktériumok már egy celluláz komplexet képeznek belőle (a planktonikus szervezetekben is ebben a formában van már jelen), amelyből erjedéssel már zsírsavak képezhetők… s ezeket az állat felhasználja, beépíti…

Szénhidrát bontó enzimeket a hasnyálmirigy, a gyomor pylorus függelékei és a vékonybél termelnek…

Amiláz:
keményítőt, poliszaharidokat bont, egyre kisebb molekulákra, egészen maltózik (2 szőlőcukor összekapcsolódásából áll). 20fokon 7,5-8as ph mellett működik a legjobban. A maradék amiláz nem vész el, a vékonybélből visszaszívódik majd visszakerül a májszövetbe, a hasnyálmirigy egységekbe.

Maltáz, Laktáz:
ezek a 2 szőlőcukor egységből álló un. dszacharidokat bontják alkotórészeikre, amelyek a vékonybélből (halfaja válogatja, hogy melyik szakaszából milyen intenzitással, de a teljes hosszon) felszívódnak… méghozzá attól függő mértékben ,hogy hány fokon él az állat huzamosabb ideig, valamint milyen az aktuális vízhőmérséklet… -melegebb víz, gyorsabb anyagcsere, nagyobb cukor igény, nagyobb fokú felszívás-… ehhez hozzátartozik ,hogy a bélbolyhok mérete (és ezzel együtt a bélben lévő üreg átmérője) is hőmérséklet függő… hidegebb vízben a bolyhok mérete, a felszívó felület csökken, a köztük lévő távolság is nő… ezért van szerepe annak ,hogy milyen hőmérsékleten van tartva a hal huzamosabban…(egy telelő ponty 30 fokos vízbe átrakva is csak fele olyan hatékonyan tud glükózt felvenni, mint egy 30 fokon tartott fajtársa)…

Fehérje emésztés
Itt a szervezet feladata az ,hogy a fehérjéket minél kisebb darabokra vágja, egészen az őket felépítő aminósavakig, amiket aztán elszállít, hogy saját fehérjéket képezhessen belőlük…
A gyomor, a hasnyálmirigy, a pylorus függelékek, a vékonybéli egysejtű mirigyek termelnek fehérje bontó vegyületeket, melyek működése nagy mértékben hőmérséklet függő, 20 fokkal hidegebb vízben 50%-al is csökkenhet a hatékonyságuk.

Pepszin
Sokféle ,hosszú molekulájú polypeptidet képes darabolni, savas közegben (Ph 1,8 – 2), a hőmérséklet hatása ennél a vegyületnél még elenyésző.

Tripszin
Kis aminosavszámú fehérjéket képez a relatíve bővebb polypeptidekből… 6,5-7-es Ph-n. A Kimotripszin hatása szinte azonos, azzal a különbségnél, hogy máshol vágják fel a láncokat, és ez már aminosavakat is képezhet.
A bab, szója nyersen adva, gátolja ezeknek a vegyületeknek a termelődését, illetve hatását…nem véletlenül szoktuk lehagyni a halak étlapjáról…

Karboxi -és Amilopeptidázok
Ezek már kész aminosavakra bontják a kisebb fehérjéket, 6,5-7,5-es ph-n. Az előbbiek cinket tartalmaznak, így annak a hiánya az emésztésnél is megmutatkozik…

A Zsíremésztés
A zsírok glicerinből és ahhoz kapcsolt 3 hosszú zsírsavból álló vegyületek, melyet a szervezet ezen alkotókra bont. Zsírbontó enzimeket a már többször említett pylorus mirigyek, a vékonybél és a hasnyálmirigy képez, de ezen felül a planktonikus táplálék is tartalmaz zsírbontó Lipáz enzimet! Ez az enzim 6,5-7es ph-n fejti ki legjobban működését, attól függően, hogy mekkora cseppeket alkot a bontandó zsír… az emulzió képzésért az epesavas sók felelősek, ezek a cseppek méretét csökkentik…

Az emésztési folyamatokat befolyásolja:
-A víz hőmérséklet
-Az anyagcsere aktuális üteme, alakulása
-A hal életkora -idősebb kor, fejlettebb, hosszabb bélcsatorna-
-Az emésztő enzimek hatékonysága, amely a ph értéktől, a hőmérséklettől és a bontandó vegyületektől, azok koncentrációjától stb. valamint a tranzit időtől függ, azaz mennyi ideig van a táplálék az emésztő szervrendszer azon szakaszán, ahol az aktuális enzim hat… ez pedig megint csak a hőmérséklet által befolyásolt… +10 fok a táplálék haladási sebességét és a bélmozgások intenzitását megduplázza!)…

A gyomornedv elválasztást hormonális és ideig szabályozás egyaránt befolyásolja. Amikor a nyelőcső ,gyomorfal receptorait ingerli a haladó táplálék nyomása, akkor azok egy a gyomornedv képzést serkentő hormon vér szintjét emelik, amikor pedig már a vékonybél elülső szakaszának falában lévő nyomás érző receptorokat ingerli a haladó táplálék, miközben ugyanitt a Ph lecsökken akkor a gyomornedv termelést gátló, ugyanakkor hasnyál termelést fokozó hormon vérszintje emelkedik meg.