Tavaly a Balatonból összesen 633 tonna halat fogtak, ezzel pedig messze a legtöbb halat hozó vízterület lett.

A második helyezett a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, míg a dobogó harmadik fokára a Tisza-tó állt.

A Balatonból tavaly 633 tonna halat fogtak ki a horgászok, a mennyiség ugyan 9,8 százalékkal elmaradt a 2023-as értéktől, de a tó így is megőrizte vezető helyét Magyarországon - közölte a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) az MTI-vel.

Az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ által készített összefoglaló, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közreműködésével készült, részletesen bemutatja a legális halelviteli lehetőségeket és a horgászati fogások eredményeit. Az elemzett adatok alapján a MOHOSZ megállapította, hogy a Balaton sügérállománya továbbra is figyelemre méltó, viszont az egykor a tó különlegességének számító garda drámai mértékben csökken, ami aggodalomra ad okot a horgász közösség számára.

A Ráckevei-Soroksári Duna-ágból elvitt hal mennyisége 180 tonnát, míg a Tisza-tóból elvitt hal mennyisége a kiemelkedő harcsafogásának is köszönhetően 160 tonnát tett ki. A Velencei-tó horgászfogása az erőn felüli telepítéseknek hála emelkedőben van (21,3 tonna), azonban ez a vízterület még mindig kiemelten sérülékeny.

A folyóvizek között a Tisza továbbra is kiemelkedik, hiszen tavaly összesen 343,5 tonna halat fogtak ki belőle. A Duna 292 tonnás fogással követi, míg a Körösök vidékén 122,3 tonna hal került a hálókba. Érdekes, hogy a Duna esetében a csuka, míg a Körösök rendszerében a harcsa kifogásának növekedését különösen kedvezően értékelték a szakemberek.

A legfontosabb statisztikai adat a fogási naplókban rögzített horgászfogás, amely a valós halelvitel döntő többsége. Elviteli adat még a horgászversenyek szelekciós fogása, a rekreációs halászfogás, az ökológiai célú, szelektív halászat eredménye is. Tavaly az összes elvitel 4879 tonna volt, ebből a horgászfogás 4614 tonnát tett ki, mindez 2,8 százalékos növekedés éves szinten.

A MOHOSZ tájékoztatása alapján Európában különlegességnek számít a természetes vízi ökoszisztémák intenzív telepítése. Magyarországon ezt a feladatot javarészt horgászszervezetek vállalják magukra. Ezek a telepítések nem csupán a halak elvitelének biztosítását célozzák, hanem egyben hozzájárulnak az állományok szerkezetének megújításához is. Így elősegítik az ökológiai egyensúly fenntartását, a biológiai sokféleség növelését, az őshonos halfajok visszatelepítését, valamint a kárókatonák okozta károk részleges kompenzálását is.

A szövetség nyújtotta információk alapján a kihelyezett halak összértéke elérte a 6,7 milliárd forintot. A telepítések terén a ponty továbbra is a legkedveltebb halfaj, hiszen a telepítések 90 százalékát ez a faj tette ki.