Hét személyes, régi dízel kombiktól egészen a milliárdos, sirályszárnyas kupékig: részt vettünk a Mercedes Csillagtúrán, ahol a különböző autók varázslatos világában versenyeztünk.

Egy közel félmillió kilométert megjárt, legendás német taxi kombi E-osztályával vágtunk neki a 2025-ös Csillagtúrának. Ez a rangos oldtimer esemény, amely rendszerint a legdrágább és legcsillogóbb autók felvonulásáról híres, most Tokaj festői tájait célozta meg.
Legutóbb 2021-ben vágtunk neki a Mercedes-Benz Classic Csillagtúrának, amely során egy frissen bemutatott S-osztályú limuzin kíséretében indultunk felfedezni a zalai tájat, éppen egy veterán rendezvény keretein belül.
Idén egy teljesen más kategóriás járgánnyal, egy 30 éves kombi E-osztállyal indultunk a kétévente megrendezett versenyen: az 5 hengeres szívó dízel autót és a vezetési tudást Szörényi András (vezess.hu) biztosította, szerkesztőségünk pedig a navigátori feladatok végrehajtásáról gondoskodott.
A nulladik nap délutánján a regisztrációs folyamat, az itiner átvétele, a rajtszám felragasztása és az időmérős gyakorlás tölti ki a programot egy frissen felújított budapesti kereskedésben. Ez a hely különösen izgalmas, hiszen lenyűgöző oldtimer gyűjteményével büszkélkedhet, amelyben többek között ott pihen a már korábban részletesen elemezett Vörös Disznó is.
A mintegy száz, zömében OT rendszámú patinás autót felvonultató mezőny péntek reggel Fótról rajtolt el, és az első nap 300 kilométert tett meg a tokaji célig, szombaton pedig további 200 kilométer autózás következett Miskolc környékén.
A legtöbb veterán versenyhez hasonlóan a Mercedes Csillagtúra sem az őrült tempóról, hanem a közlekedési szabályok betartása melletti, gyönyörű tájakon történő élményautózásról szól.
A navigátor, miközben a vastag itiner lapjait forgatja, szünet nélkül zúg a sofőr fülébe: mikor és merre kell haladni, hány órát mutat az idő. Közben gyerekek csoportja veszi körül őket, és ők különböző pecsételő helyszíneken, történelmi emlékeknél és az úgynevezett 1/100-as időmérő szakaszokon haladnak át, mindezt egy izgalmas kaland részeként.
Az 1/100-as etapok képezik a verseny igazi lényegét, hiszen ezekben a rövid, 10 vagy 100 méteres szakaszokban a résztvevőknek a lehető legnagyobb precizitással kell teljesíteniük. Az időkeret általában 10-20 másodperc körüli, így minden egyes másodperc kulcsfontosságú a versenyzők számára.
Minden egyes századmásodperc büntetőpontokat von maga után, és a győztes az a páros, aki a lehető legkevesebb ilyen pontot gyűjti össze.
Idén a 1991-es évjáratú 500 E-t irányító Marosi György és felesége, Marosiné Vince Ágota emelkedett ki a mezőnyből, hiszen a két nap alatt mindössze 1,89 másodpercnyi büntetőpontot gyűjtöttek össze.
A mezőny színe-java a gyönyörű, évjáratukban változatos SL kupék és kabriók sokaságából állt, míg mi az egyetlen kombival és egyedüli 7 üléses autóval vágtunk neki a kalandnak.
Félmillió kilométer elteltével is, a messze nem eredeti állapotú S124-es modell igazi példája a megbízhatóságnak. Ez a jármű, amely a maga idejében 113 lóerőt tudott, az ötfokozatú kézi váltóval együtt, még mindig kiválóan teljesít. A 7-8 literes üzemanyag-fogyasztása pedig mindenképpen figyelemre méltó, hiszen ennyi kilométernél ez nem mindennapi teljesítmény.
Az eredményeinkről pedig röviden és szépen fogalmazva csak annyit, hogy számunkra nem igazán a győzelem, hanem sokkal inkább a részvétel és a célba érkezés volt a fontos.
A kombi 124-es idén negyven esztendeje látott napvilágot, ünneplése pedig igazán különleges alkalom. Ez a tágas csomagterű, praktikus autó 1985-ben debütált a Frankfurti Autószalonon, és azóta is sok autórajongó szívébe belopta magát.
A 124-es sorozat kicsúcsosodása az általunk a közelmúltban rendesen meghajtott E 500 volt, mely öltönyös bokszoló kategóriás igazi sleeper szedánból a mostani Csillagtúrán két példány is képviseltette magát.
A hagyományos kivitelhez képest diszkréten szélesebb, ültetett sportfutóművel és a Porsche szakértelmével megálmodott különlegesség egy lenyűgöző 326 lóerős, 5 literes szívó V8-as benzinmotorral rendelkezik, amely garantálja a felejthetetlen vezetési élményt.
A 2025-ös mezőny két legöregebb Mercedese 1954-ben látta meg a napvilágot, az egyik egy W120-as 180D, a másik pedig egy W198-as 300 SL Gullwing volt.
Az általunk korábban alaposan bemutatott ikonikus sirályszárnyas Mercedes kupéból az 50-es években mindössze körülbelül 1400 darab látott napvilágot. Ezek a ritka és kívánatos járművek manapság jellemzően 1,5-2 millió euró körüli áron találnak új gazdára.
A mostani Csillagtúrán indult 300 SL a tulajdonos elmondása szerint egyike annak a 29 példánynak, melynek karosszériája alumíniumból készült. A normál kivitelnél 80 kilogrammal könnyebb alumínium kasztnis 300 SL-ek árcéduláján mintegy 7-9 millió eurós összeg szerepel.
A 3 literes, 6 hengeres szívómotor 215 lóereje a mai teljesítménystandardokhoz viszonyítva talán nem tűnik túl impozánsnak, de a váltó áttételezésének függvényében még mindig lenyűgöző 7-9 másodperces 0-100 km/h gyorsulásra képes. Ráadásul, akár 260 km/h végsebességével, még 70 évvel a gyártás után is tiszteletet ébreszt a gépkocsik rajongóiban.
Az pedig majd idővel kiderül, hogy az itthon ezen a tokaji rendezvényen debütált, luxussal alaposan nyakon öntött kései leszármazott Mercedes-Maybach SL 680 hét évtized múlva hasonló tekintetmágnes lesz-e az akkori Csillagtúrán. 2095-ben.