A Fertő tónál a madarak csicsergése azt hirdeti, hogy az ember már kezdi megérteni az állatok nyelvét.
A modern kor és a technológiai vívmányok lényegében ellentétben állnak a hagyományos értékekkel és a természetes világgal. Az elmúlt évtizedekben ez az ellentét fokozódott, és ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligencia. Ez a fejlődő technológia nem csupán a mindennapi életünket formálja, hanem lehetőséget ad arra is, hogy az élővilágot eddig sosem látott mélységben és szépségben fedezzük fel.
Egy különleges madárfigyelő mesterséges intelligencia működik a magyar-osztrák határ mentén. A Huawei Tech4All program keretében kiválasztott Fertő-Hanság Nemzeti Park nem csupán a kontinens második legnagyobb összefüggő nádasának ad otthont, hanem kulcsszerepet játszik a költöző madarak életciklusában is. Az itt átvonuló madarak számára, akik európai fészkelőhelyeik és afrikai telelőhelyeik között vándorolnak, komoly kihívást jelent a Fertő tó vízszintjének az utóbbi években mért csökkenése. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő vízterület környékén több mint ötven Guardian (Oltalmazó) nevű eszköz figyeli és rögzíti a madarak énekét, hozzájárulva ezzel a fajok védelméhez és kutatásához.
A három év alatt összegyűjtött körülbelül 12 terabájtnyi hanganyagot mesterséges intelligencia segítségével elemzik, hogy a korábbi módszerekhez képest – mint például az emberi megfigyelés – sokkal részletesebb és pontosabb információkat nyerjenek a Fertő tó élővilágáról, beleértve az egyes fajok preferált élőhelyeit és viselkedési mintázataikat.
Kiderült, hogy a nádi poszáta és a szakállas cinege különösen kedvelik azokat a nádas területeket, amelyek a múltban leégtek, majd azóta újra kinőtt a növényzet. E megfigyelések alapján a nemzeti park szakemberei pontosan tudják, hogy hol és mikor célszerű - ellenőrzött tűzviszonyok mellett - megújítani a nádast, biztosítva ezzel a madarak optimális életkörülményeit.
