"A Fidesz által irányított bábszínház a veszélyhelyzetről folytatott diskurzusban továbbra is a jogállamiság súlyos megsértéséről tanúskodik."

A tervek alapján a háborús veszélyhelyzet Magyarországon 2026. május 13-ig érvényben maradna, ami lehetőséget biztosítana a Fidesz számára, hogy a jogszabályokat kijátszva ismét változtatásokat hajtson végre a közelgő parlamenti választások szabályaiban.

Bábszínházat látunk. Ez csupán formalitás a kormány részéről, ráadásul már nincs is szükségük ehhez parlamenti vitákra - mondta lapunknak Magyar György ügyvéd a különleges jogrend újabb 180 napos meghosszabbításáról, amelynek vitáját tegnap tartották a parlamentben. Magyar György úgy fogalmazott: továbbra is súlyos jogállami visszaélésről beszélünk, hiszen a világon sehol nincs háborús veszélyhelyzet kihirdetve, csak a háborúban álló felek, Ukrajna és Oroszország között.

A képviselők rendkívüli ülés keretében tárgyalták a rendeleti kormányzás folytatásának lehetőségét. A javaslatok szerint a háborús veszélyhelyzet 2026. május 13-ig érvényben maradna, ami lehetőséget adna a Fidesznek arra, hogy a törvényeket kikerülve módosítson a közelgő parlamenti választási szabályokon. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ugyan tagadta, hogy ilyen szándékuk lenne (az igazságügyi tárca is ezzel a válasszal fordult a HVG-hez), azonban Magyar György figyelmeztetett arra, hogy nemcsak ilyen lépések várhatóak, hanem más, a hatalom megőrzését szolgáló "szörnyszülött" intézkedések is a láthatáron állnak.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter esetének tanulságai után érdemes elgondolkodni, hogy mi vár ránk a jövőben. Az ő esetében a kormányzati intézkedés keretein belül lehetőséget kapott arra, hogy betekintést nyerjen a Szőlő utca-Zsolt bácsi ügy nyomozati anyagaiba, és az ott szerzett információkat nyilvánosságra hozza. Ebből kiindulva, vajon milyen következményekkel járhat ez a gyakorlat a transzparencia és a közérdek védelme szempontjából? Milyen újabb fejleményekre, esetleg hasonló lépésekre számíthatunk a jövőben?

- Ezt a kérdést tette fel Magyar György.

A keddi parlamenti vitában a DK-s Sebian-Petrovszki László határozottan kijelentette, hogy a rendkívüli állapot fenntartása felesleges, és szerinte a kormány csupán a Szőlő-utcai botrányról próbálja elterelni a közvélemény figyelmét. Ezzel szemben Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan időszakot élünk, amikor sürgős és hatékony kormányzati intézkedésekre van szükség.

Az alaptörvény áprilisi módosítása után a Fidesz-KDNP számára már nem szükséges kétharmados parlamenti többség a veszélyhelyzet fenntartásához. Azonban a rendeleti úton történő törvényalkotás továbbra is a kétharmados többséghez kötődik. Ez a változás különösen jelentős, mivel ha a jövőben kormányváltásra kerülne sor, például a Tisza Párt, amely elszámoltatást ígér, csak akkor tudná kihasználni ezt az eszközt, ha maga is rendelkezik a szükséges kétharmaddal. Az eddigi gyakorlat éppen ellenkezőleg működött. Magyar György ügyvéd figyelmeztet arra, hogy ez a módosítás „kétélű fegyver”, amelynek hatása a választási eredményektől függ. Így előfordulhat, hogy ha a Tisza Párt kétharmados többséget szerez, a módosítás végül ellenük fordul.

Újra a háborús veszélyhelyzet meghosszabbításának lehetősége merült fel, ami azt jelenti, hogy a választások után is érvényben maradna. Gulyás Gergely azonban hangsúlyozta, hogy ez a helyzet nem befolyásolja a 2026-os választások lebonyolítását.

A visszaélésekkel kapcsolatos vádak nem újdonságnak számítanak, hiszen a Fidesz több mint öt éve irányítja Magyarországot különleges jogrend keretein belül. 2020 márciusától folyamatosan érvényben van valamilyen veszélyhelyzeti állapot. Bár a tömeges bevándorlás miatt már 2015-ben kihirdettek egy válsághelyzetet, az nem minősül klasszikus értelemben vett rendkívüli jogrendnek. Ezt a jogi keretet először a Covid-19 járványra reagálva vezette be a kormány, majd 2022 májusában, az orosz-ukrán konfliktusra hivatkozva, ismételten életbe léptették. Azóta "háborús veszélyhelyzetben" élünk, amelyet legutóbb 2025. november 7-ig hosszabbítottak meg.

A rendkívüli jogrend lehetőséget biztosít az Orbán-kormány számára, hogy sürgős döntéseket hozzon, anélkül hogy parlamenti vitára lenne szükség. Azonban a veszélyhelyzetekre hivatkozva eddig életbe léptetett rendeletek túlnyomó része nem tűnik közvetlenül összefüggőnek a konkrét válsághelyzetekkel, inkább úgy tűnik, hogy a kabinet politikai érdekeit szolgálják.

2020-ban egy rendelet alapján az önkormányzatok adóbevételeit megkurtították, és az ország területén ingyenes parkolási lehetőségeket vezettek be. Ezen intézkedések mellett 2021-ben módosításokat hajtottak végre a választási szabályozásban, lehetővé téve, hogy a parlamenti választásokkal egy időben megtartsák a "gyermekvédelmi népszavazást" is.

A későbbiekben a "háborús jogrend" keretein belül számos intézkedéssel egyszerűsítették az adóhatóság számára az önkormányzati köztartozások behajtását. Ezen felül, különféle rendeletek révén mintegy 2503 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből.