A géniusz szokatlan vonásai is napvilágra kerültek Szekszárdon | Magyar Nemzet

A nyolcadik előadásra került sor, amely a Magyar Kultúra Napja tiszteletére zajlott, a Mozalmas művészettörténet sorozat keretein belül. Ezúttal egy hazai kiválóságra, a 172 éve született Csontváry Kosztka Tivadarra irányult a figyelem, akinek életéről és művészetéről a professzor osztotta meg gondolatait. Az esemény iránti érdeklődés példa nélküli volt: a teremben szinte alig lehetett mozdulni, annyian érkeztek, hogy a pótszékek sorát kellett előhozni. Érdekesség, hogy sok régi hallgató, akik rendszeresen részt vettek az előadásokon, ezúttal nem tudtak jelen lenni, mivel egy pécsi hangverseny bérlete kötötte őket - számolt be róla a Tolna vármegyei hírportál, a Teol.hu.

Aknai Tamás vetített képekkel mutatta be a korában kevéssé elismert festő képeiben rejlő különlegességeket, az újszerű látásmódot, a részek hallatlanul aprólékos, precíz kidolgozását. Beszélt az eredetileg gyógyszerész végzettségű Kosztka Tivadar festővé válásáról, útjairól, amelyeket megörökítettek képei, említette furcsaságait, s hogy kortársai, későbbi művészek is kétségbe vonták szellemi épségét. Elmondta, hogy a századforduló után néhány évvel letette az ecsetet, hátralévő éveiben írással foglalkozott.

Csontváry életéről, művészetéről és festményeiről, amelyek többsége Pécsett, a nevét viselő múzeumban található, mindig izgalmas beszélgetések témáját képezi. Aknai professzor, figyelembe véve a hallgatóság érdeklődését és a hangversenyre utazók kérését, a következő szabadegyetemi előadás keretében, február 6-án nem csupán a programban megjelölt Derkovits Gyulát és kortársait fogja bemutatni, hanem újra felfrissíti Csontváry életének és művészetének emlékét is.