A külföldön munkát vállaló magyarok körében a felmérések szerint 72% úgy érzi, hogy Ausztriában kedvezőbb a munkahelyi légkör és az életminőség, mint Magyarországon.

Először vizsgálták a Magyarországról Ausztriába irányuló migráció és a szubjektív jóllét kapcsolatát egy nemrégiben zárult nemzetközi kutatásban, amelyben magyar részről a Corvinus Egyetem kutatói vettek részt.

A több mint százezres ausztriai magyar népességről szereztek átfogó képet a MIGWELL projektben, az Osztrák Tudományos Akadémia, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatóinak együttműködésében. A kutatók kvalitatív és kvantitatív módszerekkel vizsgálták az összefüggést a két koncepció között, és az eredményeiket június közepén mutatták be egy nemzetközi konferencián Bécsben.

Bár Magyarországon a 2010-es évek folyamán tapasztalható volt némi előrelépés az élettel való elégedettség terén, az osztrákok még mindig magasabb átlagértékeket mutatnak: 7,9 a 6,9-hez képest egy 0-10-es skálán, amit a köznyelv a boldogság vasfüggönyének nevez. A jövedelmi különbségek is szembetűnőek: a vásárlóerőt és az inflációt figyelembe véve 2022-ben egy átlagos osztrák 2,3-szor annyit keresett, mint magyar kollégája, ami a legnagyobb eltérések közé tartozik két szomszédos európai ország esetében. A válaszadók többsége a boldogság és a pénzügyi stabilitás növekedéséről számolt be, azonban komoly kihívásokkal is szembesülnek, mint például a túlképzettség, a nyelvi akadályok és a kirekesztettség érzése.

„A kutatások eredményei világosan mutatják, hogy az emberek jövedelmi helyzete önmagában nem elegendő magyarázat a kivándorlási szándékok mögött; sokkal inkább az elégedetlenség az, ami döntő szerepet játszik ebben a kérdésben. Érdekes módon nem a legszegényebbek vagy a leggazdagabbak tervezik a külföldre költözést Magyarországról, hanem éppen a közepes jövedelműek, akik havi 300-500 ezer forint nettó jövedelemmel bírnak” – nyilatkozta Tóth Lilla, a projekt egyik kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa.