A Kúria állásfoglalása szerint a vasárnapi mini-Pride esemény betiltása nem volt jogilag indokolt.
Nem engedte a Kúria a vasárnapi mini Pride betiltását, ugyanis a rendőrség nem megfelelően indokolta meg azt - derül ki a Kúria közleményéből. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az Alaptörvény tizenötödik módosítása és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok miatt nem akarta engedélyezni a tüntetést.
A Kúria határozatában hangsúlyozta, hogy a rendőrség által hozott döntés nem tartalmazott olyan értékelhető tényeket, amelyek indokolnák a gyülekezési jog korlátozását a jelenlegi körülmények között. Az ítélet alapján a rendőrségi intézkedés alaptalan volt, és azt is megjegyezte, hogy a helyzet következetlensége is aggasztó, hiszen májusban már lezajlott egy hasonló jellegű felvonulás a városban.
Több civil szervezet előre bejelentette a BRFK-nál, hogy 2025. június 1-jén vonulásos rendezvényt tartanának, hogy kiálljanak "a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége mellett és felhívják a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre".
A bejelentők hangsúlyozták, hogy a "gyűlés során nem fognak bemutatni semmiféle pornográf vagy a szexualitással kapcsolatos tartalmat. Céljuk kizárólag az LMBTQI közösség tagjainak alapvető jogainak védelme és a jogegyenlőség népszerűsítése".
A rendőrség azonban a gyűlés megtartását egy határozattal megtiltotta. A BRFK szerint a felvonulás az Alaptörvény tizenötödik módosításába és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokba ütközik, ugyanis "sérti a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz fűződő alapjogát".
A szervezők a Kúriához fordultak, mivel úgy vélték, hogy a rendőrség által benyújtott határozat számos hiányossággal bír, ezzel pedig megsértette az indokolási kötelezettségét. Álláspontjuk szerint ez jogellenes alapjogkorlátozáshoz vezetett. Emellett kérték, hogy a Kúria kezdeményezze az előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.
A Kúria megállapította, hogy mivel "a rendőrség határozata a bejelentés megfogalmazásán, a vonulás és gyűlés helyszínén, valamint azon nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki - akár gyerekek is - csatlakozhatnak, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmazott. Ennek hiányában a betiltás alkalmazása pedig alaptalan."
A határozat és az eljárás dokumentumainak áttekintése alapján nem derült ki, hogy mi az a különleges tényező, ami indokolta a rendőrség döntését a gyűlés betiltásáról. Különösen figyelemre méltó, hogy mindez akkor történt, amikor mindössze két héttel korábban egy másik LMBTQI demonstrációt az Alaptörvénnyel összhangban kezeltek, és azt szabadon megtarthatták.
Mivel a Kúria nem volt jogosult a hatóság helyett az ügy részletes kivizsgálására, így a gyűlés megtartásával kapcsolatban sem tudott érdemi állásfoglalást tenni. Ennek következtében az Európai Unió Bíróságához való fordulást a Kúria az ügy sajátos körülményei alapján nem tartotta indokoltnak.
