A jövőbeli amerikai ENSZ-nagykövet hangsúlyozta, hogy Ukrajna katonai támogatásának megszüntetése nem jöhet szóba.

Elise Stefanik a szenátusi meghallgatásán fejtette ki véleményét, hangsúlyozva, hogy Ukrajnának és a Nyugatnak határozott erőt kell képviselnie a béketárgyalások előtt. A politikus véleménye szerint Donald Trumpnak rendkívüli alkalmazkodóképességgel kell rendelkeznie, ha valóban szeretné elérni a békét Ukrajnában.

Az ukrán vezérkar legfrissebb jelentése szerint az ukrajnai invázió kezdete óta már több mint 820 ezer orosz katona vesztette életét. A legutóbbi napokban az orosz hadsereg közel kétezer katonáját elveszítette. A kijevi hadvezetés részletesen összegzi, hogy Oroszország 2022. február 24. óta milyen mértékű veszteségeket szenvedett el különböző fegyverek, felszerelések és eszközök terén. Az adatok között szerepel majdnem tízezer tank, több mint 22 ezer tüzérségi egység, több mint ezer légvédelmi rendszer, 369 repülőgép és több mint 23 ezer drón.

Eközben az ukrán hadsereg továbbra is súlyos felszerelés- és utánpótlási problémákkal küzd. Egy friss jelentés alapján a katonák rendkívül veszélyes, gyakran balesetveszélyes körülmények között, a végsőkig kimerülve próbálják megőrizni a frontvonalat a jóval erősebb orosz erőkkel szemben. Az egyik légierő egységénél belső nyomozás indult, miután egy katona bejelentette, hogy több bajtársa balesetet szenvedett, mivel parancsnokuk túlhajtotta őket. Ez a túlhajtottság hibákhoz vezetett, amelyek közül több tragikus következményekkel járt.

Az ukrán hadsereget sújtó botrányok egyre csak sokasodnak, mivel a frontra küldött katonák létszáma sürgetően alacsony, és a jövőbeli helyzet javulásának jelei sem mutatkoznak.

Kedden az orosz hadsereg újabb heves drón- és rakétacsapásokat intézett Ukrajna középső és keleti területein. A Kijevtől mindössze 200 kilométerre délre, a Kremencsuki-víztározó közelében elhelyezkedő Cserkaszi városát iráni gyártmányú Shahed drónok támadták meg, amelyek jelentős károkat okoztak. A támadás következtében egy iskola, egy bolt, valamint több lakóépület szenvedett sérüléseket.

Délebbre, a Dnyeszter menti Dnyiprót rakétatámadás érte kedden, több mint 150 ház szenvedett különböző mértékű károkat. Két kétszintes épület teljesen romba dőlt. Helyi jelentések szerint eddig két sérültet szállítottak kórházba, még tart a mentés.

Az ott élők azt mondják, olyan volt ez a légitámadás, mint egy rémálom. Egy asszony azt mesélte az AP riporterének, hogy amikor becsapódott a rakéta, ő sikítani kezdett, és a gyerekekért futott, hogy kihozza őket a házból. Nem sokkal később megérkezett a fia, hogy segítsen neki. A ház tele volt üvegtörmelékkel. Aztán jött egy második robbanás. Az ajtók egészen az ablakig repültek, rémálom volt. Soha nem gondolta volna, hogy negyvenévesen fedél nélkül marad.

Az ország keleti szegletében, a Donyecki Területen található szénbányászati központ, Pokrovszk, most a támadások kereszttüzébe került. Szerdára virradóra több mint 130 Shahed drón zúdult a városra. Az orosz hadsereg taktikája közé tartozik, hogy csalétek drónokat is bevet, ezzel próbálva megfárasztani az ukrán légvédelmet, amely már így is nehezen bírja a nyomást.

Pokrovszktól északra található Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv, amely folyamatosan az orosz légierő támadásainak kereszttüzébe kerül. A keddi rakétatámadások, bár kisebb károkat okoztak, továbbra is aggasztóan érintik ezt az ország jelentős ipari és oktatási központját.

Elise Stefanik, akit ENSZ-nagykövetnek jelöl a hétfőn beiktatott amerikai elnök, szenátusi meghallgatásán azt mondta, támogatja Donald Trump minden törekvését az ukrajnai háború lezárására. Ugyanakkor kijelentette, hogy ehhez Trumpnak rendkívüli rugalmasságra lesz szüksége. Stefanik kijelentette, hogy neki személy szerint is számos ötlete van azzal kapcsolatban, hogyan tudnák megszorongatni az orosz elnököt, de konkrétumokról nem beszélt.

Ahogyan arra a kérdésre sem válaszolt, hogy milyen módon igyekszik majd latba vetni befolyását az ENSZ-ben, hogy sikerüljön elszámoltatni Oroszországot a háborús bűntettei miatt. Mindössze annyit mondott, hogy most a békekötés a prioritás, és abban akarja támogatni az amerikai elnököt, hogy ezt mielőbb sikerüljön tető alá hoznia. Az biztató lehet Kijev számára, hogy Stefanik továbbra is küldene fegyvert Ukrajnába. A szenátusi meghallgatáson azt mondta, igennel szavazna ebben az ügyben.

Donald Trump ismételten arra kérte a kínai elnököt, hogy támogassa őt az ukrajnai békehelyreállítási erőfeszítésekben.

A január 10-én bejelentett amerikai szankciók következményeként az orosz energiaszektort érintően több indiai bank is leállította az orosz nyersolajimport kifizetéseit. Elemzők véleménye szerint a magántulajdonú indiai bankok jelenleg rugalmasabb álláspontot képviselnek ebben a kérdésben.