A magyar pavilon miskakancsója messze elmarad a színes és szokatlan japán kabalák szeszélyességétől.

Japánban az ezredfordulót követően robbanásszerűen terjedt el a kabalafigura-őrület.

Amikor a "kabala" szót halljuk, a világ nyugati felén sokaknak vagy egy grandiózus nemzetközi sportesemény, vagy a szívükhöz közel álló sportcsapat ugrik be. Mi, magyarok, a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság élményét a Youhuu nevű figurával társítjuk, amely a verseny szellemiségét képviseli. Emellett emlékeinkben élénken él Bol-dog, a 2017-es vizes világbajnokságra tervezett puli, akinek a megjelenése annyira szokatlanra sikerült, hogy végül módosították. Most pedig a februárban bejelentett 2025-ös Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának kabalája, Miska, az integető miskakancsó is csatlakozott a kabala sorhoz, megújítva a hagyományt és színesítve a jövőbeli eseményeket.

Feltűnésének oka nem meglepő, hiszen Japán a kabalák szülőföldje, ahol szinte minden dologhoz saját, egyedi jelkép társul. De vajon milyen gyökerekből fakad az a hagyomány, amely szerint mindenhez egy bűbájos kis karaktert kapcsolnak?

A japán soft power egyik legérdekesebb aspektusa a kawaii, vagyis a cukiságkultúra, amely egy olyan vonás, ahol szinte mindennek létezik egy aranyos, bájos verziója – még Godzilla is megkapja a maga cuki köntösét! Az ország minden egyes tartománya büszkén viseli a saját kabaláját, és a japán vállalatok is előszeretettel használják ezeket az édes, néha ügyetlen karaktereket, hogy felkeltsék a közönség figyelmét. Sőt, még a tokiói rendőrség is rendelkezik egy saját kabalával, ami csak tovább erősíti a kawaii kultúra jelenlétét a mindennapi életben.

A kabala szerepe Japánban nem csupán a városok, régiók vagy szolgáltatások népszerűsítésére korlátozódik; gyakran a gyerekek oktatásában is fontos szerepet játszik. Játékos formában tanítják meg például a tűzvédelem vagy a helyes közlekedés alapjait. A kétezres években a kabalák elcukisodása különösen felerősödött, és ekkor jelent meg a juru-kjara kifejezés is, amely a könnyedséget és lazaságot sugalló "jurui" és a "karakter" szavakból ered. Miura Dzsun, a juru-kjara alkotója, három alapvető ismérvet határozott meg, amelynek a figuráknak meg kell felelniük:

Természetesen, a japán népi hagyomány gazdagsága és változatossága mindig is vonzó alapot szolgáltatott a nem emberi karakterek számára. Az alakváltó tanuki, vagyis a nyestkutya, például rengeteg kabala születését inspirálta. Az ezredforduló után azonban a cukiság iránti vonzalom annyira felerősödött, hogy 2020-ig évente rendezték meg a Kabala Nagydíjat. E verseny azonban nem ment át zökkenőmentesen; számos kritika érte, mivel a beérkező pályázatok egyre inkább eltávolodtak az adott régió sajátos vonásaitól, és a figyelem szinte kizárólag a karakterek édes megjelenésére összpontosult.

A viadal nem csupán szórakoztató esemény volt, hanem jelentős gazdasági következményekkel is bírt. Például 2011-ben Kumamoto prefektúra kabalája, Kumamon, diadalával a tartomány elképesztő, 11,8 milliárd jen (majdnem 29 milliárd forint) bevételt generált a kabalát megjelenítő szuvenírek eladásából. Ezen kívül Kócsi prefektúra kabalaállata, Sindzso-kun is nagy elismerésnek örvendett, hiszen megjelenésével a régió egykori, de mára már kihalt vidrafaját idézte fel, amely a helyi kultúrában fontos szerepet játszott.

Japánban számos meglepő kabalaállat található, amelyek közül kiemelkedik az energikus Usadar, aki a túlzott energiaital-fogyasztás következtében pörög.

vagy a Tejútrendszerből érkezve a Földet elfoglalni igyekvő kappa (japán mitológiai alak, amely a vízbe rántja áldozatait), Kappa Dator, egy japán játékgyártó kabalája.

A kabalaőrület olyan mértékben terjedt el a szigetországban, hogy még a biztonságos szexnek is megvan a maga karaktere: a rózsaszín óvszersisakot viselő nindzsa, akit a japánok Jimmy Hattoriként emlegetnek.

Nyitókép: Kanagawa prefektúra ikonikus kabalája, a különleges halember, Kanpacsiró, aki már az előszereplős változatban is megjelenik, egyedülálló karakterével és különleges stílusával vonzza a figyelmet.