A mákvirágokkal teli mezők lenyűgöző látványt nyújtanak, amely számos fotós figyelmét megragadja. Azonban ezek a gyönyörű virágok nem csupán szépségükkel hódítanak, hanem néha kellemetlen következményekkel is járhatnak. Ismerd meg, hogyan inspirálják a kr

Hódmezővásárhely és Székkutas között haladva egy lenyűgöző mákmező tárult elénk az 47-es főút mellett. A táj lilás árnyalatokba öltözött, míg a mákföld szélén piros pipacsok tündököltek, mintha egy festő ecsetvonásai keltek volna életre. A pipacsok, mint vad mák, egy családot alkotnak a gyönyörű tájban. Csongrád-Csanád vármegyében tavaly ősszel összesen 85 termelő vetette el a mákot 1450 hektáron, ezzel színesítve a vidék mezőgazdasági képet.

Magyarországon a mák termesztése és feldolgozása mély gyökerekkel bír, gazdag hagyományokkal övezve. Ez a különleges kultúrnövény már a XII. században is szerepelt a vámtarifák között, ami egyértelmű jele annak, hogy már akkor is fontos szerepet játszott a mezőgazdaságban. Manapság a máktermesztés az Európai Unió keretein belül szigorú szabályozások alatt áll, biztosítva ezzel a minőséget és a fenntarthatóságot.

A mák íze mindig elbájol minket, legyen szó bejgliről, rétesről, gubáról vagy akár mákos tésztáról. Minden formájában egy különleges élményt nyújt!

- A mákfogyasztás a közép-európai térségben ma is jelentős, mi magyarok például "töményen" is fogyasztjuk sütemények töltelékeként, nemcsak szórómákként péksütemények tetejére, mint általában Nyugat-Európában. Értékét növeli, hogy nemcsak fogyasztási célra alkalmas. Míg az évszázadok folyamán keleten az ópium előállítása vált a termesztés fő céljává, Európában a mák magját és olaját fogyasztották élelmiszerként, de egyre inkább előtérbe került a gyógyhatása is. A máktokból 25 féle alkaloida állítható elő, amelyek között van narkotikum, fájdalomcsillapító anyag is. Éppen ezért termesztési körülményeit szigorú rendeletek szabályozzák - írta megkeresésünkre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezete.