A Netflix legújabb thrillere fájdalmasan ismerős lakhatási dilemmákat boncolgat.

A "Faltól falig" egy vérfagyasztóan aktuális szociodráma lehetne, amely a lakhatási válság és a papírvékony falak problémáit boncolgatja. Ám a film mindenáron csavaros thrillerré is próbál válni, ami kissé elvonja a figyelmet a valódi társadalmi problémákról.

Minden társasháznak megvannak a maga árnyoldalai, és ezek gyakran meglehetősen hasonlóak. Noha az ember alapvetően társas lény, a hosszú távú együttélés során sokszor mégsem tudjuk elkerülni a konfliktusokat (lásd Sartre híres megállapítását a Zárt tárgyalásból: "A pokol a többiek."). A szomszédokból beszűrődő hangok, különösen, ha gyereksírás, falfúrás vagy hangos televízió/rádió zaja hallatszik, képesek bármilyen lelkiállapotot megzavarni. Az ilyen zajok nemcsak a nyugalmat, hanem a magánszférát is fenyegetik, és az emberi türelem határait könnyedén próbára teszik. A közös falak mögött zajló élet bonyolult egyensúlyt követel, amelyben a tolerancia és a megértés kulcsszerepet játszik.

A Netflix legújabb koreai thrillerje, a Faltól falig, számos izgalmas témát boncolgat, miközben néhány extra elem is fellelhető benne, amelyek kicsit megnehezítik a történet gördülékeny alakulását.

Woo-seong (Kang Ha-neul) minden egyes forintját egy szöuli lakásba fekteti, de sajnos brutális kölcsön felvételére is kényszerül. Az eredeti terv az volt, hogy a menyasszonyával együtt költöznek be, és közösen állják a kiadásokat. Az idő azonban másképp alakult, és évekkel később Woo-seong magányosan találja magát a lakásban, ahol sem villanyra, sem vízre nincs elegendő pénze. Hogy a banki kölcsönt ki tudja fizetni, hivatali munkája mellett esténként futárkodik. A régóta vágyott otthon nem hozza meg a várt boldogságot, hiszen a fölötte lakók folyamatos zajongása miatt sosem tud igazán pihenni. Ha mindez nem lenne elég frusztráló, az alatta lakó szomszéd állandóan azzal vádolja, hogy a zajok forrása ő maga.

Woo-seong ugyanis mindenáron ki akar kerülni a végeláthatatlan kölcsön mókuskerekéből, és kap egy tuti kriptovaluta-tippet. Ehhez azonban tőkére van szüksége (ezt fedezi a lakás), venni és eladni is pontos időben kell. Megindul tehát a hajsza az idővel, hiszen több minden akadályozza emberünket, hogy sikerre vigye a tervét. Ez azonban egy teljesen különálló egység a filmeben, és alaposan leválik róla, még akkor is, ha az akadályozó tényezők összefüggenek a fő szállal. Kicsit talán hosszú ez a betét, elég hamar érthető, hogy az egész az elkeseredésről szól, meg arról, hogy

De térjünk vissza a mozgalmas főszálhoz, ahol hősünk elszántan igyekszik felfedezni, mi zajlik valójában ebben a házban, különösen, hogy a körülötte lévők már mind őt gyanúsítják.

Őt Yeom Hye-ran alakítja, aki a Dicsőség című, szintén Netflixes sorozatban is nagyot ment (erről itt írtunk bővebben). A nyájasan segítőkész és sunyi figura sokaknak ismerős lehet, akik társasházban élnek, és valaha volt dolguk közös képviselővel - tisztelet a kivételnek. És az ilyen jellemeknél a sikkasztás csak a jéghegy csúcsa. A Faltól falig a tébolyig menően érzékelteti a szöuli lakhatási nehézségeket, amik nem állnak távol a magyar körülményektől, sőt, egy csomó helyzet nagyon is ismerős.

Woo-seong nyomozása és kálváriája végül eljuttatja őt a megoldás kulcsához, felfedve a zajok valódi forrását és az események mögött rejlő okokat. Azonban, sajnos, éppen amikor úgy tűnik, hogy közel jár a válaszokhoz, újra elakad a Faltól falig labirintusában.

A film egyik legfontosabb mondanivalója, hogy az ingatlan még mindig óriási értéket képvisel, azonban a mai fiatalok számára szinte lehetetlen, hogy saját otthonra tegyenek szert – kivéve, ha élethosszig tartó, magas kamatú kölcsönnel vállalják a kockázatot. Eközben a befektetők mindent megtesznek, hogy mások lakásait megszerezzék, különösen akkor, ha ezzel egy teljes épületet birtokolhatnak. Ezek a témák rendkívül fontosak és fájóan aktuálisak, de sajnos a film nem tudja megfelelően kihasználni őket. A kriptovalutás ügyeskedése és a thriller elemek nem elég erősek ahhoz, hogy egy igazán lebilincselő történetet alkossanak. Sőt, úgy tűnik, inkább gátolják egymást, mintsem hogy egy koherens egésszé álljanak össze.