A statárium bejelentése és későbbi visszavonása Dél-Koreában komoly megrázkódtatást okozott a pénzpiacokon, amelynek hatásai még sokáig érezhetők lesznek.

A Hana Bank szöuli központja 2024. december 4-én készült fényképen - Fotó: STR / YONHAP / AFP

A dél-koreai részvénypiac és az ország valutája, a von egyaránt megszenvedte, hogy Jun Szogjol dél-koreai elnök kedd este 44 év után először katonai igazgatás bevezetéséről döntött, majd néhány órával később kabinetje megszavazta annak feloldását. A Dél-Koreában kialakult helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy pénteken vagy szombaton szavazhatnak az elnök elleni alkotmányos vádeljárásról a parlamentben.

Az ING egyik, Dél-Koreára és Japánra fókuszáló elemzőjének gyorselemzése szerint úgy tűnik, hogy a bizonytalanság továbbra is megmarad, ennek jele például, hogy ugyan a koreai pénzpiacok szerda reggel a szokásos módon nyitottak, a jegybank monetáris politikai bizottsága rendkívüli ülést tartott reggel. Az ING elemzője szerint az incidens nagy bizonytalanságot teremtett a gazdasági életben, az eseményeknek akár az ország hitelminősítésére is hatása lehet, bár jelenleg nem számítanak arra, hogy változik a besorolás, mert a helyzet egyelőre nem eszkalálódott. A felfordulás gazdaságra gyakorolt hatása attól is függ majd, hogy mostantól hogyan alakul a politikai helyzet, például milyen következményei lesznek a körvonalazódó alkotmányos vádeljárásnak: a legutóbbi elnöki vádemelés után egyértelműen romlott a fogyasztói és az üzleti hangulat, a gazdaság pedig belassult.

A sokk hatása drámai módon érzékelhető volt a már amúgy sem rózsás állapotban lévő dél-koreai részvénypiacon. A KOSPI, a koreai blue chip index, kezdetben 2 százalékot zuhant, és a legnagyobb dél-koreai cégek részvényárai is jelentős csökkenést mutattak: a Samsung Electronics részvényei 1, az LG 2,8, míg a Hyundai 2,4 százalékkal estek. A CNBC jelentése szerint a helyzet fokozódik, hiszen a The New York Times cikke is rámutatott, hogy a dél-koreai tőzsde globális szinten már így is a legrosszabb teljesítményű piacok közé tartozik, hiszen idén eddig több mint 7 százalékot veszített értékéből. A görbe még inkább meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy más ázsiai tőzsdék jellemzően kétszámjegyű növekedést könyvelhettek el az év során.

A politikai döntéshozók és a helyi pénzügyi hatóságok stabilizációs ígéretei révén a kezdeti, meredek visszaesést követően a von végül képes volt erősödni. Szerdán a dollárhoz viszonyítva kevesebb mint egyszázalékos értékcsökkenés mutatkozott a statárium keddi kihirdetésének időpontjához képest. Az utóbbi hónapok során, a részvénypiacokhoz hasonlóan, a von is gyengén teljesített, hiszen a dél-koreai valuta az egyik leggyengébben teljesítő valutának számított Ázsiában: az idei év során több mint 8 százalékos értékcsökkenést könyvelhetett el a dollárral szemben.

A dél-koreai pénzügyminiszter, Csoj Szangmok a statárium kihirdetését követően mindössze egy órán belül összehívta a központi bank és a legfontosabb pénzügyi szabályozó hatóságok képviselőit Szöulban. A találkozót követően nyilatkozatot tettek, melyben vállalták, hogy "korlátlan likviditási támogatást" biztosítanak, amíg a részvény-, kötvény- és devizapiacok helyreállnak. Szerdán Csoj kiemelte, hogy a kormány elsődleges célja a gazdaság védelme: "mindent elkövetünk a gazdasági aggodalmak kezelésére és az üzleti folyamatokban bekövetkező zavarok minimalizálására" - fogalmazott. A koreai jegybank szerdára rendkívüli ülést hívott össze, reagálva a "piacokon tapasztalható aggodalmakra". A központi bank közleményében hangsúlyozta, hogy "aktívan" dolgozik különböző intézkedéseken a piacok megnyugtatása és a devizaingadozások stabilizálása érdekében.

Leif-Eric Easley, a szöuli Ewha Egyetem nemzetközi tanulmányok professzora, kifejtette véleményét az esetről, hangsúlyozva, hogy a statárium bevezetése egyaránt "jogi túlzás és politikai hiba". Meggyőződése szerint ez a lépés felesleges kockázatot jelentett az ország biztonságára és gazdasági helyzetére nézve.

Helyi idő szerint kedd este Jun Szogjol, Dél-Korea elnöke, rendkívüli állapotot hirdetett, hangsúlyozva, hogy ez a lépés elengedhetetlen a "Észak-Korea-barát erők" tevékenységeinek megakadályozásához, amelyek veszélyeztetik a dél-koreaiak szabadságát. A döntés hátterében az áll, hogy a parlamentben a Demokratikus Összefogás Pártja, amely többséggel bír, eljárást kezdeményezett magas rangú ügyészek ellen, és elutasította a költségvetési törvényjavaslatot. Az elnöki bejelentést követően a védelmi miniszter azonnali tanácskozást hívott össze a hadsereg vezetőivel, és a dél-koreai sajtó értesülései szerint magas szintű készenlétet rendelt el a fegyveres erők számára.

Az elnök néhány órával később bejelentette, hogy visszavonja a statáriumot, miután kabinetje többségi szavazással támogatta annak feloldását. A döntés nyilvánosságra kerülése után Jun Szogjol saját pártja részéről is magyarázatot követeltek, hogy mi indokolta a hadiállapot bevezetését. A párt vezetője a helyzet súlyossága miatt nyilvánosan elnézést kért a közvéleménytől.

A legfrissebb események kapcsán Mark Rutte, a NATO főtitkára, szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy "lépésről lépésre" kísérik figyelemmel a dél-koreai helyzet alakulását. Bár Dél-Korea nem hivatalos tagja a NATO-nak, Rutte kiemelte, hogy rendkívül fontos szövetségesük. A főtitkár elmondta, hogy a "Dél-Koreával ápolt kapcsolatuk alapvetően meghatározó és rendkívül stabil", és ezt a helyzetet a jövőben is fenntartják.

Jun körül az utóbbi években több botrány is napvilágra került, amelyek főként a feleségével kapcsolatosak. Őt korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolják. Az ellenzék sürgeti egy különleges vizsgálat lefolytatását az ügyeivel kapcsolatban, és alkotmányos felelősségrevonási eljárást indított a kormányzati számvevőszék vezetője ellen, aki visszautasította a first lady ügyeinek kivizsgálását.