A Shein-falu sötét titkai: sokan elképesztő árat fizetnek a néhány ezer forintos divatcikkekért.

Az emberek napestig pólókat, nadrágokat, blúzokat, nadrágokat és többek közt fürdőruhákat varrnak a kínai Kantonban, hogy az olcsó darabokat aztán több mint 150 országban értékesítsék. Dél-Kínában, a Gyöngy-folyó partján közel 5000 gyárépületből hallani ki a varrógépek zümmögését, szinte ezek diktálják a nap ritmusát: itt működik az a gyárlabirintus, amit a világ egyik legnagyobb fast fashion-kereskedőjének telepeként, a "Shein-faluként" tartanak számon. A Shein alig öt év alatt nőtt globális óriássá, a gyártelepén pedig átlagban heti 75 órát dolgoztatják a vidéki munkásokat - megsértve ezzel minden kínai munkajogi törvényt. Bereczki Szilvia a BBC cikkét szemlézi.

Percenként 190 ezer ruhadarab, óránként pedig 2,5 millió cipő hagyja el a gyártósorokat világszerte. Ez a szédületes szám még inkább rávilágít arra, hogy a fogyasztói társadalom milyen mértékben ássa saját sírját, amiről korábban már írtam ITT. A ruhaipar nem csupán a környezetszennyezés szempontjából az egyik legnagyobb problémát jelentő ágazat, hanem a gyors divat (fast fashion) termékeinek előállítása és annak körülményei számos etikai dilemmát is felvetnek, a környezeti hatások mellett.

Miután néhány hónapja napvilágot látott a hír, hogy a fast fashion-óriáscég, a Shein által gyártott termékek súlyosan egészségkárosító anyagokat tartalmaznak - a vállalat által gyártott cipőkben a megengedett határértéket 229-szeresen meghaladó ftalátot találtak, amely meddőséget és koraszülést okozhat, illetve növelheti a rákos megbetegedések kialakulását, a sapkákban formaldehidet, a körömlakkokban pedig rákkeltő dioxánt és túlzott metanolmennyiséget mutattak ki -, most a termékek készítésének körülményeiről is teljesebb képet kaphatunk a BBC munkatársainak köszönhetően.

A médium riporterei nemrégiben hosszú időt töltöttek Kanton Panyu nevű városrészében, amelyet a "Shein-falunak" is neveznek. E látogatás során tíz gyárat jártak be, és négy tulajdonossal, valamint húsz munkással folytattak beszélgetéseket, a textilbeszállítók köréből is. Az interjúkból kiderült, hogy a Shein-birodalom működésének igazi mozgatórugója a munkaerő, amely egy hatalmas, rászoruló emberekből álló csoportot jelent. Ezek a munkások körülbelül heti 75 órát töltenek a varrógépek mellett, fáradhatatlanul dolgozva.

"Ha minden hónap 31 napból állna, akkor egyhuzamban 31 napot dolgoznék" - osztotta meg véleményét egy munkavállaló. A helyszíni riportból az is kiderült, hogy a dolgozók többsége csupán havi egy szabadnappal számolhat. Ez azonban Kínában még mindig nem számít különlegesnek, ahol a túlzott munkaterhelés és a kedvezőtlen munkakörülmények sajnos mindennaposak.

Bár a Shein központja most Szingapúrban működik, a termékeik zöme Kínában készül. A kínai munkajog szerint a heti munkaidő maximum 44 órára korlátozódik, és a munkáltatóknak kötelezően legalább egy szabadnapot kell adniuk a munkavállalóknak, azonban a valóság gyakran eltér a jogszabályok által megfogalmazott elvárásoktól.

A BBC természetesen a vállalat oldaláról is megkereste az illetékeseket, akik ehhez képest úgy válaszoltak: "a Shein elkötelezett amellett, hogy ellátási láncában minden munkást méltósággal és tisztességesen kezeljen".

De mióta tekinthető méltó bánásmódnak, ha valaki a hónap szinte összes napján dolgozik?

A kínai vállalat csupán öt év leforgása alatt vált világszerte elismert óriássá. Jelenleg is magántulajdonban működik, és értékét körülbelül 60 milliárd dollárra becsülik.

A Shein népszerűsége mögött nem csupán az alacsony árak húzódnak meg, hanem a tömegtermelés hatékony rendszere is. Az online áruház kínálata több százezer terméket ölel fel, ami lehetővé teszi, hogy folyamatosan érkezzenek az új textilek a gyárakba, ahol a munkások még késő este, 10 óra után is serényen dolgoznak a ruhák varrásán. Az iránti keresletet nemcsak a hatalmas választék, hanem a kedvező árak is gerjesztik; sok vásárló mindössze néhány száz vagy ezer forintért szerezhet be divatos ruhadarabokat, lakástextileket és egyéb kiegészítőket. Ennek eredményeként a Shein bevétele az utóbbi időszakban drámai mértékben megugrott, és már a H&M, a Zara és a Primark bevételeit is túlszárnyalta.

A szükséges mennyiség előállításához pedig a cikkben megszólalók beismerik, hogy a hét minden napján 10, 11, sőt, sokszor több mint 12 órát dolgoznak - vasárnaponként három órával kevesebbet.

Az a különös kihívás, hogy amikor egy termék népszerűsége hirtelen megugrik, akkor a gyártási kapacitásnak is lépést kell tartania. Gyakran előfordul, hogy ilyenkor ideiglenes munkavállalókat is felvesznek, azonban még ezzel együtt is a dolgozók reggel nyolctól este tízig folytatják a varrást.

A dolgozók csupán az ebéd- és vacsoraszünetekre szakítanak időt a tevékenységeikből. Ekkor fémtányérokkal és evőpálcikákkal a kezükben indulnak az üzemi étkezők irányába. Itt gyorsan ételt vásárolnak, amit mindössze 15-20 perc alatt el is fogyasztanak; ha a hely zsúfolt, akár az utcán, állva is étkezhetnek, majd folytatják a megkezdett munkát.

"Nagyon keveset keresünk. Darabbérben fizetnek minket" - magyarázza egy megszólaló, hangsúlyozva: a fizetség attól is függ, hogy "milyen bonyolult az adott ruhadarab. Egy egyszerű póló például darabonként 1-2 jüan [1 jüan=55 forint - a szerk.], és körülbelül egy tucatot tudok készíteni belőle egy óra alatt."

A svájci Public Eye érdekvédelmi csoport már régóta figyelemmel kíséri a Shein működését, és megállapításaik szerint a munkások jövedelme messze nem elegendő az alapvető megélhetési költségek fedezésére. A jelentésük alapján sok dolgozó kénytelen túlórázni, ami nem mindig a saját választásuk, hiszen az alapbér, amely 2400 jüanra (körülbelül 113 000 forint) rúg, jelentősen elmarad az Asia Floor Wage Alliance által "élhető bérnek" minősített 6512 jüan (307 000 forint) szinttől. A túlóráknak köszönhetően viszont néhány munkás havi jövedelme 4000 és 10 000 jüan (188 000-470 000 forint) között mozoghat, ami viszont nem oldja meg a bérválságot.

David Hachfield, az érdekvédelmi csoport képviselője így nyilatkozott: "A magas óraszámok nem meglepőek, de világos, hogy ezek illegálisak, és súlyosan sértik az alapvető emberi jogokat. Ez a kizsákmányolás egy szélsőséges megnyilvánulása, amelyet mindenképpen fel kell tárnunk."

A BBC riporterei szerint a Shein gyáraiban a fizikai munkakörülmények legalább nem tűnnek kritikusnak: tágas terek, megfelelő világítás és ipari ventilátorok segítik a dolgozókat.

Ugyanakkor a vállalat óriásplakátokkal bátorítja alkalmazottait, hogy jelentsenek bármilyen gyermekmunkára utaló jelet - ez a tavaly feltárt gyermekmunkás-esetek nyomán vált különösen fontos intézkedéssé.

Azóta a Shein szigorúbban ellenőrzi a beszállítóit, ugyanis belépni készül a londoni értéktőzsdére és ez Sheng Lu, a Delaware-i Egyetem divatipari szakértője szerint nagyban múlik a cég hírnevén: "ha sikerül bejutniuk, az a tisztességes működés elismerését jelenti. De a befektetők bizalmának megtartása érdekében vállalniuk kell a felelőssége" - mondja.

És ez nem lesz könnyű, mert a Shein ellátási láncát súlyos vádak terhelik, többek közt, hogy a termékeik előállításához a kínai Hszincsiang-régióból származó gyapotot használják, amelyet állítólag kényszermunkával, a muszlim ujgur kisebbség tagjai által állítanak elő. Peking mindezt következetesen tagadja, de a Shein számára az átláthatóság növelése lehet az egyetlen megoldás: "amíg nem teszik közzé a teljes gyárlistájukat, és nem nyitják meg ellátási láncukat a nyilvánosság előtt, addig nehéz lesz megoldani ezeket a problémákat" - fűzzi hozzá Sheng Lu professzor hangsúlyozva, hogy a cégnek nagy hangsúlyt kell fektetnie a felelős működésre és az átláthatóságra, hogy megőrizze pozícióját a divatipar globális piacán.

A Shein egyik legnagyobb erőssége, hogy ellátási lánca teljes egészében Kínában található. Míg más feltörekvő riválisok nyersanyagaikat Kínából importálják, a Shein gyárai helyben szereznek be mindent a szövetektől a cipzárokig. Ez lehetővé teszi számukra a rendkívül gyors és hatékony gyártást, ami elengedhetetlen a vásárlói igények kielégítéséhez.

Egy másik fontos előnye, hogy egy speciális algoritmus valós időben monitorozza a vásárlói szokásokat, például azt, hogy mely termékek kapják a legtöbb figyelmet és kattintást. Ennek fényében képes a gyártási kapacitásokat dinamikusan növelni.

Ez a rendszer különösen erőteljes versenyelőnyt biztosít a divatipar számára, ahol naponta körülbelül egymillió csomagot juttatnak el a vásárlókhoz világszerte, a ShipMatrix legfrissebb statisztikái alapján.

Miközben a vásárlók vonzó árakat keresnek, gyakran észrevétlen marad, hogy ezek az áruk milyen áldozatok árán készültek el. Könnyű elfelejteni, hogy a választásainkkal nemcsak a pénztárcánkat, hanem az egész világot is alakítjuk. És az olcsó ár végső soron túl drága lehet.