A korábbi Alapjogokért felelős elnök kerülhet az ombudsmani székbe, miután Kozma Ákos alkotmánybíróvá lépett elő.

Az Országgyűlés döntése alapján Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosának személye kerül kiválasztásra a 15 tagú testületbe, ahol jelenleg egyetlen alkotmánybíró posztja üres. A hírek szerint a HVG értesülése alapján a jövőbeni ombudsmani pozícióra Juhász Imre, egykori alkotmánybíró és volt Ab-elnök, lehet a legesélyesebb jelölt.

Nem sokáig lesz munka nélkül Juhász Imre, akinek 12 éves alkotmánybírói mandátuma - és ezzel együtt az Alkotmánybíróságon betöltött elnöki posztja is - április 3-án járt le. A HVG úgy értesült, Juhász már ősszel elfoglalhatja új állását - feltéve, ha információinknak megfelelően az államfő őt javasolja az alapvető jogok új biztosának, és az Országgyűlés meg is szavazza Juhászt az őszi ülésszak elején.

Az alapvető jogok biztosának posztján szeptemberben üresedés várható, mivel Kozma Ákos, aki 2019 őszétől tölti be ezt a tisztséget, az Országgyűlés várakozások szerint - az igazságügyi bizottság javaslatának megfelelően - szerdán titkos szavazáson alkotmánybíróvá válhat. Az esküt leteszi, de új megbízatása csak a 6 éves mandátuma lejártával, szeptember 26-án lép életbe.

Ezzel Kozma betölti az Alkotmánybíróság 15 fős összetételének utolsó szabad pozícióját. Az előzőleg már 12 fősre csökkentett testületbe májusban a Fidesz Polt Péter legfőbb ügyészt és Hende Csaba volt honvédelmi minisztert jelölte. Az Országgyűlés május 20-án választotta meg őket, Hende június 1-jétől, míg Polt június 10-től tölti be bírói tisztségét. Ráadásul Polt a szerdai titkos szavazás eredményeként az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is pályázik.

Ahogy a HVG korábban beszámolt róla, Kozma Ákos, a közelgő 15. alkotmánybíró, ombudsmanként számos kritikát kapott. Különösen figyelemreméltó, hogy 2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége a magyar állami intézményt alsóbb, B kategóriába sorolta. Ennek következményeként a magyar ombudsman nem rendelkezik szavazati joggal, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában sem.

A lefokozás fő oka a függetlenség elvesztése volt. A nemzetközi testület álláspontja szerint ez abban mutatkozott meg, hogy a magyar ombudsman nem kezelte megfelelően az emberi jogi kihívásokat, különösen a sérülékeny kisebbségek védelmét. Számos politikailag kényes témában – mintha valamilyen lojalitási kényszer akadályozná – még a nyilvánvaló jogsértések esetén sem fordult az Alkotmánybírósághoz.

Kozma Ákost ilyen "előélet" után küldik az Alkotmánybíróságra a kormánypártok, egykori hivatala tekintélyének helyreállítása pedig az új alapvető jogok biztosának feladata lesz. A HVG információi szerint ez a személy tehát Juhász Imre volt alkotmánybíró lehet. Az ombudsman személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek, amely kétharmados többséggel választja meg titkos szavazáson.

Hogy valóban egykori alkotmánybírósági kollégáját, Juhászt jelöli-e Sulyok Tamás államfő, legkorábban két hét múlva derül ki. A köztársasági elnöknek ugyanis az ombudsman megbízatási ideje lejárta előtt 90 napon belül - de legkésőbb a lejárat előtt 45 nappal - kell utódot javasolni. A jelöltet meghallgatja az Országgyűlés szakbizottsága, végül pedig a képviselők kétharmaddal, titkos szavazáson választják meg.

Juhász 1990 után ügyvédként dolgozott, 2006-ben szerepet vállalt a rendőri jogsértéseket vizsgáló Civil Jogász Bizottságban. A jogsértések miatt hozták létre a rendőrség feletti civil kontrollként a Független Rendészeti Panasztestületet, amelynek Juhász tagja, majd 2010-től elnöke lett. 2013-ban választották alkotmánybírónak, tavaly pedig - Sulyok államfővé választása után - átvette az elnöki posztot, idén áprilisig.