Akciótervek kora: Hogyan serkenti a gazdasági növekedést a kormány?

Tizenöt év leforgása alatt Orbán Viktor kormánya számos akciótervet jelentett be, amelyek célja a magyar gazdaság és társadalom legnagyobb kihívásainak kezelése volt. A 2010-es gazdasági stabilizációtól kezdve egészen a 2025-ös iparvédelmi és munkahelyvédelmi koncepciókig a kormány minden jelentős válsághelyzetre új stratégiával reagált. A miniszterelnök pénteken bejelentett két új akciótervével tovább folytatódik ez a gyakorlat, amely mára a magyar kormányzati kommunikáció és válságkezelés alapvető eszközévé vált.

Orbán Viktor pénteki interjújában a Kossuth rádión bejelentette két új akciótervét: egy munkahelyvédelmi és egy iparvédelmi csomagot. Ezen intézkedések célja, hogy megakadályozzák, hogy a vámok következtében a munkaadók elbocsássák dolgozóikat, illetve gyárak zárjanak be. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az európai-amerikai vámmegállapodás egy skóciai golfpályán született, míg a héten Kínában járt uniós delegációt senki sem fogadta a repülőtéren. Orbán véleménye szerint ezek az események jól mutatják, hogy az uniós vezetők gyengék és nevetségesek, csupán üres szavakat hangoztatnak. "Ez nagyon kevés, ilyenkor ideje összepakolni és hazatérni" - tette hozzá a brüsszeli döntéshozókra utalva.

A pénteki döntések nyomán összegyűjtöttük a magyar kormány által az elmúlt másfél évtizedben kidolgozott akcióterveket. Az első ilyen terv 2010. június 10-én került napvilágra Orbán Viktor bejelentése által, amely egy 29 pontból álló javaslatcsomagot tartalmazott. Ennek fő célja a gazdaság stabilizálása és talpra állítása volt. A tervezetben olyan intézkedések is szerepeltek, mint a banki különadó bevezetése, illetve számos, a gazdasági növekedést serkentő lépés. Oszkó Péter, a korábbi pénzügyminiszter véleménye szerint a kormányfő ezzel a lépéssel próbálta megnyugtatni a pénzpiacokat.

Ugyanebben a ciklusban hirdette meg a munkahelyvédelmi akciótervet, amellyel nevéhez méltóan a munkahelyek megőrzését, valamint újak megteremtését irányozták elő. A miniszterelnök leszögezte, hogy "a legfontosabb ügynek a Munkahelyvédelmi Akcióterv végrehajtását tekinti".

A programban különféle izgalmas elemek kaptak helyet, például:

2013-ban indult el a többlépcsős rezsicsökkentési program, amelynek célja a háztartások energiaköltségeinek mérséklése volt. Ennek keretében a gáz- és áramárak drasztikusan csökkentek, aminek következtében 2013 és 2016 között a magyar családok összesen körülbelül 910 milliárd forintot spóroltak meg.

A következő ciklusban megkezdődött a megyei jogú városok fejlesztését célzó Modern Városok Program, amely számos infrastrukturális beruházás megvalósulását hozta el az ország különböző pontjain. Ezzel párhuzamosan a kormány bevezette a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK), amely a gyermekes családok lakáshoz jutását hivatott elősegíteni. Ez a program vissza nem térítendő támogatásokat és kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket kínált a lakásvásárlás és -építés terén.

A negyedik Orbán-kormány továbbra is elkötelezett a családtámogatások mellett, 2019-ben pedig bevezette a Családvédelmi Akciótervet, amelyet a miniszterelnök évértékelő beszédében hét fő pontban ismertetett. Ennek keretében a babaváró támogatás lehetősége minden olyan 40 év alatti nő számára elérhető, aki házasságot köt, és ennek révén akár 10 millió forint értékű kedvezményes kölcsönhöz juthat.

Kibővítették a családi otthonteremtő kedvezményt, amelyet már használt lakás vásárlására is igénybe lehet venni. Elengedték a jelzáloghitel egy részét, a második gyermek születésekor egymillió, a harmadiknál négymillió forintot. A négygyermekes anyák életük végéig mentesültek a személyi jövedelem fizetésétől. A nagycsaládosok pedig 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak autóvásárlás esetén. A kormány a teljes bölcsődei ellátás megvalósítását is lehetővé tette, de kiterjesztette a GYED-et.

A program kiemelkedő népszerűségnek örvendett, hiszen szeptember végéig már 117 ezer család döntött a CSOK igénylése mellett. Ezen kívül a babaváró támogatást is jelentős érdeklődés övezte, hiszen közel 48 ezer pár fordult ehhez a lehetőséghez, összesen 356 milliárd forint értékben.

A koronavírus-járvány kirobbanásával az Orbán-kormány egy jelentős válságkezelési programot indított el, amely a gazdaság védelmét célozta meg. 2020 márciusában életre hívta a gazdaságvédelmi akciótervet, amely 2021. január 1-jéig volt érvényben. Az intézkedések széles spektrumot öleltek fel, többek között bevezették a hitelmoratóriumot, hogy enyhítsenek a nehéz helyzetbe került ágazatok terhein. Bértámogatásokat nyújtottak a legnagyobb nehézségekkel küzdő szektoroknak, és 1434 vállalkozás részesült beruházási támogatásban, amely lehetővé tette 280 ezer munkahely megőrzését. Továbbá, a kormány döntése értelmében elengedték a szociális hozzájárulási adót, és az iparűzési adót is felére csökkentették, ezzel is segítve a gazdaság talpra állását.

Alig zárult le az előző akcióterv, máris megérkezett a következő kihívás: a gazdaság-újraindítási program, amely három ütemben, három hónapos időszakokban valósult meg. Orbán Viktor sportos hasonlattal így jellemezte a helyzetet: "a gazdaságvédelmi akcióterv a védekezést szolgálta, míg a gazdaság-újraindítási akcióterv a támadást jelenti".

Az akcióterv keretében a kormány számos jelentős intézkedést hozott. A lakásépítési áfa mértékét 5 százalékra csökkentette, ezzel ösztönözve az ingatlanpiac fellendülését. Emellett a 25 év alatti fiatalok számára bevezette a személyi jövedelemadó-mentességet, amely jelentős anyagi könnyítést jelent számukra. A nyugdíjasokat sem feledte el, hiszen visszaállította a 13. havi nyugdíjat, amely a jólétüket hivatott növelni. Az egyetemek fejlesztésére 1500-2000 milliárd forintot különített el, biztosítva ezzel a felsőoktatás modernizálását. Továbbá, a kisvállalkozások támogatására 10 évre 10 millió forint összegű kamatmentes kölcsönt kínál, ami segíti a helyi gazdaság fejlődését.

Orbán Viktor februári évértékelőjében egy ambiciózus, 21 pontos gazdasági akciótervet ismertetett, amelyet "Európa legnagyobb adócsökkentési programjának" nevezett el. Az új intézkedések között nem csupán a négygyermekes családok, hanem a két- és háromgyermekes anyák számára is bevezetik a teljes, életük végéig tartó személyi jövedelemadó-mentességet, amelyet fokozatosan valósítanak meg. A családi adókedvezmények jelentős növelése is szerepel a terveik között: egy gyermek után 20 ezer, két gyermek után 80 ezer, míg három vagy több gyermek esetén 200 ezer forintot vonhatnak le a szülők az adójukból. Továbbá, a nyugdíjasok számára is kedvező intézkedéseket hirdettek meg, mint például az áfa-visszatérítés bizonyos termékek után. A kormány emellett elindította a 100 új gyár programot is, amely a gazdasági növekedést hivatott elősegíteni.

Augusztus elsején a miniszterelnök két új akcióterv kidolgozásáról tájékoztatta a nyilvánosságot. Kiemelte, hogy elengedhetetlen egy munkahelyvédelmi akcióterv létrehozása, amely segít megelőzni, hogy a Magyarországon működő nemzetközi vállalatok a megnövekedett terhek miatt elbocsátásokkal reagáljanak. Emellett fontosnak tartotta egy iparvédelmi akcióterv kidolgozását is, hogy elkerüljük a gyárak bezárását, amely a magas vámok következményeként a külföldi, különösen az amerikai piacra történő exportálás jövedelmezőségének csökkenése miatt következhet be.

Ezek a fejlemények az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodás hatásait tükrözik, melynek keretében az európai termékekre 15%-os vámot alkalmaznak, míg az amerikai áruk vámmentesen léphetnek be az EU piacára.

Szeptembertől elindul az Otthon Start hitelprogram, amelynek fő célja, hogy támogassa a lakosságot az első ingatlan megszerzésében. A miniszterelnök kiemelte, hogy "a magyar ember számára a saját otthon a szabadság és a biztonság szimbóluma".

Az elmúlt tizenöt évben bejelentett akciótervek nem csak gazdaságpolitikai eszközök, hanem a kormányzati kommunikáció alapkövei is. Minden jelentős válsághelyzetre konkrét, számszerűsített válaszokkal reagálnak, amelynek célja a választói bizalom erősítése. Orbán Viktor megfogalmazása szerint "ha munka van, minden van", és mivel a gazdaságvédelmi akcióterv alatt sikerült megőrizni a munkahelyeket, "a védekezés elérte a célját".

A kormány határozottan kiáll a munkaalapú gazdaság mellett, hangsúlyozva: "sikerült megakadályozni azt a csábítást, hogy visszatérjünk a segélyekre épülő rendszerhez. A munkából való megélhetés mindig is előnyösebb, mint a támogatásokból." Az elmúlt másfél évtizedben a kormányzat elsősorban a családok segítésére és a gazdasági dinamizálásra összpontosított.