Az alulfinanszírozottság és az alacsony bérezés feszültségeket generálhat a kormány és az ELTE viszonyában.

Megvizsgáltuk, milyen pozíciót foglal el az ELTE az egyetemek ranglistáján, és azt is igyekeztünk kideríteni, hogy milyen a kapcsolata a kormányzattal. Gregor Anikó, az FDSZ ELTE titkára válaszában hangsúlyozta: "Az egyetem folyamatosan tájékoztatja polgárait és a nyilvánosságot a különböző rangsorokban elfoglalt helyezéséről. Ebből kiindulva nincs okunk szégyenkezni, még ha figyelembe vesszük is az ELTE alacsony szintű finanszírozottságát."

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója december elején védheti meg a doktoriját az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában, ám a nemzeti szuverenitásról írt PhD-értekezését az egyetemi tanácsban nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Többen is ellene szavaztak, miközben az egyetem egyik tanszékvezetője, kemény szavakkal illette őt és a magyar kormányt.

Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője Facebook-bejegyzésében kifejtette, hogy...

Az ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD-fokozatot.

Az oktató arra is felhívta a figyelmet, hogy véleménye szerint az ELTE a legrosszabbul finanszírozott egyetem Európában, ahol a diákok, tanárok és minden munkatársuk a magyar kormány részéről folyamatos megaláztatásnak van kitéve. "Bár Hankó Balázs és csapata mindenféle hazugságokkal próbálja elterelni a figyelmet, az ELTE továbbra is az egyik legjobb magyar egyetem, amit a nemzetközi rangsorok és megmérettetések is tükröznek" – mondta Polyák.

Az ELTE vezetősége később elektronikus levélben válaszolt a közösségi médiában megosztott bejegyzésekre.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) megkérdőjelezhetetlen és korlátozhatatlan értéknek tekinti a tudomány szabadságát. Ez tudományegyetemi működésének, valamint a nemzetközi mércével is mérhető kutatási és oktatási kiválóságának alapja

A válaszok szerint "a kutatás függetlenségét és a szakmai teljesítmény értékelését politikai indokok vagy egyéb kirekesztő szempontok alapján megkérdőjelező kijelentéseket határozottan elutasítják."

A tanszékvezető felvetései után kutatva első lépésként az ELTE helyezését vizsgáltuk meg az egyetemek rangsorában. A hazai viszonylatban legismertebb rangsort évről évre a HVG állítja össze. A lista kialakításánál figyelembe veszik többek között a hallgatók teljesítményét, az oktatók szakmai kiválóságát, valamint a tudományos publikációk arányát. Az idei évben, akárcsak 2023-ban, az ELTE megőrizte vezető pozícióját. A HVG rangsorában a második helyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, míg a harmadikat a Debreceni Egyetem tölti be.

Az ELTE a brit Quacquarelli Symonds (QS) által készített felsőoktatási rangsorban is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, hiszen a 564. helyezéssel a magyar intézmények között az élen áll. Ezen a listán a Szegedi Tudományegyetem a 570. pozíciójával a második, míg a Debreceni Egyetem 574. helyezésével a harmadik helyet foglalja el. Érdemes megemlíteni, hogy

A Times Higher Education 2025-ös világrangsorában pedig az 1000 legjobb egyetem közé sorolták. Ám ebben a rangsorban magyar viszonylatban "csak" harmadikként végzett. Olyan egyetemek utasították maguk mögé, mint a Semmelweis Egyetem és az Óbudai Egyetem.

Arról, hogy milyen viszonyban állhat a kormány és az Eötvös Lóránt Tudományegyetem, Gregor Anikóval, az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Eötvös Loránd Tudományegyetem Intézményi Szervezete (FDSZ ELTE) titkárával beszélgettünk. Mint mondta, az érdekvédelmi szervezet hónapok óta egyeztet az állami fenntartású intézményekben dolgozók bérfejlesztéséről a kormányt képviselő minisztérium államtitkárságával. A tárgyalások alatt több ígéret is elhangzott a fenntartó részéről, ám a szakszervezet egyelőre nem lát hajlandóságot a megvalósításukra a kormány oldaláról.

Olyan ígéreteket kaptunk, amelyek a költségvetést nem terhelik, például a kétszer 15%-os illetménykiegészítés alapbérbe való beépítéséről. Ennek ellenére ezek az ígéretek már eltűntek a kormány 2025-ös költségvetési tervezetéből.

- fogalmazott hozzátéve, hogy a be nem teljesített ígéretek és az elköteleződés hiánya kétkedést kelt az ELTE dolgozóiban. Szerintük ugyanis ahhoz, hogy komolyan vegyék az államtitkárság kijelentéseit nem ígérgetésekre, hanem bizonyítékokra lenne szükség.

Polyák Gábor második állítására, amely szerint az ELTE a legrosszabbul finanszírozott felsőoktatási intézmény Európában, Gregor Anikó reagálva megjegyezte, hogy bár nincsenek konkrét adataik erről, tisztában vannak azzal, hogy a négy állami fenntartású egyetem között a garantált bérek a legalacsonyabbak Magyarországon. Továbbá, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tájékoztatása alapján a hallgatói normatíva is rendkívül alacsony, ami hasonló helyzetet teremt a képzési normatívával kapcsolatban is.

A titkár hangsúlyozta, hogy az év elején kapott költségvetési tervezet gyakran 50 százalékkal alacsonyabb összeggel számol, mint amit az egyetem a pénzügyi év végére végül megkap. Ez a helyzet olyan körülményeket teremt, amelyek megnehezítik a tervezést. "A rendszer célja, hogy amikor az egyetem a minimális működési költségeken felül valamit szeretne, például egy épület szigetelését, akkor célzott támogatásért forduljon a fenntartóhoz. A fenntartó ezt követően dönt arról, hogy milyen mértékű támogatást nyújt."

Ezt hívjuk mi a kézzel etetés műfajának, és bárki, aki átvizsgálja az ELTE költségvetését vagy közérdekű adatigényléssel kikéri ezeket az iratokat, világosan láthatja, hogy 50 százalékkal van alulfinanszírozva.

Gregor Anikó kifejtette, hogy "az ELTE valóban megérdemli a figyelmet, hiszen lehetőséget ad a minőségi doktori fokozat megszerzésére, de sajnos nem tudja biztosítani a megfelelő anyagi ellenszolgáltatást azoknak, akik az ehhez szükséges munkát végzik." A miniszterelnök tanácsadójával kapcsolatosan így folytatta: "Fontos megjegyezni, hogy..."

Orbán Balázs kulcsfontosságú szereplője annak a politikai közösségnek, amelynek döntései alapvetően befolyásolják az egyetemi oktatók méltányos javadalmazását. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy ez az ellentmondás a fokozatszerzési folyamatot semmilyen körülmények között nem befolyásolhatja.

A kormány és az ELTE közötti feszültség gyökerei az alulfinanszírozottságra és a rendezetlen bérek problémájára vezethetők vissza. A szakszervezetek hónapok óta aktívan próbálnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, hogy a téma folyamatosan a középpontban maradjon, ám eddig még nem sikerült tartós megoldást találni a helyzetre.