Andor György, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora, úgy fogalmazott: Az egyetem olyan hatalmas mechanizmus, amelynek végső outputja a tanóra.
Amennyiben már tagja vagy közösségünknek, kérjük, lépj be! Ha még nem, fedezd fel különböző csomagajánlatainkat!
Andor György neve ismerősen csenghet sokaknak, akik az elmúlt 20 évben követték a magyarországi gazdaságtudományi felsőoktatás helyzetét. Hosszú ideig ő volt ugyanis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) általános rektorhelyettese, majd 2015 és 2016 között, egy turbulens és átalakításokkal teli időszakban a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja, később pedig néhány év alatt a semmiből építettek fel egy szigorú belső sztenderdekre épülő, számos innovatív oktatásszervezési megoldást hozó Gazdaságtudományi Kart az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). 2024 óta pedig a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem rektoraként dolgozik hasonlóan grandiózus reformokon, amelyek miatt kap hideget és meleget is, a hallgatóktól és az oktatóktól egyaránt.
A Qubit számára adott interjújában a közelmúltban megjelent cikkünkre reflektált, amelyben több diák és tanár is kifejezte aggodalmát a szeptemberben indult félév zsúfoltsága miatt. Különösen a végzősök aggódnak, mivel úgy érzik, a tárgyfelvételi problémák miatt veszélybe kerülhet a tanulmányi előrehaladásuk és a diploma megszerzése.
Ezekben a fontos témákban, mint a kampuszberuházások, a költözés, valamint a gyors és hatékony átalakítások, Andort a Markó utcai, impozáns kampuszépület rektori irodájában faggattuk.
Andor a beszélgetés kezdetén röviden vázolta, hogyan áll össze a nagyjából 20 ezer hallgatóval rendelkező egyetem működési rendszere: "A BGE speciális helyzetben van, mert három korábban különálló intézményből olvadt össze. Ezek akkor még főiskolák voltak, de mai szemmel nézve már kisebb egyetemeknek számítanának. Tehát tulajdonképpen több kis egyetemből jött létre egy nagy egyetem, ami egyre népszerűbb a jelentkezési és felvételi számokat tekintve is."
A rektor szerint "ez a háttere annak, hogy az egyetem egymástól távol eső kampuszain fizikailag és szakmailag is különálló oktatási egységek működtek, tavaszig még az órák is máskor kezdődtek és értek véget", és ezt mindenképpen fel akarta számolni a mérnök és közgazdász végzettséggel is rendelkező felsőoktatási szakértő. Ezzel olyan feladatok hárultak rá, mint a szervezeti átalakítás, a költözés, valamint a tantervek frissítése. Márpedig ebben Andornak jócskán van tapasztalata, korábban ugyanis a BME és az ELTE-n is hasonló fejlesztési programokat vitt véghez, amelyek igen sikereseknek is bizonyultak. A mostani reformokról ugyanakkor egyelőre meglehetősen vegyes véleményeket fogalmaznak meg a hallgatók az internetes fórumokon is.
Véleménye szerint nem meglepő, hogy az egyetem vezetése úgy döntött, a BGE-n szükséges szerkezeti változtatásokat érdemes egyszerre meglépni: "Praktikus okai voltak a szervezeti, létesítményi és oktatásszervezési keretek párhuzamos változtatásának. Az elsődleges mozgatórugó az erőforrásaink felhasználásának a racionalizálása volt. Cél volt például, hogy az összes marketinges oktató és tárgy egy tanszékhez kerüljön, és ugyanígy csak egy-egy számvitelre, pénzügyre vagy logisztikára szakosodó tanszék legyen." Példaképp több más egyetem is előkerült, a karok szinte mindenhol hasonlóan strukturáltak, minimalizálják az ezek közötti szakmai átfedéseket. A BGE-n is úgy látták, hogy a három elődintézmény érdemi integrációjához most már erre van szükség.
"Ennek az átalakításnak viszont semmi köze nincs a Mátyásföldi kampusz ügyéhez" - szögezte le a rektor. Bár a Qubithez érkezett hallgatói levelekben többen is ezzel hozták összefüggésbe a szervezeti átalakulásokat, és ennek tulajdonították a félév indulásával kapcsolatos anomáliákat is, a rektor szerint "ez már egy évek óta húzódó ügy, a költözést pedig most lépte meg az egyetem".
