Az Európai Unió egy széleskörű reformprogramot dolgoz ki, amelynek keretében minden területen egy kormány által kinevezett helytartó fogja irányítani a folyamatokat.

Az Európai Bizottság új egységes piaci stratégiája a belső kereskedelmi akadályok lebontásával kívánja ellensúlyozni a vámháborúk hatását és javítani az uniós versenyképességet. A tervezet egyszerűbb címkézést, digitalizált engedélyezési eljárásokat és gyorsított cégalapítást ígér, miközben a szolgáltatási szektorban is mélyebb integrációt céloz. A siker kulcsa azonban a tagállamok politikai akaratán és együttműködésén múlik, ezért a Bizottság minden kormányban akar egy serpát, aki felügyeli az uniós reform végrehajtását.

Az Európai Bizottság új egységes piaci stratégiát mutat be, amely célul tűzte ki, hogy a tagállamok közötti kereskedelmi akadályokat fokozatosan lebontva ellensúlyozza a globális vámháborúk hatásait, élénkítse a növekedést, és versenybe szálljon az Egyesült Államokkal és Kínával a nagyvállalatok új befektetéseiért.

A tervezet célja, hogy megszüntesse a belső piacon jelen lévő, látszólag apró, ám annál zavaróbb akadályokat, mint például a nemzeti eltérések a csomagolási címkézés terén, valamint a különféle, csupán egyes országok által megkövetelt nyomtatványokat. Ezek az eltérések ugyanis jelentősen hozzájárulnak a piac széttöredezettségéhez – olvasható a Politico beszámolójában.

Az innovatív digitális termékútlevél bevezetésével és az adminisztratív folyamatok egyszerűsítésével a vállalatok számára lehetővé válik, hogy gördülékenyebben működjenek több tagállamban. Ezen felül egy új, egységes cégalapítási rendszer is a láthatáron van, amely 2026-tól egy 48 órás indulást ígér a tervezett pilotprogram keretein belül.

Bár az új stratégiában rengeteg reformot vázolnak fel, a pénzügyi szektor egyelőre kimarad a tervezetből. A banki és befektetési szolgáltatások továbbra is szinte kizárólag a tagállami piacokon működnek, így nem lehet őket egységesíteni, hiába a tőke szabadáramlásáról szóló uniós elv.

Ahogy arról írtunk, a pénzügyi integrációt az Európai Bizottság egy külön projektben, a "megtakarítási és befektetési unió" nevű reformcsomaggal kezelné. Pedig épp a tőkéhez való könnyebb hozzáférés segíthetné az európai startupokat a globális versenyben.

A belsőpiaci reform stratégiájában kiemelt figyelmet kapnak a szolgáltatások, amelyek az uniós GDP több mint háromnegyedét teszik ki, ám a határon átnyúló kereskedelemből való részesedésük még mindig elenyésző. Az olyan szektorokban, mint az építőipar, az e-kereskedelem, a postai szolgáltatások vagy a távközlés, a teljes egységes piac kialakítása még várat magára. Ennek érdekében a Bizottság konkrét intézkedéseket tervez a hozzáférés javítására és a verseny ösztönzésére.

A célunk az, hogy a piaci integráció fokozásával a szolgáltatók számára egyszerűbbé váljon működésük kiterjesztése más tagállamokba.

A siker azonban a tagállamokon múlik, amelyek egyrészt szorgalmazták, hogy erősítsék meg a belső piacot és a Bizottság dolgozzon ki egy új stratégiát, másrészt maguk állították fel azokat az akadályokat, amelyeket most le kellene bontaniuk.

Brüsszel ezért azt javasolja, hogy minden országban jelöljenek ki egy magas rangú egységes piaci "serpát" a miniszterelnök vagy elnök irodájában, aki kormányzati szinten koordinálja a végrehajtást.

A tervek alapján 2026 végén fogják mérlegelni az eddigi előrehaladást, és amennyiben indokolt, 2027-ben egy új törvénytervezetet dolgoznak ki az "egységes piaci akadályok felszámolására". Ugyanakkor a kulturális és nyelvi eltérések továbbra is komoly strukturális kihívásokat jelentenek, amelyeket még a legpontosabb jogi keretek sem képesek maradéktalanul megoldani.