Az olimpiai bajnok legenda nem kívánja, hogy a rák miatti aggodalom árnyékot vetne az életére.

Tavaly októberben Sir Chris Hoy, a brit kerékpározás legendás alakja, aki hatszoros olimpiai bajnok és tizenegyszeres világbajnok, megosztotta fájdalmas harcát a halálos rákbetegséggel. Az orvosi előrejelzések szerint csupán 2-4 év maradt hátra számára. Ezen felül felesége, Sarah is nehéz időszakon megy keresztül, mivel sclerosis multiplex diagnózist kapott. Az ő történetük a kitartás és a bátorság példája, amely sokakat inspirálhat a nehézségek leküzdésére.

Minden idők egyik legsikeresebb bringása most a The Timesnak adott interjút, amelyben úgy fogalmazott, nem akarja, hogy a rák miatti félelem elvegye az élni akarás minden pillanatát, ő inkább a reményben hisz.

A hozzáállása olyan univerzális csodálatot keltett, hogy senki sem tudta figyelmen kívül hagyni. Távol állt tőle az önsajnálat, és inkább ifjabb Seneca, a római sztoikus filozófus tanításait ölelte magához:

Aki előre aggódik, mielőtt valóban indokolt lenne, az feleslegesen megterheli magát a szükségtelen stresszel.

Hoy nem szeretné a visszavonult sportolók, vagy a négyes stádiumú rákos betegek életét élni: guggolva 160 kilót teljesít, kerékpározásban is nyolcvan százalékra képes ahhoz képest, amit a kemoterápiát megelőzően tudott.

Tavaly májusban, két hónappal egy kemoterápiás kezelés után, amatőr kerékpárosokkal egy görögországi bringázás során nézett szembe először a korlátaival.

"Nem sikerült felkapaszkodnom egy dombra, és ez volt az a pillanat, amikor igazán ráébredtem: innen kell újrakezdenem, és nem a régi énemhez kell mérnem magam."

Öt hónappal később visszatért Görögországba, és örömmel tapasztalta, hogy kényelmesebben tudja kezelni ugyanazt a terepet.

Az elmúlt másfél év során jelentős változáson mentem keresztül, és sikerült elérnem, hogy fittebb legyek. A kemoterápia után újra tudtam fejlődni, és ez egy igazi fordulópont volt az életemben.

- mondta.

Elmondása szerint reményt nyert abból a tudásból, hogy egy hatvanas éveiben járó amerikai és egy kanadai, akiknél ugyanezt a betegséget diagnosztizálták, már több mint két évtizede megosztják egymással ezt az utat.

"Nem állítom, hogy én leszek a következő hasonló figura. De ha egyszer ráébredsz, hogy valami lehetséges, az egy remek lehetőség arra, hogy felfedezd a saját reményeidet."

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy három hónappal a megdöbbentő diagnózis után Sarra, a felesége, őszintén elmondta, hogy a szklerózis multiplex egy rendkívül aktív és agresszív formájával küzd, amely egyszerre degeneratív és gyógyíthatatlan.

Feleségem 45 esztendős, és már 15 éve osztjuk meg az életünket házasként. Jelenleg egymás támaszai vagyunk. Amikor én nehezen viselem a dolgokat, ő mindig erősebbnek bizonyul, és új fényt hoz a mindennapjaimba. Ez a kölcsönös támogatás teszi lehetővé, hogy együtt átvészeljük a nehéz időszakokat.