Az utolsó másodpercig próbálják meggyőzni Trumpot, hogy szankciókkal kényszerítse Putyint a földre.
Bár a tárgyalóasztalhoz való hozzáférés már nem tűnik lehetségesnek, a német diplomácia ügyes taktikázással mégis rá tudta venni Donald Trump amerikai elnököt, hogy figyelmesen hallgassa meg az európai országok véleményét. Az üzenet világos: az orosz elnököt csakis az erő nyelvén lehet rábírni a valódi tűzszünetre. A közelgő virtuális csúcstalálkozón, ahol az ügy iránt elkötelezett tagállami vezetők mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint a Bizottság és a NATO vezetősége is részt vesz, az előzetes napirend alapján azonban nem kapnak sok időt Trump részéről, hogy részletesen bemutathassák helyzetüket.
Úgy tűnik, hogy Friedrich Merz német kancellárra legalább egy kis mértékben figyel az amerikai elnök. Szerdára sikerült megszervezniük egy gyors virtuális találkozót, amelyen Trump és alelnöke, JD Vance is részt vesz. Ez a megbeszélés megelőzi azt a pénteki találkozót, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ülnek egy asztalhoz Alaszkában.
A rendkívüli virtuális csúcstalálkozó célja, hogy megvitassák az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlás lehetőségeit, az Oroszország által elfoglalt ukrán területek kérdését, Kijev biztonsági garanciáit és a potenciális béketárgyalások menetrendjét.
Merz és más európai vezetők álláspontja szerint Putyinnak először tűzszünetet kell kötnie, mielőtt bármilyen béketárgyalás vagy területcsere szóba kerülhetne Moszkva és Kijev között, miközben Trump korábban pont azzal kezdte, hogy akár már területekről is egyeztetne, anélkül, hogy Zelenszkij is jelen lenne személyesen.
Míg Putyin többször utalt arra, hogy a tárgyalások előfeltétele lehet bizonyos határvonalakban való megegyezés, az EU és természetesen Zelenszkij hangsúlyos álláspontja is az, hogy bármilyen ilyen típusú cserének kiegyensúlyozottnak kell lennie, Kijev beleegyezésével kell történnie, és Ukrajnának szilárd biztonsági garanciákat kell kapnia a további agresszió elleni védelemhez.
Merz korábban hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan, ha az oroszok és az amerikaiak egyedül döntenek az európaiakat érintő fontos kérdésekről, anélkül hogy bevonnák a kontinens országait. Kijelentette, hogy a párbeszéd és az együttműködés elengedhetetlen a jövőbeli döntések meghozatalához.
Putyin csak a nyomásra reagál.
Bár a találkozót sikerült összehozni, a Politico által látott menetrend szerint nem lesz túl sok idejük meggyőzni az USA elnökét arról, hogy további szankciókkal kényszerítse ki Putyintól az érdemi tárgyalások megkezdését.
A tervezet szerint első körben ma 14:00-tól egy órán keresztül egyeztet majd Németország, Finnország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország vezetői a NATO-vezér Mark Rutte-vel, az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel és a Tanács elnökével, António Costával.
Ezt követően 15:00-tól egyórás megbeszélés következik Trumppal és alelnökével, majd feltehetően némi csúszással is kalkulálva 16:30-tól újra egymás közt egyeztetnek az amerikaiakkal folytatott tárgyalás eredményeiről.
Míg Trump nemrég Orbán Viktor miniszterelnök véleményét is kikérte Putyinról, addig úgy látszik, hogy ha az európai fősodor véleményére kíváncsi, akkor a jövőben Merz lehet az ember, akit elsősorban keresni fog.
Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi egyezmény bejelentése után elsőként a német pénzügyminiszter, Lars Klingbeil találkozott az amerikai tárgyalófelekkel, akik szintén kritikát fogalmaztak meg az uniós tárgyalási stratégiával kapcsolatban. Érdekes, hogy éppen a német oldalról merült fel a határozott fellépés hiánya, hiszen jelentős mértékben tőlük függött, hogy az EU vámháborúba lépjen, vagy inkább elfogadja Trump 15%-os vámjait.
Klingbeil célja kezdetben az volt, hogy az EU-ból exportált fémek kvótáiról folytasson egyeztetéseket. Azonban a washingtoni találkozó után nem látszott, hogy bármilyen előrelépés történt volna, így jelenleg úgy tűnik, hogy hosszú hetek telhetnek el, mire a két fél közösen bejelentheti a részleteket.
