Kutatások alapján kiderült, hogy a ChatGPT, amelyet már 400 millió ember használ világszerte, hozzájárulhat a magány érzésének fokozódásához.

Az emberek érzelmi állapotára is hatással lehetnek a mesterséges intelligenciával dolgozó chatbotok, erre két friss vizsgálat eredménye is utal.

Az OpenAI és az MIT Media Lab által jegyzett, friss tanulmányok szerint minél többet csevegnek a felhasználók a ChatGPT-vel, annál magányosabbnak érzik magukat. Ezt a kapcsolatot két, még nem lektorált vizsgálat részeként állapították meg. Az egyiket az OpenAI-nál végezték, és "több mint 40 millió ChatGPT-interakciót", valamint célzott felhasználói felmérést használtak fel a megállapításokhoz - a másik pedig az MIT Media Lab munkája; ez a vizsgálat négy héten át követte a résztvevők ChatGPT-használatát.

A legújabb kutatások különböző megközelítésekkel feltárták, hogy a mostanra heti szinten több mint 400 millió aktív felhasználót vonzó ChatGPT-vel folytatott beszélgetések – legyenek ezek írásbeli vagy hangalapú interakciók – milyen hatással lehetnek az emberek érzelmi állapotára. A vizsgálatok rámutattak, hogy a gyakori használat nem csupán a magányérzet fokozódásához vezethet, hanem a társas kapcsolatokra is negatív következményekkel járhat.

Azok, akik már tapasztalatokat szereztek a chatbot használatában, és hajlamosabbak érzelmi kötelékeket kialakítani az emberi kapcsolatokban, a kutatás során fokozottabb magányérzetről számoltak be, sőt, érzelmileg is erősebben kötődtek a ChatGPT-hez. Érdekes módon, amikor a chatbot hangalapú szolgáltatásait vették igénybe, ezek a jelenségek kevésbé voltak észlelhetők. Ugyanakkor, ha a beszélgetések személyesebb témákra terelődtek, előfordulhatott, hogy a felhasználók rövid távú magányt tapasztaltak. A legmeglepőbb azonban az, hogy az általánosabb, szélesebb spektrumú témák hatására jelentősen megnövekedett az érzelmi függőség mértéke.

Az OpenAI vizsgálatának egyik jelentős megállapítása, hogy a ChatGPT-vel folytatott, érzelmesebb beszélgetések még mindig nem számítanak általánosnak. A két vizsgálatnak ugyanakkor megvoltak a korlátai, például a rövid vizsgálati időtartam, valamint az, hogy az MIT nem alkalmazott kontrollcsoportot. Az azonban így is kezd kirajzolódni, hogy a chatbotokkal folytatott beszélgetések pszichológiai hatást gyakorolnak az emberekre.