Ismerjétek meg az Axiom 4 parancsnokát, Peggy Whitsont! Peggy egy igazi űrhajós legenda, aki nemcsak a tudományos felfedezések, hanem a bátor és inspiráló vezetés terén is kiemelkedő. Az űrkutatás iránti szenvedélye és elhivatottsága példaértékű, és most

Az Axiom 4 küldetésének parancsnoka nem más, mint Peggy Whitson, egy igazi veterán az űrhajózás világában. Karrierje rendkívüli és sokszor talán még az űrkutatás iránt érdeklődők számára is rejtett részleteket tartalmaz. Az Űrállomás gyorstaplaló cikksorozatunk következő részében felfedezzük a legeredményesebb amerikai űrhajósnő életpályáját, amely tele van izgalmas fordulatokkal és inspiráló eredményekkel.

Peggy Annette Whitson 1960. február 9-én született, gyermekkorában egy iowai farmon élt. Amikor 1969-ben a televízióban látta az első holdraszállást, elhatározta, hogy űrhajós lesz. 1981-ben biológia és kémia szakon diplomázott, majd a Rice Egyetemen szerzett doktori fokozatot biokémiából, illetve ugyanitt folytatta a posztdoktori képzését 1986-ig. Azt követően került kapcsolatba az űrkutatással, hogy a houstoni NASA Johnson Űrközpontban kezdett dolgozni, ahol rövid ideig a Biokémiai Kutatócsoport felügyelője volt. 1989 és 1993 között Whitson kutató biokémikusként dolgozott az Űrközpont Orvosbiológiai Műveleti és Kutatási Osztályán. Tagja volt az USA-Szovjetunió Űrgyógyászati és Biológiai Közös Munkacsoportnak, 1992-ben kinevezték a Shuttle-Mir Program kutatójává, illetve 1995 és 1996 között az amerikai-orosz tudományos missziós munkacsoport társelnöke is volt.

Peggy Whitson, az ISS 16. számú személyzetének parancsnoka, a NASA Atlantis űrhajójának fedélzetén tette le a névjegyét.

Whitson 1996 áprilisi hónapjában lépett be az űrhajósjelölt programba, majd augusztusban megkezdte a kétéves intenzív kiképzést. Ezt követően az Űrhajósiroda Műveleti Osztályán különféle adminisztratív és vezetői feladatokat látott el. Első űrrepülésére 2002. június 5-én került sor az Endeavour űrrepülőgép (STS-111) fedélzetén, ahol az 5. számú legénység tagjaként szolgált. Hivatalos pozíciója kutató tiszt volt. Hat hónapos tartózkodása alatt Whitson jelentős feladatokat végzett, többek között telepítette a Mobil Bázisrendszert a Nemzetközi Űrállomásra, valamint különböző rácsos szegmensek elemeit. Emellett végrehajtott egy 4 óra 25 perces űrsétát egy orosz Orlan űrruhában, amely során mikrometeorit árnyékolást szerelt a Zvezda modulra.

Összesen 21 kísérletet végzett az élettudományok, a súlytalanság hatásai és a kereskedelmi hasznos teher kutatása terén. Az 5. számú személyzet 2002. december 7-én tért vissza a Földre az Endeavour (STS-113) űrrepülőgép fedélzetén. Whitson, aki első űrutazását teljesítette, összesen 184 napot, 22 órát és 14 percet töltött az űr mélyén. 2003 júniusában vezette a NEEMO 5 küldetést az Aquarius víz alatti laboratórium fedélzetén, ahol 14 napon át víz alatt élt és dolgozott, ezzel tesztelve a hagyományostól eltérő környezetben végzett feladatokat, és a hosszú távú űrbeli tartózkodás kihívásait.

Peggy Whitson második űrrepülése 2007. október 10-én vette kezdetét a Szojuz TMA-11 űrhajó fedélzetén. Ekkor ő lett az űrállomás 16. számú személyzetének parancsnoka. Az űrséta-sorozatának negyedik állomása 2007. december 18-án zajlott, amikor a földi irányítás bejelentette, hogy Peggy a NASA történetének leghosszabb összesített űrsétaidővel és a legtöbb űrsétával rendelkező női űrhajósa lett. Érdekesség, hogy ez az esemény egyben a Nemzetközi Űrállomáson végrehajtott 100. űrséta is volt. A visszatérés azonban nem ment zökkenőmentesen. A Szojuz TMA-11 űrhajó hajtóműmoduljának meghibásodása miatt a legénység egy "ballisztikus visszatérés" során találta magát, ami azt jelentette, hogy a tervezettnél jóval nagyobb, körülbelül 8 g gyorsulásnak voltak kitéve. Peggy Whitson összesen 191 napot, 19 órát és 8 percet töltött az űrben ez alatt az időszak alatt. Később, 2009. októberében Peggy Whitsont első nőként kinevezték a NASA Űrhajós Irodájának vezetőjévé, majd 2012. júliusában visszatért az aktív repülési státuszba.

Karácsonyi üdvözlet az ISS fedélzetéről Kedves barátaink és családtagjaink! Itt, a Földtől több mint 400 kilométer magasan, az ISS fedélzetén ünnepeljük a karácsony varázslatos időszakát. Ahogy a csillagok között lebegünk, különösen érzékeljük a Föld gyönyörű szépségét és a szeretet, valamint a közösség erejét, amely összeköt minket, bármerre is járjunk. A fedélzeti mérnökként végzett munkám során nemcsak a tudományos kísérletek és a technikai feladatok töltik ki napjaimat, hanem a földi élmények és hagyományok iránti vágy is. Az ünnepek közeledtével a szívemben hordozom mindazon emlékeket, amelyek a karácsonyhoz fűződnek – a családi összejöveteleket, a közös sütögetéseket és a szeretetteljes pillanatokat. Miközben itt a súlytalanságban lebegve nézem a Földet, arra gondolok, hogy minden egyes fénylő város, minden egyes kis falu, tele van az ünnepi fényekkel és az emberek örömével. Kívánom, hogy mindannyian érezzétek ezt a különleges összetartozást, és hogy a karácsony szelleme elérje otthonaitokat is. Bárhol is legyetek, a szeretet és a béke kísérje minden lépéseteket. Kívánok nektek boldog, békés karácsonyt és egy sikeres új évet! Szeretettel, Peggy Whitson Az ISS 50. számú személyzetének fedélzeti mérnöke

A harmadik űrrepülése 2016. november 17-én vette kezdetét a Szojuz MS-03 űrhajó fedélzetén. Két nappal később sikeresen dokkolt az ISS-hez. Whitson ismét a parancsnoki posztot tölthette be, ő irányította az 51. legénységet. 56 évesen ő lett a legidősebb nő, aki valaha az űrben repült. 2017 januárjában végrehajtott űrsétája már a hetedik volt a sorban, amely 6 óra 32 percig tartott, ezzel pedig ő állította fel a legidősebb nő számára készült űrséta rekordját. A küldetés során, 2017. április 24-én, Whitson megdöntötte az amerikai űrhajósok által az űrben eltöltött összesített idő rekordját, felülmúlva Jeff Williams korábbi, 534 napos teljesítményét.

Ezzel összefüggésben Donald Trump amerikai elnök, lánya Ivanka, valamint űrhajóstársa, Kathleen Rubins felhívták őt. Aznap adott interjújában Whitson kifejtette: "Valójában hatalmas megtiszteltetés egy ilyen rekordot megdönteni, de számomra igazán megtisztelő, hogy a NASA összes munkatársát képviselhetem." 2017. május 12-én Whitson pályafutásának kilencedik űrsétáját teljesítette, ami az ISS-en végrehajtott 200. űrséta volt.

Elkészültem a földi medencében, amely részben a súlytalanság érzését szimulálja (NASA).

2017. június 1-jén Whitson átadta a Nemzetközi Űrállomás parancsnoki posztját Fjodor Jurcsihinnek. Ezt követően, 2017. szeptember 3-án, a Szojuz TMA-04 űrhajó fedélzetén visszatért a Földre. Űrbeli pályafutása alatt összesen 665 napot töltött az űrben, ami nem csupán a női űrhajósok között a leghosszabb időtartam, hanem egyben meghaladja bármely amerikai asztronauta űrben eltöltött összesített idejét is.

Whitson 2018-ban ugyan búcsút intett a NASA-nak, de 2023-ban, az Axiom 2 űrhajósaként negyedszer is felfedezte a világűrt. Ezzel ő lett az első női parancsnok, aki magán űrküldetésben is részt vett. Az Axiom 2 legénysége 2023. május 21-én indult útnak a Kennedy Űrközpont 39A indítóállomásáról egy Falcon 9 Block 5 rakéta fedélzetén. A Crew Dragon Freedom űrhajó egy nap elteltével dokkolt az ISS-hez. A küldetés során a legénység tudományos kutatásokat és ismeretterjesztő tevékenységeket folytatott, többek között a súlytalanság őssejtekre gyakorolt hatásait vizsgálva, valamint más biológiai kísérleteket végezve. Nyolc napnyi közös repülés után a Freedom levált az űrállomásról, és tizenkét órával később sikeresen landolt a Mexikói-öbölben, Florida Panama City partjainál, ahol a SpaceX Megan nevű mentőhajója várta őket.

Végül, de nem utolsósorban Whitsonra vár egy újabb, immár ötödik űrrepülés az Axiom 4 négyfős személyzet, köztük a magyar Kapu Tibor parancsnokaként. Reményeink szerint az indításra a több halasztás után minél hamarabb sor kerülhet.

Kapu Tibor, a magyar űrhajós, egyedülálló utazásának története számos izgalmas cikkben elevenedik meg. A magyar űrkutatás büszkesége, Kapu Tibor nem csupán egy űrhajós, hanem a magyar tudományos közösség inspiráló alakja is. Az ő repülése nemcsak személyes mérföldkő volt, hanem jelentős lépés a hazai űrprogram fejlődésében is. A cikkekben részletesen olvashatunk a felkészüléséről, az űrhajózás technikai kihívásairól, valamint a küldetés során szerzett tapasztalatairól. Kapu Tibor élményei nemcsak a tudományos közösség, hanem a fiatal generáció számára is inspiráló példát nyújtanak, akik álmaikat követve felfedezhetik az űr határait. A repülés részletei mellett a cikkek hangsúlyozzák a nemzetközi együttműködés fontosságát is, amely lehetővé tette, hogy a magyar űrhajós részt vegyen egy globális küldetésben. Kapu Tibor kalandja nemcsak a technológia és a tudomány határait feszegeti, hanem a bátorság és az elkötelezettség üzenetét is közvetíti mindenki számára, aki a csillagok felé vágyik.

A NASA hamarosan bejelentheti az Ax-4 küldetésének új indulási időpontját.

Kezdődik az űrállomás-gyorstalpaló: az ISS általános jellemzői

Magyar villám- és lidércvadászokat keresnek az űrállomás programjához

Az űrállomáson a víz és a levegő újrahasznosítása kulcsfontosságú a hosszú távú űrbeli tartózkodások során. A zárt ökoszisztémákban, ahol a források korlátozottak, a hatékony újrahasznosítás elengedhetetlen a legénység életkörülményeinek fenntartásához. A víz szűrési és tisztítási rendszerek lehetővé teszik, hogy a használt víz, például az űrhajósok által kilélegzett levegőből és a testükből származó izzadságból nyert nedvességet újra felhasználják. A levegő újrahasznosítása során pedig a szén-dioxid eltávolítása és az oxigén újragenerálása folyamata zajlik, amely szintén elengedhetetlen az élet fenntartásához. Ezek a technológiák nemcsak az űrkutatás hatékonyságát növelik, hanem hozzájárulnak a fenntartható jövő megteremtéséhez is.