Brüsszel végleg elérte a tűréshatárt, és most már egyértelműen az orosz energiaimport ellen irányítja a figyelmét.

Az Európai Unió újabb lépést tesz a Moszkvára nehezedő nyomás fokozása érdekében: a 17. szankciós csomag után máris előkészületek zajlanak a 18. csomag kidolgozására, amely ismét az energiaszektort célozza meg. A tervezett intézkedések között szerepel az olajárplafon további csökkentése, valamint újabb szankciók bevezetése az Északi Áramlat vezetékre. Bár az utóbbi intézkedés gyakorlati hatása korlátozott, hiszen a vezetékek többsége már nem üzemel, az Európai Bizottság már lépéseket fontolgat egy kereskedelmi tilalom bevezetésére, amely 2027-re teljesen felszámolná az orosz energiaimportot - akár a magyar vétó kikerülésével is.

Az Európai Unió külügyminiszterei kedden elfogadták az Oroszország elleni 17. szankciós csomagot, amely különösen az orosz "árnyékflottát" vette célba - vagyis azokat a tankerhajókat, amelyekkel Moszkva megkerüli a nyugati olajárplafont.

A csomag jelentősen növeli a szankciókkal sújtott hajók számát, és emellett új korlátozásokat is bevezet egy orosz olajvállalattal, valamint egy szállítmányozási társasággal szemben.

Kaja Kallas észt miniszterelnök a külügyek tanácskozásán úgy fogalmazott: "Putyin nem akar békét, és nem fogad el feltétel nélküli tűzszünetet, ezért fokozni kell a nyomást."

A Politico Playbook legfrissebb értesülései szerint az Európai Unió már készül a 18. szankciós csomagjára, amely várhatóan még szigorúbb intézkedéseket tartalmaz majd. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X platformon osztotta meg, hogy "újabb szigorú szankciók" várhatóak, és jelenleg intenzív egyeztetés folyik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A következő intézkedések fókuszában ismét az energiaszektor kerülhet: napirendre kerül az olajárplafon módosítása, és a Németországba irányuló orosz Nord Stream vezeték ellen bevezetett szankciók is. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy elérkezett az idő, amikor "erőteljesebbé kell tenni a nyomást Oroszország felé".

Kallas külön kiemelte az olajárplafont, mint olyan eszközt, amely már eddig is érezhető hatást gyakorolt az orosz gazdaságra.

A G7 csoport által 2022-ben életbe léptetett mechanizmus értelmében a nyugati államok csupán egy előre meghatározott árhatár alatt vásárolhatnak orosz olajat. Kallas véleménye szerint ezt a határt érdemes lenne tovább csökkenteni. Hírszerzési források alapján Oroszország gazdasági problémái már nem titkolhatóak: a hivatalos propaganda is elismeri, hogy az ország stagnálásra van ítélve.

Az Európai Parlament kedden este vitát kezdeményez az Északi Áramlat gázvezetékkel kapcsolatban, amelyet 2022 végén ismeretlen elkövetők rongáltak meg. Egyes nyomozati eredmények ukrán szabotőröket emlegetnek, míg mások orosz érintettségre utalnak. A vezetékkel kapcsolatos szankciók politikai szempontból érzékeny kérdést jelentenek: amerikai és német kormányzati képviselők is jelezték, hogy a jövőbeli ukrajnai tűzszünet esetén újra felmerülhet az orosz energiaimport lehetősége. Ezért az uniós döntéshozók most abban bíznak, hogy a 18. szankciós csomag – amely tartalmazza az Északi Áramlattal kapcsolatos intézkedéseket is – segíthet megakadályozni a feszültségek enyhülésére és a korlátozások lazítására irányuló törekvéseket.

Az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek közül három csővezeték jelentős károkat szenvedett el, míg az egyetlen megmaradt cső évente legfeljebb 27,5 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas.

Ez a kapacitás csupán az EU éves szükségletének körülbelül 10%-át képes kielégíteni.

Ráadásul a szankciók hatékonyságát is csökkentheti, hogy az Európai Bizottság május elején bejelentette: június elején egy új, energiakereskedelmi korlátozó csomagot terjesztenek elő, amely célja, hogy 2027-re teljesen függetlenítsék az EU-t az orosz energiaimporttól. Ennek következtében a megmaradt gázvezetékekre kivetett szankciók értelmetlennek tűnhetnek. Különösen azért, mert a külügyi büntetőintézkedésekhez a tagállamok egyetértése szükséges, míg az energiaimport korlátozása – például kvóták vagy rendkívül magas vámok bevezetésével – minősített többséggel is megvalósítható.