Brüsszel titkos stratégiája: Orosz gázszerződések megszüntetésére készülnek.

Az Európai Unió meghatározó szereplője a kontinens energiapolitikájának modernizálásában. Az Európai Bizottság nemrégiben új támogatási és szabályozási reformokat jelentett be, amelyek célja a fenntartható energiaforrások előmozdítása. Ha szeretné alaposabban megérteni az eddigi eredményeket, valamint a jövőbeli kilátásokat, csatlakozzon szakmai rendezvényünkhöz!

Az Európai Bizottság jogi eszközöket vizsgál annak érdekében, hogy az uniós vállalatok büntető jellegű pénzügyi következmények nélkül léphessenek ki hosszú távú orosz gázszerződéseikből. A tervezett megoldás a "vis maior" jogi klauzula alkalmazása lenne, amely lehetővé tenné a szerződések megszüntetését anélkül, hogy kompenzációt kellene fizetni Moszkvának. Az Európai Bizottság egy a Financial Timesnak névtelenül nyilatkozó tisztviselője szerint a cél az, hogy

az EU továbbra se pénzelje az orosz háborús gépezetet. A kezdeményezés illeszkedik a 2027-re tervezett teljes orosz fosszilisenergia-kivonási stratégiába.

A gázimport szektorában az Európai Unió függősége jelentős mértékben mérséklődött: a vezetékes orosz gáz aránya csupán 11 százalékra zuhant. Ezzel szemben a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala az utolsó három év során 60 százalékkal emelkedett. Franciaország, Spanyolország és Belgium kikötői továbbra is kulcsfontosságú belépési pontok az orosz LNG számára, míg olyan vállalatok, mint a Shell és a Naturgy, még mindig aktív szerződéses kapcsolatban állnak a Jamal LNG-projekttel.

Magyarország és Szlovákia továbbra is az orosz vezetékes gáz legjelentősebb vásárlói közé tartoznak.

Bár az orosz szén importját teljes mértékben megtiltották, a földgáz eddig még nem került be a szankciók körébe.

2024 februárjától 2025 februárjáig az EU 21,9 milliárd eurót fizetett Oroszországnak energiáért.

A jogi probléma egyik kulcsa, hogy a gázszerződések zártak és egyediek, így a "vis maior" alkalmazása jogilag nem minden esetben áll meg. Egy uniós tisztviselő szerint a háborús helyzet önmagában nem feltétlenül elégséges indok egyoldalú szerződésbontásra. Az EU ugyan ad lehetőséget a tagállamoknak arra, hogy megakadályozzák orosz LNG beszállítók hozzáférését az infrastruktúrához, de ez nem jelent automatikus jogalapot a szerződések felmondására. A tagállami miniszterek több alkalommal is kifogásolták a jelenlegi szabályozás gyengeségét.

Az Európai Bizottság eredetileg márciusra tűzte ki az orosz energiahordozókról szóló kivonulási menetrend nyilvános bemutatását, ám a folyamat késlekedésbe ütközött, amelynek hátterében főként Magyarország és Szlovákia ellenállása áll.

A két ország a még fennmaradó vezetékes import jelentős részét kihasználja, miközben folyamatosan elutasít minden újabb korlátozást. Továbbá, a háttérbeszélgetések is új lendületet kaptak az Északi Áramlat jövőjével kapcsolatban, mindezt az amerikai Trump-kormány külpolitikai nyitásának kontextusában, ami szintén hátráltatja a tervezési folyamatot. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy véli, hogy a dokumentum néhány héten belül végre nyilvánosságra kerülhet.

A Bruegel brüsszeli kutatóintézet ajánlása szerint a totális tilalom helyett inkább az orosz gázra kivetett vámok bevezetését tartja célszerűnek.

Az érvelésük alapján a vámbevételek bevezetése két fő előnnyel járna: egyrészt mérsékelnék az orosz nyereségeket, másrészt a döntéshez nem lenne szükség a 27 tagállam egyhangú támogatására, elegendő lenne a minősített többség is. A vámok alkalmazása arra kényszerítené az orosz felet, hogy csökkentse árait, ha meg szeretné tartani piaci részesedését. Egy agytröszt figyelmeztetése szerint, ha az EU nem rendelkezik egységes eszközökkel, Oroszország ismét célzott gázszállítási fenyegetésekkel próbálhatja megosztani a tagállamokat, ami komoly feszültségeket szülhet.

Az amerikai kapcsolat kiemelkedő szerepet játszik ebben a folyamatban: az Egyesült Államok jelenleg az EU legnagyobb LNG-beszállítója, és jelentős szereplővé válhat az orosz gáz forrásainak helyettesítésében. Mindeközben a Trump-adminisztráció protekcionista intézkedései miatt az Európai Bizottság arra törekszik, hogy új energiapolitikai megállapodást alakítson ki Washingtonnal. Ez a megállapodás nemcsak a kereskedelmi kapcsolatok erősítését célozza, hanem a stratégiai diverzifikációt is támogatja.