Brüsszel új irányvonalat képvisel: megérkezhet a vegán húspótlók elnevezésének megújítása.
Az Európai Unió legújabb rendelettervezete értelmében a jövőben tiltanák a húsra utaló kifejezések, például "bacon", "ribs" vagy "sirloin steak" használatát a növényi alapú élelmiszerek esetében. A javaslat célja, hogy egyértelmű határvonalat húzzanak a valódi húsból készült termékek és a növényi alternatívák között, ezzel védve a fogyasztókat a félrevezető címkézéstől.
A szabályozás összesen 29 olyan elnevezést tiltaná, amelyek klasszikusan a húsiparhoz köthetők - például a "chicken wing" (csirkeszárny) vagy a "pork chop" (sertésszelet). A "burger", "kolbász" és "steak" szavak egyelőre még nem kerültek a tiltólistára, de a jogalkotás előrehaladtával ezek is veszélybe kerülhetnek. Az Európai Parlament a következő hónapokban tárgyalhat a végleges szövegről.
A Bizottság érvelése alapján a termékek elnevezésének precízebb meghatározása elsődlegesen a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálja. Az uniós döntéshozók véleménye szerint a húsra utaló kifejezések alkalmazása a növényi alapú termékeken félreértheti a vásárlókat, akik nem mindig nézik át alaposan a csomagolásra írt összetevőlistát. Ezzel az új szabályozással azt a célt tűzték ki, hogy minimalizálják a félreértéseket.
A növényi alapú élelmiszerek előállítói azonban kifejezték aggályaikat. Véleményük szerint a fogyasztók jól tudják, hogy a "vegán kolbász" nem tartalmaz húst; az elnevezés inkább a termék formáját, felhasználási módját vagy ízélményét tükrözi. A ProVeg és más civil szervezetek attól tartanak, hogy az új szabályozás gátat szabhat az alternatív fehérjeforrások elterjedésének, és torzíthatja a piaci versenyt, kedvezve ezzel a húsiparnak.
Franciaország 2022-ben megkísérelte, hogy a növényi alapú termékek esetében megszüntesse a húsra utaló elnevezések használatát a nemzeti jogszabályok keretein belül. Az Európai Bíróság azonban végül felfüggesztette ezt a szabályozást, mivel megállapította, hogy a tiltás végrehajtásához szükséges jogi alap hiányzik az uniós harmonizációs keretben. Az új uniós rendelettervezet célja, hogy kitöltse ezt a jogi űrt, és egységes szabályozást biztosítson valamennyi tagállam számára.
A növényi alapú húspótlók piaca Európában robbanásszerűen fejlődik, 2024-re a bevételek várhatóan túllépik a 3,3 milliárd eurót. Magyarországon is egyre szélesebb választék érhető el: a növényi kolbászoktól kezdve a vegán szendvicsfeltétekig és húspótló fasírtokig sokféle alternatíva várja a fogyasztókat, különösen, ha a közelgő rendelet életbe lép. A gyártóknak új brandek, innovatív csomagolások és hatékony marketingstratégiák kidolgozására lesz szükségük, ami jelentős pénzügyi terhet róhat rájuk.
A szabályozás az exportáló vállalkozásokat is érintheti. Ha valaki például növényi fasírtot szeretne forgalmazni Németországban vagy Hollandiában, előfordulhat, hogy a címkét teljesen újra kell gondolni. Érdemes tehát előre felkészülni a változásokra, és figyelemmel kísérni az uniós döntéshozatalt.
A javaslat egyelőre nem jogerős, és várhatóan több hónapig is eltarthat, mire a végleges szabályokat elfogadják. A tagállamok és az Európai Parlament véleményei még alakíthatják a szöveget, de az irány egyértelmű: az EU szigorítaná a növényi alapú termékek címkézését. A gyártók és forgalmazók részéről most lenne érdemes elindítani a címke-átvilágítást és a fogyasztói kommunikáció újragondolását.
