"Csupán a felszínen tűnt úgy, mint a korábbi években" – így vélekednek a magyar központi felvételi feladatsorokról a magyartanárok.

Január 18-án, szombaton, összesen 51 ezer nyolcadikos, 10 ezer hatodikos és 7 ezer negyedikes diák ült neki a központi írásbeli felvételi vizsgának. A nyolcadikosok magyar feladatsorát Kovács Krisztina, a magyar-történelem szakos tanár és a Webkurzus felkészítő pedagógusa értékelte, míg a hatodik és negyedik osztályosok feladatainak javításáért Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének képviselője felelt.

Szombat délelőtt több mint 51 ezer kilencedik osztályra készülő diák ült be a központi felvételi vizsgára. Az Eduline beszámolója szerint a magyar nyelv és irodalom tantárgy kapcsán a diákok többsége kedvezően vélekedett; bár úgy érezték, hogy a feladatok nehezebbek voltak a korábbi évekhez képest, mégis megjegyezték, hogy a helyzet sokkal rosszabb is lehetett volna.

A szaktanár véleménye szerint azonban a korábbi években már jól ismert, tematikusan rendezett feladatok – mint például a nyelvi logikai, közmondásos, mondatelemző és szófajtani kérdések, valamint a versekhez kapcsolódó irodalmi feladatok – között számos rejtett nehézség bújik meg, amelyeket a feladatsor készítői ügyesen elrejtettek.

Bár sok esetben úgy tűnt, hogy a feladatok ismerősnek hatnak, mintha a gyerekek már ezerszer találkoztak volna velük, valójában szinte minden egyes feladatban rejtőzött valami kis trükk vagy meglepetés.

Kovács Krisztina, a Webkurzus magyar-történelem szakos tanára, egy izgalmas és egyedi nézőpontból válaszol az Eduline kérdésére a nyolcadik osztályosok magyar központi felvételi feladatlapjával kapcsolatban. Az értékelés során kiemeli, hogy a feladatlap nem csupán a diákok tudásának mérése, hanem egy lehetőség is arra, hogy a fiatalok kreatív gondolkodásukat és szövegértelmezési készségeiket is kamatoztathassák. Krisztina hangsúlyozza, hogy a feladatok sokszínűsége és a témák aktualitása lehetővé teszi, hogy a diákok ne csak a tananyagból, hanem saját tapasztalataikból és véleményükből is építkezzenek. A felvételi tehát nem csupán egy megmérettetés, hanem egy értékes tapasztalat is, amely hozzájárul a diákok fejlődéséhez.

A 2020-as Nemzeti alaptanterv bevezetésével új elemek kerültek a feladatsorokba, például a nyelvi rétegek témaköre. A diákok számára kihívást jelentettek a régies szleng kifejezések és a diáknyelvi terminológiák, amelyek talán meglepetést okoztak. Ezen kívül a hagyományos szólásokat és közmondásokat is tartalmazó feladatok nem mindig voltak egyszerűek. A feladatokban ritkábban használt, kevésbé ismert szólások szerepeltek, így a tanulóknak nehézséget okozhatott például az, hogy az "Ahol füst van, ott tűz van" szólás párját, a "Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél" szólást azonosítsák.

Továbbá a helyesírásra és az összetett szavakra vonatkozó feladatok esetében is megfigyelhető, hogy a szinte magától értetődő kérdések mellett számos nehezebb, ritkábban említett kivétel is megbújik a feladatok között.

"A felvételi eljárás most másféle gondolkodást követelt meg, mint amit az előző évek során megszokhattunk" - emeli ki a magyartanár.

A szövegértés feladatát diákbarát jellegűnek találta, míg a szövegalkotás témája – a családformák – első pillantásra talán meglepőnek tűnhet, de valójában kiváló alapot nyújt az érveléshez.

"Ha pőrén nézzük és azt mondjuk, hogy ez egy fogalmazás feladat, akkor érveket, ellenérveket szerintem tizenéves fejjel jól lehet felsorakoztatni ehhez a témafelvetéshez" - mondja.

Ilyen volt a negyedikesek és hatodikosok feladatsora a szaktanár szerint

Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének képviselője, így fogalmazott a negyedik és hatodik osztályosok feladatlapjaival kapcsolatban: "Ezek a feladatok szoros párhuzamot mutatnak a korábbi évek tesztjeivel. Ez egyrészt megnyugtató, másrészt viszont azt is magával hozza, hogy azok tudják a legjobban megoldani őket, akiknek a szülei anyagi támogatást nyújtottak a különféle felvételi felkészítő programokhoz. Ez a helyzet pedig hozzájárul a korai szelekció elősegítéséhez."

A kilencedik osztályba lépő diákokhoz hasonlóan a 10 és 12 éves, azaz negyedikes és hatodikos tanulóknak is 45 perc állt rendelkezésükre, hogy megoldjanak 10 feladatot. Bár számukra még nem kötelező a középiskolába jelentkezés, a szülők ösztönzésének köszönhetően sokan mégis nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba próbálnak helyet szerezni.

Schiller Mariann véleménye szerint a diákok számára nem igazán hozhattak meglepetést ezek a feladatsorok. Idén is találkozhattunk olyan kérdésekkel, amelyek szólások és közmondások értelmezésére, valamint régi szavak megfejtésére vonatkoztak. A szaktanár úgy látja, hogy ezek a feladattípusok nem igazán barátságosak a diákok számára, mivel sok esetben a gyerekek nem rendelkeznek elegendő ismerettel róluk.

A sok szövegértés viszont mindkét feladatsorban szerencsés. A magyartanár ugyanis úgy véli, igazán ezekkel lehet(ne) felmérni a diákok képességeit.

A szövegértés valójában nem csupán a magyar nyelv elsajátításáról szól. Azok, akik nem képesek megérteni a szövegeket, valószínűleg a matematikai, földrajzi vagy kémiai fogalmakkal is hadilábon állnak - állítja a magyartanár. Szerinte érdemes lenne, ha a központi felvételi során kizárólag szövegértési feladatokat alkalmaznának.

A hatodik osztályosok számára készült feladatlap tartalmazott olyan szövegeket Dobos C. Józsefről és Blaha Lujzáról, amelyek bár a pedagógus véleménye szerint kissé túl egyszerűek voltak, összességében remek feladatokat nyújtottak. Ezzel szemben Nagy Lajos "A víziló" című novellája már más megvilágításba helyezi a dolgokat, hiszen annak megértése némileg összetettebb feladatot jelentett a diákoknak. Schiller megfigyelése szerint nem minden diák értette meg, hogy a mű valójában paródia.

Ugyanakkor a magyartanár azt is megjegyzi: amennyiben a felvételiben olyan szövegértés feladatok vannak, amik túl egyszerűen megoldhatóak, azokkal nem lehet szelektálni, szórni a felvételiző diákokat, márpedig a központi felvételi egy versenyvizsga, ahol éppen ez lenne a cél. Éppen emiatt nagyobb a hangsúly a szólásos és közmondásos, régi szavakat tartalmazó, vagy épp helyesírási kérdéseket felvető feladatokon, ami szerinte problémás.

Pontatlan kérések és feladatleírások

A negyedikesek és hatodikosok feladatlapjaival kapcsolatban Schiller megjegyezte, hogy mindkét korosztály esetében akadtak olyan instrukciók, amelyek nem voltak teljesen egyértelműek. Emellett a nyomtatási minőség és az artográfiai megoldások sem igazán támogatták a diákok munkáját.

A hatodik osztályosok felvételijének hármas feladata kapcsán felmerült egy pontatlanság a feladatleírásban. A diákok egy Nemes-Nagy Ágnes verset kaptak, és a B részben arra kérték őket, hogy határozzák meg, milyen hangulatot sugall a költemény. Azonban konkrét válasz megfogalmazása nem szükséges; a diákoknak csupán azt a verssort kell aláhúzniuk, amely a hangulatra utal. Ez a megoldás lehetőséget ad a diákok számára, hogy saját értelmezésük alapján emeljék ki a számukra legmeghatározóbb részt.

"De mit? Hiszen nem kellett megmondani, hogy milyen hangulatúnak érzi. Úgyhogy lehet, hogy ő valami más hangulatra gondolt, és annak megfelelően húzott alá valamit, erről pedig nem mond semmit a feladat" - magyarázza a pedagógus, aki szerint ebben az esetben a javító szaktanár annyit tehet, hogy bármit is húzott alá a diák, elfogadja azt.

Bár a magyartanár észrevételezi, hogy a két feladatsor egyes elemei olyan érzést keltenek, mintha egy régi írógépen készültek volna a nyolcvanas években, határozottan ellenzi, hogy a központi felvételi a kompetenciamérésekhez hasonlóan online formában zajlódjon. Úgy véli, hogy a még nagyon fiatal diákok számára elengedhetetlen, hogy kézírással írjanak, és képesek legyenek a papíralapú feladatok értelmezésére.