Cselekvésre van szükség - A legfrissebb adatok szerint már minden ötödik embert érint ez a komoly egészségi veszély.

Az európai lakosság több mint 20 százalékát veszélyezteti a közlekedés egészségtelenül magas zajszintje - állapította meg kedden kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A jelentés alapján elengedhetetlen, hogy mind európai, mind pedig nemzeti szinten új intézkedéseket vezessünk be a probléma orvoslása érdekében. Például fontos lenne a városokban a csendes és zöld területekhez való hozzáférés optimalizálása, hogy mindenki élvezhesse a természet közelségét.

A 31 vizsgált európai ország – amely magában foglalja a 27 uniós tagállamot, valamint Izlandot, Liechtenstein-t, Norvégiát és Svájcot – 2021-es adataira támaszkodva az uniós ügynökség arra figyelmeztetett, hogy körülbelül 112 millió ember van kitéve olyan zajszintnek, amelyet közúti, vasúti és légi közlekedés generál, és ez a zajszint túllépi az európai uniós irányelvekben rögzített megengedett határokat.

Németország, amely a vizsgált országok közül a legnagyobb népességgel bír, a szerzők becslései alapján körülbelül 22 millió embert érint, ami a lakosság 26 százalékát jelenti. Ezen embereknek rendszeresen szembesülniük kell a 55 decibeles zajszintet túllépő hanghatásokkal.

Az ilyen zajszintek károsak az emberi egészségre, a környezetre és a gazdaságra

- így nyilatkoztak a szakemberek.

A koppenhágai központú uniós hatóság figyelmeztetett arra, hogy az EU zéró szennyezés célkitűzése, amely arra irányul, hogy 2030-ig 30%-kal csökkentsék a közlekedési zaj miatt huzamosan érintett emberek számát, valószínűleg nem lesz elérhető további intézkedések nélkül.

A jelentés alapján elengedhetetlen, hogy mind európai, mind pedig nemzeti szinten új intézkedéseket vezessünk be a probléma orvoslása érdekében. Például fontos lenne a városokban a csendes és zöld területekhez való hozzáférés optimalizálása, hogy mindenki élvezhesse a természet közelségét.

Az EEA szerint az európai környezeti egészséget veszélyeztető egyéb tényezőkkel összehasonlítva

A közlekedési zaj a légszennyezés és a hőmérsékleti tényezők után a harmadik legfontosabb környezeti problémaként jelenik meg.

A szakértők szerint a közúti közlekedés a zajszennyezés egyik legfőbb forrása, különösen a sűrűn lakott városi környezetekben.

"Bár a vasút és a repülőgépek zaja összességében kevesebb embert érint, továbbra is jelentős helyi zajszennyező források, különösen a főbb vasúti közlekedési folyosók és repülőterek közelében" -tették hozzá.

Az EEA állásfoglalása alapján a túlzott közlekedési zaj komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. Ezek közé tartoznak a szív- és érrendszeri problémák, a mentális zavarok, a cukorbetegség, sőt, a korai halálozási kockázat is. Különösen a gyermekek és fiatalok érzékenyebbek a zajszennyezésre, amely számos problémát okozhat számukra, például...

Az olvasási nehézségek, a viselkedési problémák és az elhízás szorosan összefonódhatnak egymással, és komoly kihívásokat jelenthetnek az egyének számára. Ezek a problémák nemcsak a mindennapi életet befolyásolják, hanem hosszú távon is hatással lehetnek a személy fejlődésére és jólétére.

A jelentés rámutat, hogy a zajszennyezés hatásai nem csupán az emberi egészségre korlátozódnak. A zaj mind a szárazföldi, mind a vízi élővilágot érinti, ami széleskörű következményekkel jár. Az állatokra gyakorolt negatív hatások mellett a zaj okozta betegségek és egészségügyi problémák jelentős gazdasági és társadalmi terheket róhatnak a közösségekre.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint Európában a közlekedés okozta zajszennyezés évente 1,3 millió egészséges életév elvesztését okozza, ami legalább 95,6 milliárd euró éves költségnek felel meg, ez pedig a régió bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 0,6 százalékát teszi ki.

A jelentés e szakaszában az egész napra vonatkozó zajszint-adatait elemezték. Az éjszakai időszakra külön értékelést is végeztek, amelynek során egy 50 decibeles küszöbértéket állapítottak meg. Ez a határérték körülbelül 15 millió embert, a lakosság 18%-át érinti.