Dobszay János: Orbán Viktor a súlytalanság állapotában - meddig emelhetik a lökéshullámok? A cím utal arra, hogy Orbán Viktor politikai pályafutása egyfajta súlytalansági állapotban mozog, ahol a környezeti hatások és a politikai lökéshullámok folyamato

Fedezd fel a rejtett valóságot, amely Kapu Tibor nevéhez kapcsolódik, és amely nem csupán Magyarországra, hanem a világ figyelmére is érdemes. Mi rejlik a magyar gyerekvédelem mélyén, és milyen ismeretlen tényezők árnyékolják be a fiatal pályakezdők életét? Lázár János, mint a modern Marie Antoinette, új dimenziót ad a politikai diskurzushoz. E heti ajánlónkban feltárjuk ezeket a meglepő összefüggéseket és elgondolkodtató tényezőket, amelyeket érdemes megismerni.

Magyarországra figyelt az egész világ - lelkendezett a minap a magyar asztronauta, Kapu Tibor kilövését a köztévén kommentáló űrügyi miniszteri biztos (merthogy nekünk olyanunk is van). Nincs kétségem afelől, hogy nemzeti büszkeség duzzasztja most számos magyar keblét, köztük olyanokét, akik a tévéfotelba rogyva, kezükben hideg sörrel osztoznak abban az érzésben, hogy kicsit az ő dicsőségük is, hogy 45 év elteltével ismét lett egy Farkas Bercink.

A legkevésbé sem áll szándékomban bárkit is megbántani, csupán halkan szeretném megjegyezni, hogy a szóban forgó nemzetközi érdeklődés alapján, még a Google-keresések adatai is azt mutatják, hogy a figyelem nagyobb része azokhoz a személyekhez jutott, akik - főként újoncként - a kormányfői tilalom ellenére bátran megjelentek a szombati demonstráción.

Tisztában vagyok vele, hiszen azóta minden kormányzati háttérből működő rádió, televízió és még a mosógépek is ezt a mantrát zengedik: hogy ez volt a nagy terv megvalósulása.

Ahogy nyilván az is régóta szerepelt a Nagy Forgatókönyvben, hogy állami kitüntetés jár a rábízottakat prostituáltként futtató javítóintézeti igazgatónak és államfői kegyelem a pedofilmentegetőnek. Arról, hogy a gyermekvédelem mit jelent a rögvalóságban, a Pride politikai következményeit elemző Fókuszban-összeállításunk után pár lappal, Magyarország rovatunkban sorakoztatunk fel eddig ismeretlen tényeket. Például azt, hogy a nevelőintézetekben egy év alatt mintegy felével nőtt a bűncselekmények száma.

A gyerekvédelem mellett a peres ügyekkel megterhelt igazságszolgáltatás is megérdemelne egy alapos reformot. Sajnos a kormány nem a szükséges átfogó intézkedésekre összpontosít, hanem inkább varázspálcás megoldásokkal próbálja orvosolni a problémákat: bírságokkal akarja ösztönözni az ítéletek gyorsabb meghozatalát, mintha ez lenne a csodafegyver a bonyolult helyzetek kezelésére.

Lázár János szavaival élve, csupán elhatározás kérdése, hogy valaki, aki alacsony bért kap - mint az a fiatal, aki a miniszter legutóbbi vidéki fórumán kifejezte, hogy éhbérért kénytelen dolgozni -, miért nem vált jobban fizető munkára. Emlékezetes a Marie Antoinette-nek tulajdonított mondás: "Ha a szegények nem tudnak kenyeret venni, akkor egyenek kalácsot." Azonban a valóság ennél bonyolultabb, és erről a Dosszié-összeállításunkban részletesebben is olvashatnak.

A rendszerváltás alapjait három szilárd pillérre kell építeni: a jogállam újjáépítésére, az állami bűnszervezetek felszámolására és az orosz befolyás visszaszorítására. Erről beszél Magyar Bálint, aki a maffiaállam-elmélet megalkotója, lapunknak adott interjújában. Kifejtette, hogy az utóbbi évek színes forradalmainak középpontjában három közös tényező áll: a kedvezőtlen gazdasági helyzet, az állami bűnszervezet jelenléte és a manipulált választások. E három probléma már régóta ismerős a magyar társadalom számára; a lényegi különbség csupán annyi, hogy míg az orosz és közép-ázsiai rezsimek a fizikai erőszak széleskörű alkalmazásával képesek voltak megakadályozni egy versenyképes ellenzék kialakulását, Magyarországon más módszerekkel próbálják elfojtani a tiltakozást.

A kérdés számunkra csupán annyi, hogy milyen mértékben fogja szűkíteni a lehetőségeinket a rendszerváltás, amikor Magyar Péter a középpontban áll.

Akiknek hasznuk származhat abból, hogy a Medián felmérése szerint a magyar lakosság mindössze egy szűk kisebbsége azonosítja magát bal- vagy jobboldaliként, azok számára ez jelentős helyzeti előnyt biztosíthat.

A kimondott szónak hatalmas ereje van, amely képes építeni vagy éppen rombolni – ezt jól példázza Donald Trump amerikai elnök esete. Noha a washingtoni szenátus elvetette azt a javaslatot, amely megakadályozta volna, hogy az elnök kongresszusi engedély nélkül katonai akciókat kezdeményezzen, Trump véleménye szerint az Egyesült Államok 1942 óta nem folytatott háborút, mivel soha nem küldött hadüzenetet senkinek. Mint ahogyan a Világ rovatunk cikkében is olvasható, ez a nézőpont különös fényt vet a politikai diskurzusra és a háborús definíciókra.

Azt pedig Orbán Viktor minapi közléséből tudjuk, hogy Trump érkezése óta (bár a béketeremtés elmaradt) a háborúk rövidebbek lettek, és veszítettek a lendületükből. Ők hárman - Trump, Erdogan meg Orbán - szerinte jó úton járnak a fegyverkezési verseny megakadályozása felé. Mondta ezt a NATO-csúcs után, ahol a résztvevők vállalták: 2035-re a GDP-jük 5 százalékára növelik a katonai kiadásaikat.

-