Donald Trump reagált a sziget bekebelezésére: úgy tűnik, hogy szeretnék, ha velünk tartanának.

Donald Trump amerikai elnök a hétvégén újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett,

Az Egyesült Államok várhatóan fokozott figyelmet fog szentelni Grönlandra, és valószínű, hogy a jövőben szigorúbb ellenőrzést gyakorol majd a terület felett.

Az Air Force One fedélzetén tett megjegyzései szerint

Úgy érzem, hogy sikerülni fog elérnünk a célt.

majd hozzátette, véleménye szerint a sziget 57 ezer lakosa "velünk akar lenni".

"Nem igazán tudom, hogy Dánia milyen alapon tart rá igényt, de nagyon barátságtalan cselekedet lenne, ha ezt nem engednék meg, mert a szabad világ védelmét szolgálja. [...] Azt hiszem, meg fogjuk kapni Grönlandot, mert ez a világ szabadságával áll összefüggésben. [...] Semmi köze az Egyesült Államokhoz azon kívül, hogy mi vagyunk azok, akik a szabadságot biztosítani tudják" - fejtegette a frissen beiktatott republikánus elnök.

Az újonnan megválasztott elnök nyilatkozatai közvetlenül azután hangzottak el, hogy beiktatása előtt feszültséggel teli telefonbeszélgetést folytatott Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel. A New York Times beszámolója szerint Frederiksen különféle javaslatokat fogalmazott meg a katonai és gazdasági együttműködés szorosabbra fűzésére, azonban az európai tisztviselők szerint határozottan kijelentette, hogy Grönland, ahol már most is egy jelentős amerikai támaszpont működik, nem eladó.

A január 15-i telefonhívás óta, amelynek heves tónusáról a Financial Times is említést tett,

Dánia igyekezett csillapítani a kedélyeket,

A Timesnak nyilatkozó tisztviselők információi szerint a politikai vezető arra kérte európai uniós partnereit, hogy tartsák vissza az indulatok fokozását, amíg a helyzet teljes mértékben tisztázódik. Érdekes módon Grönland ügye sem található az Európai Unió külügyi tanácsának hétfői brüsszeli ülésének napirendi pontjai között.

Az New York Times beszámolója alapján egy skandináv állam a párbeszéd fontosságára helyezi a hangsúlyt. Pénteken Lars Lokke Rasmussen, Dánia külügyminisztere 20 perces telefonos eszmecserét folytatott az Egyesült Államok új külügyminiszterével, Marco Rubióval. Ezt követően Rasmussen kiemelte, hogy a két ország abban állapodott meg, hogy részletesen megvitatják "az északi-sarkvidéki régió" kérdéseit, emellett a beszélgetés egyebek mellett Ukrajnát is érintette, és "jól sikerült, konstruktív hangvételű" volt.

Trump már 2019-ben, első hivatali ideje alatt felvetette a hatalmas sarkvidéki terület megvásárlásának lehetőségét. Az elnök szerint Grönland amerikai ellenőrzése "abszolút szükségszerű" a nemzetközi biztonság szempontjából.

Trump kijelentéseivel ellentétben Grönland vezetői határozottan elutasítják a területük eladásának ötletét.

Mute Egede, Grönland miniszterelnöke, hangsúlyozta, hogy a terület földhasználati kérdései alapvetően "Grönland ügyét" képviselik. Ugyanakkor kifejezte nyitottságát az Egyesült Államokkal való szorosabb együttműködés iránt, különösen a védelem és a bányászat terén.

Az amerikai elnök állítása, miszerint a grönlandiak "velünk akarnak lenni", meglepetést okozott a sziget egyes lakói körében. Egy helyi halászhajó kapitánya a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Trump "szívesen meglátogathatja" a szigetet, de "Grönland a grönlandiaké".

Bár Grönland jelentős önállósággal bír, mégis a Dán Királyság részeként működik.

A Dániával kötött 2009-es megállapodás értelmében Grönland csak egy sikeres népszavazás nyomán kiálthatja ki függetlenségét, melyet Egede szerint a sziget közelgő áprilisi parlamenti választásaival egy időben tarthatnának meg.

A republikánus elnök korábbi kijelentései között nem hagyta figyelmen kívül a lehetőségét annak, hogy katonai vagy gazdasági nyomást gyakoroljon a terület megszerzésére. Szavai váratlanul hatottak a dán politikai színtérre, így néhány héttel ezelőtt rendkívüli egyeztetésekre került sor Koppenhágában.