Donald Trump tanácsadói szerint Ukrajna NATO-tagságának kérdése háttérbe szorulhat, mivel a béke megteremtéséhez új megközelítések szükségesek. Ezen elképzelés szerint a konfliktus rendezése érdekében a diplomáciai tárgyalások és a kölcsönös kompromisszum

A Reuters hírügynökség Donald Trump bizalmasainak nyilatkozatai, illetve az elnökhöz közel álló forrástól származó információk alapján körvonalazta, hogy miként nézhetne ki a megválasztott elnök terve az ukrajnai békével kapcsolatban. Jelen állás szerint több forgatókönyv is napirenden van, amelyek közt hasonlóságok és különbségek egyaránt vannak.

Mint írták, Donald Trump tanácsadói nyilvánosan és bizalmas keretek közt is olyan javaslatokat tesznek az ukrajnai háború befejezésére, amelyek az ország nagy részét belátható időre Oroszországnak engednék át, miközben Ukrajna NATO-tagságának kérdését teljesen levennék a napirendről. A hírügynökség szerint

A három javaslat közül az első Keith Kellogg nyugalmazott altábornagyhoz kapcsolódik, aki Trump leendő orosz-ukrán ügyekért felelős megbízottja lenne. A második javaslat J.D. Vance alelnök nevéhez fűződik, míg a harmadik Richard Grenell, a volt kémfőnök és németországi nagykövet terveit tükrözi. Mindhárom javaslat közös vonása, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdését eltávolítanák a napirendről.

A hírügynökség szerint Kellogg tervének értelmében a mostani frontvonalak mentén húznák meg a határokat, és ha Ukrajna belemenne ebbe, akkor azért cserébe további amerikai fegyverekkel támogatnák az országot. E terv értelmében a NATO tagság kérdését "felfüggesztenék" a Reuters információi szerint (hogy mennyi időre, vagy miként, azt nem fejtették ki). Ukrajna viszont biztonsági garanciákat kapna az Egyesült Államoktól. Ezen kívül Moszkvát azzal a fenyegetéssel próbálnák meg tárgyalásra kényszeríteni, hogy ha nem mennek bele ebbe, akkor még tovább növelik az ukrajnai fegyverszállítások volumenét.

Ehhez viszonyítva J.D. Vance elképzelése - amelyet egy korábbi podcast-interjúban osztott meg még az ősz folyamán - néhány lényeges eltérést mutathat. Az ő javaslata szerint a frontvonalak közelében demilitarizált zónákat hoznának létre, amelyek erődítésekkel lennének megerősítve, hogy megakadályozzák az újabb orosz inváziókat. Ezen terv keretében Kijevnek megvonják a NATO-tagság lehetőségét.

A Grenell által javasolt harmadik terv érdekessége, hogy "autonóm zónák" kialakítását célozza Kelet-Ukrajnában, bár a cikk nem világít rá, pontosan mit is jelentene ez a gyakorlatban. A volt kémfőnök azt is kifejtette, hogy véleménye szerint Ukrajna NATO-tagsága nem lenne előnyös az Egyesült Államok számára. Érdemes megjegyezni, hogy Richard Grenell a Reuters beszámolója szerint egyike volt annak a néhány személynek, akik részt vettek Trump és Zelenszkij szeptemberi New York-i találkozóján.

A hírügynökség mindhárom érintett személyt kereste az elképzeléseikkel kapcsolatban, de ők nem reagáltak a kérdésekre. A Reuters által megkérdezett elemzők és korábbi nemzetbiztonsági tisztviselők szerint azonban a javaslatok egyes elemei valószínűleg visszatetszést váltanának ki Volodimir Zelenszkij részéről, aki a NATO-ba való meghívást a saját "győzelmi tervének" részévé tette, továbbá az európai szövetséges államok felől és egyes amerikai törvényhozók részéről is. Sőt, a Kellogg-féle tervet (amelyben az ukrajnai támogatások növelésével fenyegethetnék Moszkvát) még Trump legközelebbi szövetségesei is ellenezhetnék az amerikai törvényhozásban, mivel többségük visszautasítja Ukrajna további támogatását.

A Reuters hírügynökség forrásai szerint négy, a megválasztott elnökhöz közeli tanácsadó jelezte, hogy Trump eddig még nem hívta össze azt a szakértői csapatot, amely felelős lenne a konkrét béketerv kidolgozásáért. Ugyanakkor több, az elnökhöz közel álló személy, köztük a fent említett tanácsadók, már megosztották elképzeléseiket az elnökkel és a nyilvánossággal. Továbbá megemlítették, hogy:

Mindeközben a szakértők azt mondták a hírügynökségnek: erősen kérdéses az is, hogy Trump tényleg teljesíteni tudja-e a kampányban tett vállalását a háború lezárásával kapcsolatban. Megtörténhet például, hogy Vlagyimir Putyint nem fogja tudni rábírni a harcok leállítására, ugyanis az orosz elnök csapatai most előrenyomulnak Ukrajnában, így akár újabb területeket megszerzésében is bízhat.

Kétlem, hogy bárki rendelkezne olyan megvalósítható elképzeléssel, amely képes lenne megállítani ezt a helyzetet.

Eugene Rumer, az Egyesült Államok hírszerzésének korábbi oroszországi elemzője, a hírügynökségnek adott interjújában így fogalmazott:

Ő is megemlítette, hogy "Putyinnak nincs indoka a sietésre", és jelenleg nincsenek olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy ne kívánná teljes mértékben magáénak tudni Ukrajna négy keleti területét (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja), amelyeket az orosz hadsereg eddig csak részben tudott megszerezni. Véleménye szerint az orosz elnök most inkább várakozik, hogy további területeket hódítson el Ukrajnától, miközben figyelemmel kíséri, milyen engedményekkel próbálkozik Trump, hogy a tárgyalóasztalhoz csábítsa őt.

Az ukrajnai háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük ebben a cikkünkben.