Az alapanyagok ára az egekbe szökhet, ami hatalmas kihívások elé állítja a magyar ipart.
Az év elején tapasztalt méhpusztulás és a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében idén a megszokott mézmennyiség csupán körülbelül egyharmadát tudták előállítani. Szakértők véleménye szerint ez jelentős hatással lesz a méz árának alakulására a közeljövőben.
A 2025-ös méhészeti év kezdetén aggasztó jelek mutatkoztak: a 2024 őszén betelelt méhcsaládok körülbelül 40-50 százaléka különféle okokból elpusztult. Ezt Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke osztotta meg az InfoRádióban.
A szakértő véleménye szerint a jelenség egész Európát érintette, és a meglévő méhek sem tudtak olyan mennyiségű mézet előállítani, mint amit egy átlagos évben megszokhattunk. Ennek következményeként
az átlagosnak mondható 30 ezer tonnás méztermelés helyett mindössze 9-12 ezer tonnát termeltek a rovarok.
Az okok között kiemelkedő szerepet játszott a kedvezőtlen időjárás, amely szinte minden mézelő növényt hátrányosan érintett. A repceméz termése minimálisra csökkent, az akácfák fagykárt szenvedtek el, míg a nyári mézek közül az ezüsthárs alig hozott mézet, és a szárazság következtében a facélia is szegényes termést produkált.
Természetesen ez a méz árát sem hagyta érintetlenül. A nagykereskedelmi piacon komoly drágulásokat tapasztaltak: a virágméz ára körülbelül 40%-kal nőtt, míg az akácméz nagybani felvásárlási ára akár 70-80%-kal is emelkedett.
Bross Péter véleménye szerint a bolti drágulás nem annyira szembetűnő, viszont aki a piacokon, közvetlenül a termelőktől szerzi be a mézet, az nem sok kedvező elmozdulásra számíthat. Az utóbbi évek fejleményei alapján a méz nyers ára, amely nem tükrözi az inflációt, a Központi Statisztika Hivatal statisztikái szerint kilogrammonként alakult.
