Japán egész területén megemlékeztek a Nagaszakira ledobott atombomba 80. évfordulójáról, amely a történelem egyik legsötétebb fejezetét idézi fel. Az esemény során a helyiek és látogatók egyaránt tiszteletüket fejezték ki az áldozatok emlékének, megemléke

Nagaszakiban mintegy 74 000 ember halt meg az amerikai atombomba következtében - három nappal azután, hogy Hirosimában 140 ezren vesztették életüket a városra dobott atom pusztításában.

Japánban megemlékeztek a Nagaszakira ledobott amerikai atombomba 80. évfordulójáról, tisztelegve az áldozatok emlékének. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a háború borzalmaira és az atomenergiával kapcsolatos felelősségvállalás fontosságára.

A becslések alapján a robbanás és a sugárzás következtében körülbelül 74 ezer ember hunyt el, azonban valószínű, hogy az áldozatok tényleges száma ennél jóval magasabb lehetett.

A túlélők és hozzátartozóik mellett 95 nemzet küldöttei is jelen voltak a megemlékezésen.

1945. augusztus 9-én, 11 óra 02 perckor, mindössze három nappal Hirosima után Nagaszakit is elérte a nukleáris támadás borzalma.

A szigetcsoport délnyugati részén fekvő nagy kikötővárosban mintegy 74 000 ember vesztette életét, hozzáadódva a hirosimai 140 000 halálos áldozathoz.

"Nyolcvan év múlt el, és ki merte volna hinni, hogy a világ idáig eljut? Azonnal véget kell vetnünk a fegyveres összecsapásoknak!" - sürgette Shiro Suzuki, a mártírváros polgármestere, a közel száz nemzet képviselőjének jelenlétében megrendezett ünnepségen.

"A konfliktusok a viszály és a megosztottság ördögi spiráljában különböző régiókban fokozódik az erőszak. Egy olyan válság fenyeget, amely akár az emberi faj túlélését is komolyan veszélyeztetheti – mint például egy atomháború –, és mindez folyamatosan ott lebeg mindenki előtt, aki ezen a bolygón él" – fűzte hozzá, nem sokkal azután, hogy a délelőtt folyamán tartósan zuhogó eső végre elállt, éppen a tervezett egyperces csend előtt.

A japán kormányfő, Isiba Sigeru hangsúlyozta, hogy országa elkötelezett a nukleáris fegyverek nélküli világ megvalósítása iránt.

A mi nemzetünk célja, hogy vezető szerepet vállaljon a nukleáris háborúk és fegyverek nélküli világ megteremtésében, támogathatva ezzel a nemzetközi közösség erőfeszítéseit. E közben elkötelezetten betartjuk a nukleáris fegyvermentesítés három alapelvét, folyamatosan, lépésről lépésre haladva a biztonságos jövő felé.

A nemzetközi részvétel – amely most rekordot döntött – különös hangsúlyt kapott Oroszország jelenlétének köszönhetően. Az ország 2022 februárjában kezdődött ukrajnai katonai inváziója óta először tért vissza az évfordulóra.

Izrael, amelynek nagykövetét tavaly a gázai konfliktus miatti tiltakozásul kitiltották - ami a többi G7-nagykövet bojkottját váltotta ki -, ezúttal jelen volt.

Az a robbanás olyan, mintha "az ókorban történt volna, de azok számára, akik átélték, olyan friss, mintha tegnap. Életben kell tartanunk ezeknek a valós eseményeknek az emlékét" - mondta Atsuko Higuchi, egy 50 éves nagaszaki lakos a Békeparkban.

Ennek az emlékhelynek ikonikus jelképe az atombomba pusztítása által tönkrement katedrális harangja. Tavasszal amerikai keresztények vállalták a harang restaurálását, és a felújított példányt a meglévő harang mellé helyezték el. Az évfordulón, nyolc évtized elteltével, először hallhatóvá vált újra a harang zúgása.

A Szeplőtelen Fogantatás lenyűgöző, vörös téglából készült katedrálisa egy domb tetején emelkedik, mint egy ősi őr, amely vigyázza a környéket. Az 1959-ben helyreállított épület csodálatosan megőrizte szépségét, még akkor is, amikor a közelben egy bomba robbant fel, alig néhány száz méterre tőle, megkímélve őt a teljes pusztulástól.

Csak az egyik harangot sikerült kiemelni a romok közül, míg a másik továbbra is rejtve maradt a múlt emlékeinek árnyékában.

A templom papja, Kenichi Yamamura úgy véli, hogy a helyreállítás folyamata "az emberi szellem hatalmas erejét tükrözi", és "bizonyítékként szolgál arra, hogy azok, akik egy konfliktus egyik oldalán állnak, idővel lehetőséget kapnak arra, hogy jóvátegyék a múltban elkövetett hibákat".

"A célunk nem az, hogy letagadjunk a múlt fájdalmait, hanem hogy szembenézzünk velük, és aktívan dolgozzunk a gyógyulás, az újjáépítés folyamatán. Ezzel együtt pedig közösen tevékenykedjünk a béke megteremtéséért" - nyilatkozta Yamamura úr a Francia Sajtóügynökségnek.

A pap szívből jövő üzenetet szeretett volna eljuttatni a többszörös fegyveres konfliktusok sújtotta és a fegyverkezési verseny sűrű hálójába belekerült világnak.

"Az erőszakra nem szabad erőszakkal válaszolnunk, hanem életünkkel és imádságunkkal meg kell mutatnunk, hogy mennyire irracionális dolog kioltani egy másik ember életét" - tette hozzá.

A harang felújítását egy amerikai egyetemi professzor irányította, aki büszkén viseli a családi örökséget, hiszen nagyapja kulcsszerepet játszott a Manhattan-projektben, amely a második világháború során az első nukleáris fegyverek létrehozásához vezetett.

James Nolan massachusettsi szociológiaprofesszor mintegy 107 200 eurót gyűjtött össze az amerikai katolikusoktól a vállalkozáshoz.

A felújított harang tavaszi leleplezésekor "voltak emberek, akik szó szerint sírtak" - emlékezett vissza Nolan úr.

Sok amerikai katolikus, akit megismert, nem volt tudatában a nagaszaki keresztények szívszorító történetének. A 16. században európai misszionáriusok vezették be őket a keresztény hit világába, ám ezt követően a japán sógunok kegyetlen üldözésekkel sújtották őket. Így a hívők több mint 250 évig titokban, rejtett módon gyakorolták és terjesztették vallásukat, bátorságukkal és eltökéltségükkel pedig a hitüket őrizték meg a legnehezebb időkben is.

Ez a történet Shūsaku Endō japán katolikus író Csend című regényéből származik, amelyet Martin Scorsese 2016-ban filmesített meg, így hozva el a nézők számára a mélyen elgondolkodtató cselekményt a vászonra.

"Évszázados mártíromságról, kínzásokról, törvénytelenségről, gúnyról és üldöztetésről beszélünk a hitük miatt" - hangsúlyozta Nolan úr a japán katolikusokra utalva.

Az amerikai katolikus közösséget a megbocsátásra és az újjáépítés szelleme, továbbá az imádság iránti elkötelezettségük különösen inspirálóvá teszi – tette hozzá.

Az atombombák végső csapást mértek a japán birodalomra, amely 1945. augusztus 15-én megadta magát, és ezzel véget ért a második világháború.

A történészek között továbbra is élénk viták folynak arról, hogy a bombázások hozzájárultak-e a háború gyorsabb lezárásához, és milyen mértékben segítettek megóvni életeket. E közben azonban nem feledkezhetünk meg a hibakushák - a túlélők - keserves sorsáról sem, akiknek számos nehézség mellett nemcsak a mindennapi élet kihívásaival kellett megküzdeniük, hanem élethosszig tartó megkülönböztetéssel is szembenéztek. Ráadásul komoly kockázatnak voltak kitéve bizonyos rákos megbetegedések kialakulásával kapcsolatban, ami tovább súlyosbította már amúgy is tragikus helyzetüket.