Ficóék talpa alatt egyre inkább megizzik a föld, mintha a nap fénye különös tűzgyújtóként hatna a talajra.
Tüntetők tartják magasba a világító telefonjukat a Béke Ukrajnáért csoport által szervezett kormányellenes tüntetésen Pozsonyban 2025. január 24-én - Fotó: Tomas Benedikovic / AFP
Szlovákia ezen a télen szinte mindenkit sokkolt, annyi zűrzavar és feszültség történt: gázellátási problémák, viták Ukrajnával, kibertámadások, megmozdulások, bizalmatlansági indítvány és koalíciós válság – mindezekhez pedig még 855 pszichológus nyílt levele is hozzájárult. Robert Fico hárompárti koalíciós kormányzása nem tűnik egyszerűnek, hiszen a tavaly tavaszi merénylet ellenére a társadalom és a politika nem állt egységesen a miniszterelnök mögé. Fico gyakran érzi magát sértettnek, és éles kritikákat fogalmaz meg ellenfelei és a Nyugat felé. Szalay Zoltánnal, a Napunk szlovákiai magyar hírportál vezető szerkesztőjével együtt vizsgáltuk meg a szlovákiai események hátterét és jelentőségét.
Fico számára a külpolitikai kihívások közül az egyik legkomplexebb feladatot Ukrajna gáztranzitjának kérdése jelentette. Ukrajna nem kívánta tovább vállalni azt a szerepet, hogy orosz gázszállítást bonyolítson le, amely részben a háborús gépezet finanszírozását szolgálta. A Testvériség vezeték leállítása Szlovákiának komoly csapás volt. Fico reakciója az volt, hogy Szlovákia nem fogja tétlenül nézni a helyzetet; ha Ukrajna leállítja a gáztranzitot, Szlovákia ennek megfelelően válaszlépéseket tesz, akár az áram szállításának leállításával is kelet felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök e lépést "második energiafrontként" értékelte Ukrajna ellen. Fico viszont arra figyelmeztetett, hogy csupán az Egyesült Államok profitálhat a gáztranzit leállításából, ami Szlovákia számára jelentős bevételkiesést jelentene.
Eleinte "elakadt ez a folyamat ott, hogy egymásnak kezdtek üzengetni", egyik fél álláspontja sem közeledett jó ideig Szalay szerint. Fico karácsony előtt Moszkvában is járt tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, amin "eléggé felháborodtak az ukrán oldalon". Szalay hozzátette: "Fico az ukránokkal azóta sem indított párbeszédet a kérdésről", bár Zelenszkij jelezte, hogy kész tárgyalni. Fico a davosi világgazdasági csúcson hívta találkozóra Zelenszkijt, aki ebbe viszont nem ment bele. "Egymás közötti pingpong alakult ki": Fico kiosztotta Zelenszkijt, mondván elege van, hogy az ukrán elnök koldul és követelőzik.
A szlovák miniszterelnök a múlt héten Orbán Viktorral ült tárgyalóasztalhoz, ahol a Török Áramlaton keresztül történő gázszállítás kérdéseit vitatták meg. Szalay említést tett arról, hogy a cseh fél is felajánlotta, hogy gázt biztosít Fico számára, ám Pozsony részéről nem érkezett válasz erre a javaslatra. Fico a megbeszélés előtt Törökországban is járt, hogy egyeztessen a gázszállítási lehetőségekről. Kijev reakciója is változott: már nem zárkóznak el az azeri gáz tranzitjának lehetőségétől, ami arra utal, hogy fokozatosan körvonalazódik egy lehetséges megoldás.
Január 14-én a szlovák ellenzék egy meglepő bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a kormány ellen a parlamentben, ám ezt a későbbiekben visszavonták, miután egy szokatlan titkosszolgálati jelentés napvilágot látott, és ennek nyomán zárt ülést rendeltek el. Szalay Zoltán úgy kommentálta a helyzetet, hogy "váratlan húzás" volt a nyilvánosság kizárása a bizalmi szavazás folyamatából. A titkosszolgálat jelentésében olyan aggasztó információk szerepeltek, amelyek szerint államcsíny előkészületei zajlottak Szlovákiában, sőt, kifejezetten "közvetlen veszélyről" beszéltek, amely az állam stabilitását fenyegette. Ezt a kijelentést Fico is megerősítette a legutóbbi Orbánnal közös sajtótájékoztatón.
A legfrissebb jelentések szerint aktivisták tervezték, hogy kormányépületeket foglalnak el, blokkolják a közlekedést, és ezzel megnehezítik a kormány működését. Információk szerint a titkosszolgálatok egy e-mailt fogtak el, amelyet a hétvégén zajló demonstrációkat szervező civilek küldözgettek egymásnak. Az üzenet arról szólt, hogyan lehetne fokozni a nyomást a kormányra, és milyen különböző forgatókönyvek merülhetnek fel – ráadásul a tartalmat a ChatGPT generálta. Szalay emlékeztetett arra, hogy a kormánypárti diskurzusban gyakran felmerül, hogy a tüntetések mögött külföldi érdekek állnak, mostanában pedig az Ukrajnát is támogató Grúz Nemzeti Légiót emlegetik, akinek vezetőjét, Mamuka Mamulasvilit nemrég kiutasították az országból.
Az ellenzék végül a zárt, titkos ülés következtében döntött úgy, hogy visszavonja a bizalmatlansági indítványt. Bejelentették, hogy a jövőben folytatják a munkát, és új indítványt terjesztenek elő.
Miközben Fico sikeresen elhárította az ellenzék próbálkozásait, a saját kormányának helyzete is meglehetősen instabil. A kormánykoalíció eleve törékeny volt, hiszen a többséghez minimum 76 képviselő szükséges. A Fico vezette Smer, az államfő Peter Pellegrinihez kötődő Hlas, valamint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 79 képviselővel rendelkezett a 2023 szeptemberi választások után. Tavaly azonban az SNS három képviselője eltávolodott a koalíciótól, különféle követeléseket fogalmazva meg. A parlamenti szavazások során voltak olyan alkalmak, amikor a szakadárok támogatták a koalíciót, míg máskor nem. Külön érdekesség, hogy az egyik szakadár korábban miniszterjelölt volt, de Zuzana Čaputová, az előző államfő, elutasította a kinevezését.
A kormány helyzete tovább bonyolódik, miután négy Hlas-képviselő nyilvánosan bírálni kezdte a koalíciót. Akadtak olyan szavazások, ahol tartózkodtak vagy éppen nem vettek részt. Szalay véleménye szerint, ha ezek a képviselők kilépnének, az komolyan veszélyeztetné a kormánytöbbséget. A hétvégén a Hlas párt zárt kongresszust tartott, amelyen a lázadó négyesből kettőt ki is zártak. Samuel Migaľ, az egyik kirekesztett képviselő, interjút adott, amelyben kifejtette, hogy a tavaly áprilisban államfővé választott Pellegrini, aki elvileg a pártpolitika felett áll, a miniszterén keresztül irányítja korábbi pártját. Migaľ említést tett arra is, hogy titkosszolgálati eszközöket vetettek be ellenük. A Hlas lázadó képviselői nyitva hagyták a lehetőséget, hogy amennyiben Fico valami ajánlatot tesz nekik, hajlandóak lennének támogatni a koalíciót, de a visszatérésük még mindig kérdéses.
Ha Ficónak nem sikerült volna semmilyen eredményt elérnie, akkor ez a négy ember, összefogva az ellenzékkel, akár a bizalmatlansági indítványt is megszavazhatta volna, ezzel pedig a kormány megbuktatásához vezetve a helyzetet.
A vészhelyzet egyelőre elhárult, és a rebellis Hlas-képviselők, akiket nem zártak ki, valamint az SNS különutas hármasa bejelentette, hogy a hétfőn kezdődő parlamenti ülésen a kormány mellett fognak szavazni. Szalay megjegyezte: "A pálfordulás okait csak találgathatjuk." Hozzátette, hogy "Ez azt is jelentheti, hogy Fico 77 képviselővel stabilabbá teheti a koalíciót, de azt nem tudni, mennyire lesz ez tartós."
Fico előre is menekülhet, hiszen akár előrehozott választások kiírását is kezdeményezheti – véli Szalay, aki szerint az ellenzék ezt támogatná. A politikus reális lehetőségként említette ezt, bár hangsúlyozta, hogy nem tartja ideális megoldásnak. Ezzel együtt komoly kockázatot vállal, mivel a közvélemény-kutatások alapján a liberális Progresszív Szlovákia jelenleg az élen áll. Egy új választás esetén a fő kormánypárt, a Smer, a Hlasszal és a szélsőjobboldali Republikával együttműködve próbálhatna többséget kialakítani, míg az SNS valószínűleg nem jutna be a törvényhozásba.
A politikai kavarodások mellett nagyobb tüntetések is zajlottak országszerte január 24-én, múlt pénteken. Már tavalyelőtt elkezdődött a tüntetéssorozat, de változott, mi ellen és ki szervezi - mondta Szalay. A mostani demonstráció volt egyértelműen a legnagyobb. "Pozsonyban a megbízható becslések 35-45 ezer közé tették a részvételt" a tüntetésen, országosan pedig 100 ezer ember körül mozgott a részvétel.
A tiltakozások többségét főként civil szervezetek indították, azonban kisebb városokban politikai pártok is csatlakoztak a megmozdulásokhoz. A legújabb demonstrációkat a Béke Ukrajnáért nevű csoport szervezte, amely mögött a korábbi tüntetéseket irányító civilek állnak. Az aktivizálódásuk hátterében Fico és egy jelentős parlamenti delegáció moszkvai látogatása áll, amely felerősítette a közvélemény elégedetlenségét. Különösen aggasztó volt, hogy Tibor Gašpar parlamenti alelnök nyilatkozata nyomán felmerült a lehetőség Szlovákia EU- és NATO-tagságának felülvizsgálatára. Fico viszont hangsúlyozta, hogy ez most nem téma, és kijelentette: Szlovákiának helye van az Európai Unióban.
Szalay megfogalmazása szerint nem egyértelmű, hogy a demonstráción részt vevő tömeg csupán az ellenzéki pártok híveiből állt. A kormánykoalíció szimpatizánsai között is találunk olyanokat, például a Hlas párt támogatóit, akik a nyugati értékek mellett állnak ki. A pártvezetőből államfővé avanzsált Peter Pellegrini határozottan kiállt az EU és a NATO mellett. Érdemes megemlíteni, hogy Pellegrini több közéleti eseményt is kommentált, azonban Fico oroszországi látogatását inkább bagatellizálta, elítélni nem volt hajlandó.
Furcsa, de mégis ismerős fordulat, hogy pszichológusok és pszichiáterek egy nyílt levélben szólaltak meg: arra kérték Ficót, hogy vonuljon vissza a közélettől, mivel aggályaik vannak a demokrácia jövőjével kapcsolatban Szlovákiában. Szalay Zoltán megjegyezte, hogy ennek "Szlovákiában van némi előzménye", hiszen 1998-ban is létezett egy hasonló kezdeményezés, amikor a lélekgyógyászok egy csoportja hasonló nyilatkozatot fogalmazott meg az országos kongresszusuk során, a Vladimír Mečiar-kormány ellen. A háttérben az állt, hogy Mečiar politikai lépései miatt Szlovákiát nem hívták meg az uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokra. Érdekesség, hogy a mostani nyílt levél aláírói közül többen már részt vettek az 1998-as megmozdulásban is.
A nyilatkozat közzététele óta folyamatosan nőtt az érdeklődés, és hétfőre már 855 aláíró gyűlt össze.
A kormány részéről több hang is megfogalmazta az elítélést a nyílt levél kapcsán, és a pszichológusok szakmai kompetenciáját is kétségbe vonták. Pedig érdemes kiemelni, hogy "a szakma legjobbjai" közül sokan aláírták a dokumentumot. Érdekes módon azonban a szakmán belüli kritikák nem voltak jellemzőek.
A hullámra egyre többen csatlakoznak, Szalay megfogalmazása szerint mostanra már több mint 400 civil szervezet fejezte ki kritikáját a kormány intézkedéseivel szemben. Külön figyelmet érdemel, hogy most először hallatták hangjukat magyar szervezetek is, köztük a cserkészek, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium – amelyet az Orbán-kormány is támogat – valamint a Diákhálózat.
Szlovákiában az utóbbi hetekben két jelentős kibertámadás keltett felfordulást. Január 24-én derült fény arra, hogy ismeretlen elkövetők hekkertámadást intéztek az egészségbiztosítási rendszer ellen, ám a részletek még mindig ködbe burkolóznak. Szalay megjegyezte, hogy Fico éppen akkor hozta nyilvánosságra ezt a hírt, amikor a tüntetések zajlottak, és hangsúlyozta, hogy az ország súlyos támadásnak van kitéve. A háttérben zajló eseményekről nem osztott meg konkrét információkat, de valószínű, hogy phishing jellegű támadásról van szó. Olyan pletykák is napvilágot láttak, miszerint orosz érintettség is felmerült, de ezt a hatóságok hivatalosan nem erősítették meg. Bár az egészségbiztosítási rendszer elleni támadás nem volt túlzottan széleskörű, Fico mégis jelentős figyelmet irányított rá, hiszen ő maga kommunikált a témában.
Szalay Zoltán véleménye szerint a kataszteri rendszer ellen irányuló támadás következményei rendkívül súlyosak voltak, és hatásai még ma is érezhetők. Bár a szlovák Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal szolgáltatásai nagyrészt újra elérhetők, több funkció még mindig nem működik megfelelően. Ukrajnai hátterű gyanúkról beszéltek, azonban ezekre egyelőre nincsenek megerősített bizonyítékok. Szakértők úgy látják, hogy a támadás mögött valószínűleg nem politikai motiváció áll, hiszen az elkövetők váltságdíjat követeltek. Szalay megjegyezte, hogy a kormány és a hatóságok gyenge kommunikációja is aggasztó, hiszen a rendszerek sebezhetősége már bizonyítottan kiderült.
A kormány hivatalos nyilatkozatában arra figyelmeztettek, hogy a helyzet kezelésében súlyos hibák történtek. Az első három napban a vezetés nem volt hajlandó elismerni, hogy kibertámadás zajlik, a helyreállítás folyamata pedig rendkívül lassú volt, és az információhiány tovább fokozta a lakosság frusztrációját. Közben a miniszterelnök külföldi összeesküvésről és puccskísérletről beszélt, mindezt azonban konkrét bizonyítékok nélkül. Az év elején egy másik incidens során az e-receptek elérhetetlenné váltak, ami egyértelműen az állami szerv mulasztása miatt következett be.
Közben a magyarokat érintő, ősszel kisebb riadalmat okozó nyelvtörvény ügyét jegelték, és a kulturális minisztérium sem kommunikál róla. Nem világos, hogy a kisebbségi kormánybiztos észrevételeit figyelembe veszik-e. Szalay Zoltán kifejtette: "Bizonytalan, hogy februárban rendes parlamenti ülést tartanak-e", hiszen a nyelvtörvény még a kormány elé sem került. Szerinte a jogszabály elfogadása hónapokat csúszhat, még akkor is, ha a kormány nem dől meg. Az előzetes megállapodásokban pedig először a közmédiáról és a parlamenti házelnöki posztról kellene dönteni. Pellegrini elnökké választása óta ugyanis még mindig nincs házelnök, és ez nem egy friss esemény, hiszen 2024 áprilisában történt.
