Emberrablás és gyilkosság gyanújával buktak le a québeci szeparatisták | 24 A québeci szeparatista mozgalom sötét árnyakat vetett magára, miután két tagját letartóztatták emberrablás és gyilkosság vádjával. Az ügy részletei sokkolják a közvéleményt, hisz
Az erőszak hatására a lakosság távolságot tartott a Québec függetlenségéért harcoló párttól.
A népszerű amerikai sorozatok és filmek hatására Kanada ma a béke és a szinte már komikus kedvesség szigeteként él a köztudatban. Ez a kép azonban nem teljesen fedi a valóságot; fontos emlékezni arra, hogy nem is olyan rég, egy hosszú, erőszakkal teli időszak végét egy véres túszdráma is elősegítette, amely hozzájárult a mai békés állapotok kialakulásához.
Az 1960-as évek elején alakult Front de libération du Québec (FLQ), azaz a Québeci Felszabadítási Front nevű szervezet 1963-tól indított hadjáratot azért, hogy a Kanada többi részétől nyelvi és kulturális hagyományokban is jelentősen különböző egykori francia gyarmat, Québec függetlenségét kivívja. Az alapvetően szélsőbaloldali ideológiát hangoztató, az "angolszász imperialista elnyomás" ellen is küzdő, szocialista forradalmat hirdető FLQ az egyébként széles tömegeket megszólító québeci szeparatista mozgalom militáns szárnyát képviselte, és 1963 és 1970 között közel ezer terrorcselekményt hajtott végre.
Legtöbbször robbanószereket használtak, de nem a mészárlás volt a fő céljuk; ennek ellenére a műveleteik következtében nyolc ember életét vesztette.
1970 októberében az egymással laza kapcsolatban álló sejteket összefogó szervezet néhány tagja úgy döntött, valami még radikálisabb lépésre van szükség, hogy az FLQ 23, börtönben lévő tagját kiszabadítsák. A "Liberation" sejt két tagja 1970. október 5-én elrabolta James Cross brit diplomatát, három nappal később pedig a "Chenier" sejt tagjai a québeci kormány miniszterelnök-helyettesét, Pierre Laporte-ot hurcolták magukkal. A túszok elengedéséért cserébe a politikai foglyok elengedését követelték, de Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök (az idén márciusban leköszönt kormányfő, Justin Trudeau édesapja) ehelyett bevezette a hadiállapotot.
A kormány és a túszejtők közötti tárgyalások megszakadása után Pierre Laporte-ot máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták, testét egy kocsi csomagtartójában találták meg október 17-én. Az FLQ közleménye szerint "kivégezték", de több bizonyíték is arra mutat, hogy egy szökési kísérlet közben, véletlenül ölték meg fogvatartói.
Miután a "Chenier" sejt több tagját letartóztatták, ismét elindultak a tárgyalások a felek között. Végül december 4-én Crosst szabadon engedték az FLQ által, míg az emberrablók biztonságosan elhagyhatták az országot, hogy Kubába távozzanak.
A katonaság végül január elején hagyta el a tartományt, azonban az "októberi válság" néven ismert eseménysorozat nem a függetlenség előmozdítását szolgálta, hanem éppen ellenkező hatást váltott ki. A québeci lakosság körében a szeparatista mozgalom militáns irányzata jelentős támogatottságát veszítette el, sőt, az FLQ tagjainak egy része is a politikai megoldások keresése felé fordult. 1980-ra a mozgalom elérte, hogy népszavazást tartsanak a függetlenség lehetőségéről, azonban a szeparatistákat tömörítő Parti Québécois csupán a tartomány lakosságának 40%-át tudta maga mögött tudni az ügy támogatásában.
