Ennek a generációnak a képviselőiből váltak a legkevésbé sikeres nagyszülőkké: íme, miért van ez így.

Fél kimenni a család a saját kertjébe - az indok első hallásra talán mulatságosnak tűnik, de valójában komolyabb mögöttes tartalma is van.

Az 1965- 1979 között született X generáció tagjai szép lassan a nagyszülőkorba léptek, azonban a gyerekeik szerint nagyon rosszul teljesítenek ebben a szerepkörükben. Miközben gyermekeik önzőnek látják őket, és felróják nekik, hogy nem szívesen segítenek az unokák körül, érdemes azt is megvizsgálni, miért válhattak ennek a nemzedéknek a tagjai ilyenné, és hogy valóban önzés áll-e a jelenség hátterében?

Kylie Muse, a TikTok népszerű alakja, legújabb videójában kifejezi csalódottságát, amiért X generációs szülei a múltban nem fordítottak rá elegendő figyelmet. Most pedig úgy érzi, hogy a helyzet nem változott, hiszen az unokákkal is hasonlóan bánnak. A fiatal tartalomgyártó őszinte szavakkal mesél arról, hogyan éli meg ezt a generációs mintázatot, és milyen hatással van ez a családi kapcsolataira.

- Nagyon gyakori volt annak idején, hogy az X generációs szülők elhanyagolták a gyerekeiket, de engem igazán az bosszant, hogy semmit sem tanultak az elmúlt 20-30 évben, és nem szeretnék az unokáikkal bepótolni azt, amit a gyerekeikkel elmulasztottak. Mindezt pedig a túlzásba vitt individualizmus és a büszkeség miatt - véli.

De vajon igazságosak ezek a vádak?

A 60-as évek közepétől a 70-es évek végéig született gyerekek a történelem egy elhanyagolt, ám annál érdekesebb generációját alkották. Steigervald Krisztián generációkutató írásaiban gyakran reflektál erre a korszakra, ahol a közmondásos kulcsos gyerekek tartották a frontot. Ezek a fiatalok mindkét szülőjük munkába állása miatt sokszor magukra maradtak: egyedül tértek haza az iskolából, ahol a hűtőben fellelhető ételeket melegítették meg, majd vagy belemerültek a tanulásba, vagy – ami gyakoribb volt – az utcán töltötték az estét barátaikkal, felnőtt felügyelet nélkül. Bár sokan közülük nosztalgikusan tekintenek vissza erre az önállóságot adó időszakra, az abban szerzett élmények mély nyomot hagytak lelkükben és életük alakulásában.

Az X generációs fiatalok gyorsan rájöttek, hogy a kihívásaikat maguknak kell megoldaniuk, mivel külső támogatásra alig számíthatnak. Korán önállósodtak, és folyamatosan arra törekednek, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. Ők voltak az elsők, akik már alig éltek együtt a nagyszülőkkel, így nem alakultak ki bennük a hagyományos, szoros unokázási minták.

A fáradt, maximalista, munkájában és korábban a szülőségében is tökéletességre törekvő idősebb X generációs egyszerűen kiégett. Szeretik az unokáikat, de nem kívánnak bármikor ugrasztható, ingyenes bébiszitterekké válni. A saját gyerekeik kirepülése után végre újra önmaguknak szeretnének élni, úgy, ahogyan azt egészen fiatal gyerekkoruk óta megszokták.