Erdélyi Gyula „A nyugatosság, mint a karakterépítés eszköze” című művében a nyugati kultúra hatásait és azok szerepét tárgyalja a karakterek kialakításában. A nyugatosság nem csupán egy esztétikai irányvonal, hanem mélyebb társadalmi és pszichológiai össz

Valóban úttörőek Magyar Péter külpolitikai hivatkozásai?

A Tisza Párt vezetője külpolitikai nézeteit gazdag történelmi utalásokkal fűszerezte, amelyek Lakner Zoltán politológus szerint, aki egyébként is lenyűgözöttnek tűnt, úttörő jelentőségűek. Ezek a hivatkozások új korszak kezdetét sejtetik a magyar külpolitikában. Megvizsgáltuk, hogy valóban ilyen forradalmiak-e ezek az utalások, vagy csupán egy előre megírt narratíva elemeit próbálta a szakértő a saját kabátján elhelyezni.

A politika világában régóta megfigyelhető, hogy amikor egy politikai kurzus valamilyen hiányossággal küzd, a megoldás keresése gyakran sietős és kapkodó formát ölt. Magyarországon, ahol a választási siker kulcsszereplője a politikai karakter, különösen fontos, hogy ki áll a kurzus élén. Gyurcsány Ferenc 2010-es bukása óta az ellenzék folyamatosan harcol ezzel a problémával, amely rendszerszintű kihívást jelentett számukra. Az elmúlt másfél évtized során az ellenzék egy olyan helyzettel találta szemben magát, ahol az egyetlen korábbi vezető, aki megőrizte karizmatikus vonzerejét, végül elveszítette politikai legitimitását. Bár Gyurcsány Ferenc a közelmúltig aktívan részt vett a közéletben, és a pártja körében továbbra is népszerű volt, a társadalmi értelemben vett széles körű elfogadottságot már nem tudta visszanyerni. Az őt követő ellenzéki jelöltek ugyan próbálkoztak a belső legitimáció megszerzésével, de soha nem kaptak elegendő időt ahhoz, hogy mélyebb társadalmi gyökereket verjenek, vagyis hogy demokratikus értelemben vett személyi kultuszt építsenek ki maguk körül. A politikai személyiség jelentősége Magyarországon megkerülhetetlen, hiszen a vezető karaktere nem csupán politikai, hanem emberi szimpátia szempontjából is kulcsfontosságú a választási győzelem szempontjából. Az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján világosan látható, hogy a személyi kultusszal nem rendelkező jelöltek, bár nem kizárólag emiatt, végül mind vereséget szenvedtek el. Ennek tudatában az ellenzéki sajtó már hosszú éveken át azon dolgozik, hogy a szükséges személyi kultuszt minél gyorsabban megteremtse az aktuális jelölt körül. Magyar Péter 2024-es politikai színre lépése után ez a folyamat azonnal megkezdődött. A Tisza Párt új elnöke alig kezdte meg pályafutását, máris olyan cikkek támogatták a profiljának kiépítését, mint a Telex "Magyar Péter három hónap alatt megcsinálta az ellenzékváltást" című írása, vagy a kérdéseket felvető "Mitől ennyire sikeres Magyar Péter?" című cikk. A 444 szintén új megközelítést kínált, amikor a "Saját fegyverét fordította Orbán ellen az 'utcát' visszafoglaló Magyar Péter" című cikkében a politikus közéleti megjelenését új ellenzéki stratégiaként értelmezte. Bár a kiegyensúlyozottság érdekében néhány kritikus hangvételű írás is megjelent, a teljes médiaképet tekintve egyértelműen kirajzolódik egy tudatos narratívaépítés, amely során az ellenzéki médiumok következetesen formálták Magyar Péter pozitív megítélését, hangsúlyozva politikai érdemeit és szerepét mint az új ellenzéki kihívót, aki elhozhatja a régóta áhított kormányváltást.

Ebbe a sormintába illeszkedik Lakner Zoltán politológus Telexen nemrég megjelent okfejtése is Magyar Péter legutóbbi, Székesfehérváron elmondott beszéde kapcsán. Lakner szerint Magyar olyan történelmi referencialistát használ, amely erőteljesen eltér Orbán Viktorétól. Úgy látja, hogy míg Orbán a beszédeiben és megszólalásaiban folyamatosan a nyugati szövetségi rendszerek megkérdőjelezésére épít, addig az ellenzéki politikus azok megerősítésére és a kereteiken belüli érvényesülésre helyezi a hangsúlyt. Lakner ezt azzal támasztotta alá, hogy Magyar beszédében Jászi Oszkárra, József Attilára és Antall Józsefre hivatkozott, valamint a 2003-as európai uniós csatlakozást is pozitív referenciaként említette meg. Lakner tehát elemzésében azt a narratívát erősítette, amely szerint ezek a referenciák sokkal inkább a Tisza Párt elnökéhez köthetők, mint Orbán Viktorhoz. Ez azonban nem helytálló, ugyanis a kormányfő szintén több alkalommal méltatta az ország EU-csatlakozását, a Visergrádi Négyek fontosságát, és a nyugathoz való tartozást az utóbbi években. Ennek kapcsán Orbán Viktor 2025 júliusában interjút adott a lengyel wPolsce24 televíziónak. A beszélgetést a TEOL (a Tolna vármegyei hírportál) részletesen ismertette. A cikk szerint Orbán "a hűséget az egyik legfontosabb magyar tulajdonságnak" nevezte, hozzátéve, hogy a magyarok ma is hűségesek barátaikhoz, például a lengyelekhez. A miniszterelnök kiemelte, hogy a Visegrádi Négyek együttműködése Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babiš cseh és Robert Fico szlovák kormányfő számára is rendkívül sikeres volt, amit jól mutat, hogy még Franciaországnak és Németországnak is figyelembe kellett venniük őket. 2016. november 31-én Orbán a Magyar Diaszpóra Tanács előtt arról beszélt, hogy a régió történelmi súlya megnőtt. "Közép-Európának soha nem volt ekkora befolyása az európai ügyekre, legalábbis az Árpád-házi királyok óta, vagy talán biztosan nem Mátyás óta, mint most, amikor a lengyelek, a csehek, a szlovákok és a magyarok közösen képviselik stratégiai érdekeiket az európai térségben és az európai színtéren a V4-ek tagjaként" - mondta, hangsúlyozva, hogy a visegrádi országok közös fellépéssel komoly befolyással bírnak.

Lakner Zoltán a Telexnek kifejtette, hogy a miniszterelnök már régóta a nyugati szövetségi struktúrákkal ellentétes irányba orientálja politikáját. Ezzel szemben Orbán Viktor 2010 óta folyamatosan hangsúlyozza Magyarország nyugathoz való tartozását, noha nem mindig kritikátlanul. "Magyarország helye Nyugaton van. Kritizáljuk őket, mert messze vannak a tökéletestől, de a magyarok kiinduló hozzáállása a nyugati intézményekhez mindig pozitív" - nyilatkozta a miniszterelnök a brüsszeli Politiconak adott interjúban 2015-ben. Az EU-tagság fontosságát Orbán Viktor 2023 januárjában is egyértelműen kifejtette: "Az EU-tagság nem kívánságműsor, hanem Magyarország nemzeti érdeke". Lakner Zoltán érvelését továbbá megkérdőjelezi, hogy Orbán Viktor többször is hivatkozott József Attilára. 2019. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján a Zeneakadémián elmondott beszédében Wass Alberttől és József Attilától is idézett, utóbbi A számokról című versének sorait emelve ki: "Vegyetek erőt magatokon. És legelőször is, a legegyszerűbb dologhoz lássatok - Adódjatok össze, hogy roppant módon felnövekedvén, az Istent is, aki végtelenség, valahogy megközelítsétek." Ezzel a nemzeti összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. 2024. február 17-én a brüsszeli politikai elit és az európai polgárok közötti távolságról szólva ismét József Attilát idézte: "Nem én kiáltok, a föld dübörög". Kiemelte, hogy Brüsszelben elengedhetetlen a változás, amely, véleménye szerint, nem fog magától bekövetkezni, ezért azt a társadalomnak kell kényszerítenie. Az utóbbi években Orbán Viktor az Európai Unió alapító atyáira is hivatkozott; 2019 júliusában, a Bálványoson elmondott beszédében Robert Schumannt idézte, hangsúlyozva a demokrácia keresztény alapjait.

Az utóbbi évek során Orbán Viktor miniszterelnök többször is kifejezte elismerését a nyugati szövetségi rendszerek iránt. 2021-ben egy portugál lapnak adott interjújában megjegyezte: „A nyugattal való kapcsolatunknak két arca van: a nyugathoz tartozunk és tiszteljük azt, de sosem feledjük, mit kellett volna tennie értünk, amit végül nem tett.” E kijelentés tükrözi, hogy Orbán nem csupán elméleti síkon beszél a nyugati orientációról, hanem azt alapvető értékként kezeli, nem pedig távoli célként. Egy 2015-ös munkaértekezleten úgy fogalmazott: „Magyarország a Nyugat része, maga a Nyugat. Oda nem tudunk semmit sem kinyitni, mert benne vagyunk.” Később, egy 2024-es sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy „Keletről jöttünk, értjük azt a világot, és azok az értékek, amelyek ott fontosak, a magyarok számára is lényegesek: tisztelet, egyenrangúság, család, valamint a saját nemzetünk szolgálata.” Orbán tehát nem utasította el a nyugati szövetségeket, ahogyan azt egyes ellenzéki véleményformálók sugallják. Inkább eltért a 2010 előtti felfogástól, amely szerint a szövetségi rendszereket kritikátlanul kellett kezelni. A kormány kommunikációja, különösen a 2015-ös menekültválság és a 2020-as Covid-19 járványkezelés tapasztalatai után, nyílt kritikát fogalmazott meg a szövetségi rendszer vezetőivel szemben. Fontos hangsúlyozni, hogy Orbán Viktor beszédeiben gyakran különválasztja az európai bürokratikus intézményrendszert irányító elitet és magát a szövetségi rendszert. Ezt a belső kritikát a magyar ellenzék gyakran nyugatellenességként és kelet-pártiságként interpretálja, politikai haszonszerzés reményében. Azonban az elmúlt években elhangzott beszédek és nyilatkozatok alapján Orbán inkább a józan, néha kritikus nyugatpártiság retorikáját képviseli, amely a szövetségi rendszert egyre inkább átjárja, ellensúlyozva a balliberális politikai erők részrehajló kritikátlanságát.