Eurostat statisztikái szerint a magyar lakosság egyharmada rendszeresen nem fér hozzá megfelelő minőségű élelmiszerhez, legalábbis minden második napon.
Az Európai Unió lakóinak 8,5%-a nem tudja megengedni magának, hogy minden második napon húst, halat vagy azok vegetáriánus alternatíváit tartalmazó ételt fogyasszon. Magyarország a harmadik legrosszabb helyzetű tagállamként szerepel, ahol a szegénységi kockázatnak kitett emberek 37,3%-a nem jut rendszeresen megfelelő táplálékhoz. A helyzet még súlyosabb Szlovákiában és Bulgáriában, ahogy azt az Eurostat legfrissebb, 2024-es statisztikái is alátámasztják.
Az Eurostat legújabb statisztikái alapján 2024-re az Európai Unió lakosságának 8,5%-a nem tudja megengedni magának, hogy minden második napon húsból, halból vagy azok vegetáriánus alternatíváiból készült ételt fogyasszon.
Bár az adat így is lehangoló, javulást jelent az előző évi 9,5 százalékhoz képest, de a probléma továbbra is tömegeket érint, különösen a szegénységi kockázatnak kitett háztartásokban.
Ebben a csoportban az arány 19,4 százalékot tett ki, míg azok körében, akik nem szembesülnek a szegénység kockázatával, csupán 6,4 százalék volt megfigyelhető.
Magyarország sajnálatos módon a legnagyobb hátrányos helyzetű országok között található. A statisztikák szerint a szegénységi kockázattal élő emberek 37,3%-a nem tud megfelelő étkezéshez jutni minden második napon.
Ez a harmadik legmagasabb arány az Európai Unióban, csupán Szlovákiában (39,8%) és Bulgáriában (37,7%) tapasztaltak ennél kedvezőtlenebb helyzetet.
Az uniós átlaghoz képest különösen nagy a lemaradás, hiszen Magyarországon a társadalom jelentős része nemcsak az infláció, hanem a tartós szegénységi problémák miatt sem fér hozzá a megfelelő táplálkozáshoz. Ezzel szemben a legjobb helyzetben Ciprus (3,5%), Írország és Portugália (5,1%) áll, ahol a szegénységi kockázatban élők jóval kisebb arányban küzdenek hasonló gondokkal.
Az élelmiszerhez való hozzáférés problémája az Eurostat értelmezése szerint nem csupán szociális jellegű, hanem komoly egészségügyi kockázatokkal is jár, hiszen az alultápláltság hosszú távon súlyosbítja a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az uniós statisztikák a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés mértékének megértésében is alapvető jelentőséggel bírnak, mivel ez a szociális jogok európai pillérének egyik legfontosabb mutatója.
