Ez még nem a valódi győzelem: a közelmúltban hozott bírósági döntés következtében várhatóan megnövekedhet a devizahiteles perek száma, de komolyabb rohamra egyelőre nem számíthatunk.
Ha valaki tíz évvel ezelőtt visszafizette a kölcsönét, ráadásul jóval magasabb összeget, mint amennyit eredetileg felvett, akkor ma már nem indíthat el semmiféle jogi eljárást.
Nemrégiben egy devizahiteles család sikeresen pert indított az UniCredit Bank ellen, elsőfokú döntés született az ügyükben. A 24.hu tudósítása szerint a család 2007-ben 20,5 millió forintot vett fel, azonban a visszafizetett összeg már meghaladta a 61 millió forintot. A Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Bíróságának legfrissebb határozata alapján hozta meg ítéletét, amely szerint a visszafizetett összeg közel kétharmada, azaz 40,7 millió forint visszajár a családnak. Habár az ítélet még nem jogerős, ha azzá válik, a bank köteles lesz visszautalni a megítélt összeget.
A család a bíróság előtt arra hivatkozott, hogy a hitel felvételekor hiányos és tisztességtelen tájékoztatást kaptak a kölcsönnel kapcsolatos árfolyamkockázatokról. Az, hogy ez nem így történt, a banknak kellett volna bizonyítania, ami nem sikerült. Az eljárás során tanúként a bank akkori ügyintézőit is beidézték, ám nem emlékeztek a csaknem két évtizeddel ezelőtti ügylet körülményeire, és az adósokra sem. Az utóbbiakat képviselő Bihari Krisztina ügyvéd szerint a bíróság végül ebben az esetben azért nem fogadta el az UniCredit tájékoztatásról szóló érvelését, mert az az árfolyamkockázati nyilatkozat, amelyet aláírattak az adósokkal, elbagatellizálta az árfolyamváltozással járó kockázatot.
Döntött a bíróság, több mint 40 millió forintot kell visszafizessen az UniCredit Bank egy devizahiteles családnak
A hitelintézet emellett nem biztosította a tájékoztatást előre, ezért az ügyfeleknek a szerződéskötés napján kellett aláírniuk. (A lap hangsúlyozza, hogy a bíróságok általában elfogadják a bankok kimerítő tájékoztatásának bizonyítékát hasonló ügyekben.)
Mint a Népszava is beszámolt róla, az Európai Unió Bírósága (EUB) idén tavasszal precedensértékű döntést hozott egy szintén 2007-re visszanyúló magyarországi devizahiteles ügyben. Akkor sem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról a hitelfelvevők. Az EUB végül arra jutott, hogy az adósoknak kizárólag azt az összeget kell visszafizetniük a hitelnyújtók számára, amit forintban felvettek, mindennemű kamatok és egyéb tételek nélkül. Az ezen tétel fölötti összegek pedig visszajárnak.
Kedvező döntés született, de a következmények még mindig kérdésesek a magyar devizahitelesek számára.
Július közepén a közvélemény elé került a Kúria jogegységi határozata, amely világosan rögzíti, hogy a magyar jogrendszerben miként kell értelmezni és alkalmazni az Európai Unió Bíróságának április végén hozott, devizahiteles ügyre vonatkozó döntését.
A Kúria világosan kifejtette álláspontját: nem hajlandó foglalkozni a devizahitelesek jogértelmezésével. E helyett ragaszkodik ahhoz az elvhez, amely szerint csupán az elmaradt tájékoztatás lehet az alapja a szerződések érvénytelenítésének.
Ahogy az előbb említett helyzetben is történt.
Döntés született a devizahitelesek ügyében a Kúrián
A mostani ügy kapcsán a Népszavának Téglásy Balázs, devizahiteles és kártérítéses esetekkel is foglalkozó ügyvéd elmondta, hogy a fejlemények nyomán várható, hogy megnövekszik a károsultak érdeklődése. Ez már tavasszal is érzékelhető volt, amikor az EUB döntése visszhangot kapott. Fontos az elszámolás - jegyezte meg -, vagyis amit az EUB is egyértelműen kifejtett: ha nem volt megfelelő a tájékoztatás, akkor a forinthitel fölötti tételek teljes egészében visszajárnak az ügyfeleknek. Hozzátette, hogy amennyiben van aláírt szerződés a tájékoztatás meglétéről, akkor is bizonyítható: az nem volt megfelelő, de azért ez jóval nehezebb folyamat. Ilyenkor egyébként a hitelfelvevőre hárul a feladat, hogy ennek nem megfelelő módját igazolja. Ez egyébként az autóhitelek esetében könnyebben megtörténhet, mert azok a szerződések jellemzően "gyengébbek" - tette hozzá.
A devizahitelesek ügyében hozott uniós bírósági döntésre a kormány válasza Gyurcsány Ferenc emlegetése lett, ami újabb politikai vitákat robbanthat ki. A várakozások szerint a döntés nyomán számos per várható, amelyek során az érintettek jogi elégtételt keresnek.
Egy eddig kevéssé fókuszba került, ám a károsultak számára fontos körülményre is felhívta a figyelmet Téglásy Balázs. Ilyen, a fentiekhez is hasonló perek csak abban az esetben indíthatóak, ha a hitelügylet valamilyen formában még folyamatban van vagy öt évnél nem régebben zárult le. Ha valaki például tíz éve visszafizette a kölcsönét - hiába jóval többet, mint amit eredetileg felvett -, az ma már sajnos nem tud majd eljárást kezdeményezni - tette hozzá. Megjegyezte, ha tényleg jelentősen megnőne a bíróságok előtt az ilyen ügyek száma, akkor sem tud olyan helyzetet elképzelni, hogy ezek hatására a hazai bankrendszer stabilitása bármilyen csorbát szenvedne.
Meg kellene semmisíteni a törvényt
Nem örül a törvényszéki ítéletnek a devizahiteles perek nyomán ismertté vált Marczingós László ügyvéd. Lapunk megkeresésére a szakember azt kétségtelennek nevezte, hogy a nem jogerős ítélet a felperes sikere, amennyiben a tőkén felül a banknak kifizetett összeget kamatostul visszakaphatja. Olyannyira, hogy szerinte ezt a Kúria jogerősen is megerősíti majd. Az ügyvédnek ugyanakkor az indoklással kapcsolatos, mélyreható és távolról sem csupán elméleti kifogásai vannak. Az ítélet ugyanis meglátása szerint nem az Európai Unió Bírósága által hozott tavaszi döntésen, hanem a Kúria egy későbbi, erre hivatkozó, ám attól szerinte eltérő jogegységi határozatán alapul. Pedig ilyen esetben nemhogy az eltérés, de még jogegységi határozat sem hozható - szögezte le. Az uniós ítélet alapján ugyanis minden devizahiteles ügyben érintett, vételi és eladási árfolyamot tartalmazó szerződés minden egyéb szemponttól függetlenül semmis. Ez alapján a devizahiteles törvényt is meg kellene semmisíteni - vélekedett.
Az azóta született ítéletek zöme ugyanakkor a korábbi hazai ítélkezési gyakorlatba illeszkedően egyéb szempontokra, így például az előzetes ügyfél-tájékoztatás minőségére hivatkoznak. Ez utóbbi ítélkezés azt is tekintetbe veszi, hogy a Kúria korábbi döntése alapján például az UniCredit, a CIB Bank vagy egyes autólízinges szerződések eséllyel perelhetők, többek között az OTP Bank, az Erste, a Raiffeisen vagy a K&H megállapodásai nem jogsértők.
Marczingós László szerint a magyar bíróságok az EU bírósági ítélete helyett valójában a Kúria jogegységi döntése alapján döntenek. Ez azért nem mindegy, mert míg utóbbi szemlélet alapján a jelenleg zajló, a felperes sikerével kecsegtető perek számát százas-ezres nagyságrendűre becsülte, az uniós bírósági döntés hazai alkalmazásával az összes, mintegy 3 millió érintett devizahiteles megállapodás semmisségét, így a tőkén kívül minden egyéb összeg visszafizetési kötelezettségét megállapíthatná az azt vizsgáló tanács. (Ugyanakkor az összes szerződés külön pert igényelne.) Az ügyvéd a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata mögött általa sejtett gazdasági hatásokat versenyhivatali beadványban is nyomatékosította. A devizahiteles ítélkezés minősége így ma rosszabb, mint az EU bírósági döntés előtt - vélekedett Marczingós László.
A Kúria tanácsai és a Jogegységi Panasz Tanácsa mindig a jogszabályok keretein belül végzik tevékenységüket. Az eljáró tanácsok folyamatosan figyelemmel kísérik és tiszteletben tartják az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését. Ezt a megállapítást korábban Marczingós László hasonló kérdései kapcsán hangsúlyozta a Kúria.
