Ezeket a szobanövényeket kizárólag alulról érdemes öntözni.

Van olyan szobanövény, ami a legodaadóbb gondoskodás ellenére is elpusztul, pedig csak egyetlen módszeren kellene változtatnunk.

Bár a legtöbb szobanövény kedveli, ha közvetlenül a földjére öntjük a vizet, léteznek olyan fajták is, amelyek számára előnyösebb, ha alulról, például egy tálcán keresztül kapják a nedvességet.

Néhány szobanövény esetében elengedhetetlen, hogy a megfelelő öntözési technikát alkalmazzuk. Ehhez célszerű egy tálkát elhelyezni a cserép alá, vagy a növényt egy kaspóba helyezni. Ezzel a módszerrel a víz a tálcába kerül, és a gyökerek a cserép alján található vízelvezető nyílásokon át szívják fel a szükséges nedvességet. Ez a megoldás segít megelőzni a túlöntözést és biztosítja a növény egészséges fejlődését.

Az alulról történő öntözés különösen előnyös a vízsensitive növények számára, amelyek levelei könnyen megsérülhetnek a rájuk csepegő vízcseppektől. Ilyen növény például az afrikai ibolya, melynek puha, bársonyos levelei hajlamosak foltosodásra és rothadásra, ha nedvesség éri őket.

A fokföldi ibolya, a begónia és a ciklámen különösen érzékenyek a leveleik nedvességére. A pozsgások között a karácsonyi kaktusz és a fokföldi pozsgafa, más néven pénzfa, szintén az alulról történő öntözést részesítik előnyben.

Ezek a növények közepes vízigényűek, ami azt jelenti, hogy általában hetente egyszer-kétszer elegendő vízzel ellátni őket. Persze, ez a lakás hőmérsékletétől és páratartalmától is függ, így érdemes figyelni a környezetükre, hogy mindig optimális körülmények között fejlődhessenek.

Nyáron a melegebb időszakokban gyakrabban, télen ritkábban igényelnek öntözést. Fontos, hogy az alátétben maradt vizet 30-40 perc után öntsük ki, mert ha a gyökerek hosszabb ideig állnak a vízben, könnyen gyökérrothadás alakulhat ki.

Amennyiben a talaj túlzottan telítődik vízzel, és a felesleges nedvesség nem távozik el, a gyökerek oxigénellátottsága csökken, ami végül a növények pusztulásához vezethet. Eleinte ezt a jelenséget a levelek sárgulása jelzi, később pedig a növények általános legyengülése válik észlelhetővé.

Amennyiben ezeket a növényeket folyamatosan felülről öntözzük, a víz a leveleken és a szárakon felhalmozódhat, ami kedvezőtlen körülményeket teremt a gombás megbetegedések, levélfoltok és a rothadás megjelenéséhez. Például a ciklámen rendkívül érzékeny erre, és gyorsan tönkremehet, ha a gumóját rendszeresen víz éri felülről.

Az alulról öntözés nem csupán egy szokás, hanem sokszor a szobanövények életben maradásának, hosszú távú jólétének és látványos szépségének kulcsa.