Ezt az összetevőt érdemes elkerülnöd az ételekben, mivel súlyos fejfájást idézhet elő.
Sokan undorítónak tartják, mégis jót teszel vele a földnek és magadnak is - Te csinálod?
A feldolgozott élelmiszerek ízének fokozására számtalan adalékanyagot alkalmaznak, közülük az egyik legvitatottabb a mononátrium-glutamát (MSG). Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség (FDA) által általában biztonságosnak (generally recognized as safe, azaz GRAS) minősített anyag fogyasztásával kapcsolatban azonban számos tanulmány felvetette a lehetséges egészségkárosító hatásokat.
Az MSG, vagyis monoszodium-glutamát, a glutaminsav egy különleges formája, amely természetes módon is előfordul bizonyos élelmiszerekben, például paradicsomban és különböző sajtokban. Ezt az anyagot 1908-ban fedezték fel Japánban, és azóta széles körben elterjedt a fagyasztott ételek, levesporok és fűszerkeverékek világában. Az MSG kiemelten felerősíti az umami ízélményt, így ételeink ízét gazdagabbá és vonzóbbá varázsolja. Az adalékanyagot az E621 kóddal azonosítják, és sokan kedvelik az általa nyújtott ízmélyítést.
Bár az MSG-t hivatalosan biztonságosnak tartják, egyes embereknél kellemetlen reakciókat idézhet elő. Az úgynevezett "MSG-szindróma" esetén a fogyasztást követően néhány órán belül tapasztalható tünetek közé tartozik a fejfájás, kipirulás, izzadás, zsibbadás, gyengeség és hasi diszkomfort. Régebbi kutatások alapján a 3 grammot meghaladó MSG-fogyasztás összefüggésbe hozható fejfájással és magas vérnyomással.
A Harvard Health Publishing szerint az emberek kevesebb mint 1%-a érzékeny az MSG-re, mégis érdemes odafigyelni a bevitelére. Az MSG gyakran megtalálható az olyan ultrafeldolgozott élelmiszerekben, mint a csipszek, a különböző mirelit ételek, a levesporok, a feldolgozott húskészítmények és instant tészták, amiket alapvetően érdemes mérsékletesen fogyasztani az alacsony tápértékük miatt.
Az MSG, vagyis a monoszódium-glutamát, nem csupán a feldolgozott élelmiszerekben bukkannak fel, hanem számos egyéb élelmiszerben is jelen lehet, ám ezeknél nincs kötelező jelölési kötelezettség. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a napi biztonságos bevitel mértékét testsúly-kilogrammonként 30 milligrammra állapította meg. Ez egy 68 kilogrammos felnőtt esetében körülbelül 2 grammot jelent.
Ha valaki kellemetlen tüneteket észlel az MSG (mononátrium-glutamát) fogyasztása után, célszerű kerülnie az olyan ételeket, amelyek ezt az összetevőt tartalmazzák.
Az élelmiszerek címkéinek alapos átvizsgálása kulcsfontosságú lehet az MSG (mononátrium-glutamát) elkerülésében, különösen azoknál a termékeknél, amelyek hidrolizált fehérjét, élesztőkivonatot vagy szójafehérje-izolátumot tartalmazhatnak. A legjobb megoldás, ha lehetőség szerint friss, feldolgozatlan élelmiszereket választunk, így csökkenthetjük az MSG és más mesterséges adalékanyagok bevitelét, és egészségesebb táplálkozást folytathatunk.
