Itt van néhány fontos információ a 2025-ös pénzügyi változásokról, amelyeket érdemes figyelembe venni: 2025-ben jelentős pénzügyi reformok lépnek életbe, amelyek hatással lesznek mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások pénzügyeire. A tervezett válto

A tranzakciós illeték mértéke emelkedett, továbbá új devizakonverziós illeték került bevezetésre, amely kiegészíti a meglévő díjszabást.

2024 augusztusától jelentős változások léptek életbe a tranzakciós illeték terén, hiszen annak mértéke másfélszeresére emelkedett. Októbertől a kormány új kiegészítő devizakonverziós illetéket is bevezetett. Érdekesség, hogy a lakossági bankszámlák díjainak emelését 2024 végéig megtiltották, de január 1-től már nem korlátozzák a pénzintézeteket ezen a téren. A bankok gyorsan reagáltak a helyzetre, és a megemelkedett illetékeket beépítik a szolgáltatásaik díjaiba. Ez a változás különböző hatással lehet az ügyfelekre, attól függően, hogy milyen típusú bankszámlacsomaggal rendelkeznek. Ráadásul 2025 elején újabb áremelkedésre lehet számítani, mivel a bankok a 2024-es inflációt is figyelembe vehetik a díjaik megállapításánál.

A kereskedelmi bankok többsége már január elején elindítja az új munkáshitelt, amely kifejezetten a 17 és 26 év közötti fiatalok számára elérhető. A kölcsön igénybevételéhez szükséges, hogy a fiatal bejelentett munkaviszonnyal rendelkezzen, és ne részesüljön a Diákhitel támogatásában. A szabad felhasználású munkáshitel legnagyobb összege 4 millió forint, és a futamideje akár 10 év is lehet. Külön előny, hogy a hitelt felvevő fiatal számára kamatmentesé válik, amennyiben minimum öt éven keresztül folyamatos munkaviszonnyal bír Magyarország területén. Amennyiben a fiatal gyermekvállalás mellett dönt, további kedvezményekre is számíthat, mint például a törlesztés felfüggesztése, vagy akár a tartozás részleges, illetve teljes elengedése.

A 2021-2022-es rendkívül népszerű otthonfelújítási program most újra életre kel, de ezúttal kizárólag a jogszabályban megjelölt kistelepüléseken élő gyermekes családok számára elérhető. A program keretében a feltételek lényegében megegyeznek a korábbiakkal: maximum 3 millió forint összegű támogatás igényelhető, amely az alapanyagok és a munkadíj költségeinek felét fedezi. Fontos, hogy a családoknak előre kell állniuk a kiadásoknak, hiszen a támogatás csak utólagos visszatérítés formájában érkezik. A fennmaradó költségek fedezésére azonban lehetőség van kedvezményes, kamattámogatott hitel felvételére is, amely legfeljebb 6 millió forint lehet. Ez a vidéki otthonfelújítási program célja, hogy támogassa a családokat otthonaik korszerűsítésében.

Január 1-től új lehetőségek nyílnak meg a nyugdíjpénztári megtakarítással kapcsolatban, hiszen a jövő évtől kezdve egy éven át lakáscélú kiadásokra is felhasználhatóvá válnak a nyugdíjpénztári egyenlegek. Ez a lehetőség nem csupán a kisvárosokban, hanem az ország bármely területén érvényes lesz. 2025-től az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai számára lehetőség nyílik arra, hogy a 2024. szeptember végén meglévő egyenlegüket saját lakáscéljaikra, vagy közeli hozzátartozóik igényeire fordítsák. Ezen megtakarításokból számos cél megvalósítható: új lakóingatlan vásárlás, építkezés, felújítás, jelzáloghitel törlesztése, sőt, lakáshitelhez önerőként is alkalmazhatóak.

A lakásfelújítást tervezők számára kedvező fejlemény, hogy 2025-től a SZÉP Kártyák egyenlegének felét felhasználhatják lakásfelújítási célokra. Az előírások meglehetősen rugalmasak, így a kártyabirtokosok háztartási eszközöket is vásárolhatnak, anélkül hogy valódi felújítási munkálatokba kellene fogniuk. Berendezési tárgyakra is költhetnek, azonban csak olyan üzletekben, ahol a SZÉP Kártyát ilyen célra elfogadják. Ezen kívül a SZÉP Kártya éves adókedvezményes kerete az eddigi 450 ezer forintról 570 ezer forintra emelkedik. Ezzel együtt bevezetésre kerül az Aktív Magyarok néven ismert új zseb, amely lehetőséget ad a félévenkénti maximum 60 ezer forintos keret felhasználására aktív életmóddal kapcsolatos kiadásokra, mint például uszodabérlet, edzőtermi belépők vagy sporteszközök kölcsönzése.

A kormány 2025-től enyhített a babaváró hitel feltételein, lehetővé téve, hogy a fiatal házaspárok a feleség 35 éves koráig igényelhessék a kamattámogatott kölcsönt. Míg 2024-ben a maximális korhatár 30 év volt, kivételt jelentett, ha a feleség várandósságát igazolták, ami esetén az év végéig 41 évre emelkedett a határ. A babaváró támogatás legfeljebb 11 millió forint lehet, és a futamidő 20 évre terjedhet ki. A pároknak fontos odafigyelniük, hiszen a gyerekvállalást öt éven belül teljesíteniük kell a támogatás megőrzése érdekében; ellenkező esetben büntetőkamatokkal sújtva kell visszafizetniük a hitelt.

Január 1-jétől új szabályozások lépnek életbe a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) vonatkozásában a zöld lakáshiteleknél. Ez azt jelenti, hogy elegendő csupán 10 százalék önerőt bemutatni a kölcsön igényléséhez, és a JTM akár 60 százalékot is elérhet, függetlenül a hiteligénylő jövedelmétől. A normál gyakorlatban, ha a nettó jövedelem 600 ezer forint alatt van, a bankok legfeljebb a jövedelem 50 százalékáig engedélyezhetik a törlesztőrészletet, míg afelett a limit 60 százalék. Energiatakarékos ingatlannak minősül az a lakás, amely legalább A besorolású, vagy a felújítást követően eléri ezt a szintet, továbbá az összesített energetikai jellemzője nem haladhatja meg a 76 kWh/nm/év értéket. Azok a lakások is jogosultak az engedményre, amelyek nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek, amennyiben a felújítás során legalább 30 százalékos energiamegtakarítást tudnak elérni.

A lakossági hitelek maximális teljes hiteldíj mutatóját (THM) félévente határozzák meg a jegybanki alapkamat alapján. Mivel 2024 december 1-jén az alapkamat 6,5 százalékos volt, 0,75 százalékponttal alacsonyabb, mint félévvel korábban, ezért a törvényi THM-maximumok is csökkennek. A lakáshiteleket és személyi kölcsönöket legfeljebb 30,5 százalékos, a hitelkártyákat, folyószámlahiteleket, zálog- és áruhiteleket maximum 45,5 százalékos THM-mel lehet értékesíteni.

Januártól életbe lép a kormány új reformja, amely automatikus adóemelést vezet be, reagálva az infláció mértékére. Ennek következtében 2025-től kezdődően minden évben az előző júliusi inflációs adat (2024-ben 4,1 százalék) alapján emelkedik a szeszes italok és az üzemanyagok jövedéki adója, valamint a gépjárműadó. 2026-tól pedig a regisztrációs adó, a dohánytermékek jövedéki adója és a cégautóadó is e szerint a módszer szerint fog növekedni. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi kettő adója már 2025-től jelentősen túllép a várható inflációs rátán.

Az MNB számos ajánlást tett közzé az év végén, ezek egy része az életbiztosításokra, más részük a lakásbiztosításokra vonatkozik. Az ajánlások egy része már 2025-ben, egy másik része 2026-ban élesedik, a céljuk pedig a fogyasztók védelme. Az életbiztosításoknál a félreértékesítéseket szeretné megakadályozni a pénzügyi felügyelet, a lakásbiztosításoknál egyebek mellett az a cél, hogy az ügyfelek jobb ár-érték arányú szerződéseket köthessenek, és elkerüljék az alulbiztosítottságot. Ezeket a szabályokat már márciusi lakásbiztosítási kampányban is alkalmazni kell, amikor az ügyfelek szabadon felmondhatják egy hónapig a szerződésüket. Ilyen esetben 2025-től egységesen április végével szűnik majd meg az addigi biztosításuk.

Januártól a minimálbér összege 9 százalékkal 290 800 forintra emelkedik, a nettó minimálbér így 193 400 forint lesz, 16 ezer forinttal magasabb, mint tavaly. A garantált bérminimum 7 százalékkal bruttó 348 800 forintra nő, ami nettóban 232 ezer forintot jelent. Ezzel együtt emelkednek a minimálbérhez kötött juttatások is.