Zala megyében több mint 100 nutriát ejtettek el a legutóbbi fegyveres gyérítési akció során. A hatékony intézkedés célja a terület ökológiai egyensúlyának megőrzése és a helyi élővilág védelme volt. A nutriák elterjedése komoly problémát jelentett, ezért
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájékoztatása szerint egyre növekvő aggodalom övezi az idegenhonos nutria (Myocastor coypus) elterjedését Zala vármegye nyugati részén.
Mint írták, az inváziós rágcsálófaj állományának robbanásszerű növekedését tapasztalták a BfNP Igazgatóság munkatársai az elmúlt években a Mura, a Kerka és a Kebele vízfolyások vízrendszerében.
2024-ben a Zala Vármegyei Kormányhivatal döntést hozott, hogy állami védekezési intézkedéseket léptet életbe a nutriák további elterjedésének megakadályozása érdekében. A faj csökkentésével a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesületet bízták meg, akik szakmai tapasztalataikkal és elkötelezettségükkel segítik a természet védelmét.
A védekezés vadászati módszerekkel, elsősorban élvefogó ládacsapdák használatával zajlott, de fegyveres gyérítés is történt.
Az egyesület szakértője, Czabán Dávid, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának közreműködésével 2024 augusztusa óta már több mint 100 nutriát sikerült elejteni.
A nutriák állományának csökkentésében a letenyei Venatus Vadásztársaság is jelentős szerepet vállalt. Bejelentették, hogy a lelőtt állatok tetemeit tudományos kutatások céljából virológiai és reprodukcióbiológiai analíziseknek vetették alá. Emellett néhány példányt preparáltak, hogy azok bemutató- és oktatási célokra szolgáljanak a jövőben.
Az első évben megvalósított gyérítési program már most eredményesnek mondható, hiszen több területen is észlelhető a nutriák csökkenése. Ugyanakkor a teljes zalai nutriapopulációt még nem sikerült eltüntetni, ezért az őshonos élővilág védelme érdekében a gyérítési tevékenységet a jövőben is folytatni szükséges – emelték ki a szakemberek.
A nutria rendkívül szapora rágcsáló, megfelelő körülmények között évente két alkalommal is világra hozhat 2-9, ritka esetben 10-nél is több kölyköt, és a fiatalok már az első évben ivaréretté válhatnak. Azokon a területeken, ahol ez a nagyméretű rágcsáló jelentős mértékben elszaporodik, komoly gazdasági és természetvédelmi károkat okozhat. A megtelepedett nutriák a vízfolyások töltésébe ásott üregekkel és a szántóföldi növények fogyasztásával okozhatnak gazdasági kárt. Az élőhelyek átalakításával az őshonos élővilágra is negatív hatást gyakorolhatnak, ugyanis nagy területen képesek kipusztítani a nádast, és más vízi növényzetet. A nutriák továbbá különböző betegségeket is terjeszthetnek, ezzel is veszélyeztetve az őshonos állatvilágot.
A nutria, amely a természetvédelmi világszövetség (IUCN) által összeállított, a világ száz legkárosabb invazív faját tartalmazó listáján szerepel, valamint az Európai Unió által az idegenhonos inváziós fajok között veszélyt jelző fajok jegyzékére is felkerült. Ennek következtében a nutria elleni védekezés kiemelt feladatot jelent a hazai természetvédelem számára.
