Izgalmas és kihívásokkal teli ősz elé néz az új vezetésű Alkotmánybíróság.
Hét hétnyi ítélkezési szünet után, friss vezetőséggel vág neki az Alkotmánybíróság az alkotmányossági kérdések tisztázásának. Jelenleg több mint háromszáz ügy aktája még folyamatban van, köztük az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelme, amely a bírósági reformot támadja. Továbbá, a kötelező ügyeleti rendszer új szabályozása ellen tiltakozó háziorvosok beadványa, valamint a budaörsiek panaszai is terítéken vannak, akik azt állítják, hogy a költségvetés nettó befizetőivé váltak, és vitatják a szolidaritási hozzájárulás összegét.
Augusztus 22-én véget ért az alkotmánybírák hathetes ítélkezési szünete, amely alatt jelentős átalakulások történtek az Alkotmánybíróság vezetésében. Június 11-től Polt Péter, a korábbi legfőbb ügyész, vette át a testület elnöki posztját. Ezen kívül a február óta betöltetlen főtitkári tisztséget is sikerült végre feltölteni: Polt javaslatára június 18-tól Szabó Attila, az Állami Számvevőszék jogi igazgatóhelyettese került a pozícióba. A parlament emellett két új alkotmánybírót is választott: Hende Csaba június 1-jén már elindította bírói tevékenységét, míg Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa szeptember 26-án lép hivatalba.
Mint ismeretes, május 14-én a Sándor-palotában június 9-i hatállyal benyújtotta az államfőnek lemondását Polt Péter legfőbb ügyész, akit május 20-án az Országgyűlés június 10-i hatállyal alkotmánybírónak választott. A frissen megválasztott alkotmánybírót bő egynapos tagság után, 11-én a képviselők az Alkotmánybíróság elnökének is megválasztották.
Polt a május 13-i Igazságügyi Bizottsági meghallgatás során kifejtette, hogy legfőbb ügyészként szoros együttműködésben állt az Alkotmánybírósággal. Az alkotmányjog, az alkotmányos identitás, a hatalmi ágak elválasztása és a szuverenitás iránti érdeklődése mindig is meghatározó volt számára. Úgy véli, hogy az individuális jogvédelem szempontjából jelentős előrelépést jelent, hogy az Alkotmánybíróság nem csupán az Alaptörvénynek ellentmondó jogszabályokat, hanem konkrét bírói döntéseket is képes megsemmisíteni, ezzel pedig hozzájárulva az alapjogok védelmének megerősítéséhez Magyarországon.
Emlékeztetett: a német alkotmánybíróság 2000-ben hozott döntésében megkérdőjelezte európai uniós intézmények ultra vires (hatáskörön kívüli) beavatkozását a nemzeti jogokba. Ez volt az a híres ügy, amelyben az Európai Központi Bank (EKB) államkötvényeket kezdett el felvásárolni, és a német alkotmánybíróság szerint ezzel túllépte hatáskörét, ahogy az Európai Bíróság is, amely meg rendben lévőnek találta az EKB eljárását. Ezt a döntést aztán a lengyel alkotmánybíróság továbbfejlesztette. "Ez volt az első eset, amikor a nemzeti szuverenitás védelmében megkérdőjelezték európai intézmények ilyen jellegű működését" - hangsúlyozta Polt Péter, aki szerint ezeket a példákat a magyar Alkotmánybíróságnak is érdemes lesz követni.
Természetesen, a puding valódi értékét mindig az ízlelése mutatja meg. A frissített vezetés alatt álló Alkotmánybíróságnak június 30-án összesen 304 aktív ügye volt a tarsolyában. Ebből 286 alkotmányjogi panaszt, hét bírói kezdeményezést, kilenc utólagos normakontrollt és két egyéb indítványt tartottak nyilván. Most öt figyelemre méltó ügyet emelünk ki, amelyekre a döntés már régóta vár.
